Ismerkedj meg a Szent Mihály-napi hagyományokkal

A régi magyar kultúra szerint szeptember 29-e Szent Mihály ünnepe. E naphoz számos hagyomány fűződik, ismerkedjünk meg néhánnyal!

 

Időjárással és gazdasággal kapcsolatos hagyományok is fűződnek Szent Mihály napjához

 

Ezzel a nappal kezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, ami Katalin napjáig (november  25-ig ) tartott. Azonban ez a nap egyúttal a gazdasági év fordulója is volt. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba, ezért ekkor számoltatták el, szegődtették újra a pásztorokat, sőt, ekkor fizették ki őket.

 

 

Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani: “Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske”.

 

A pásztorok például az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

 

Mihály az Utolsó Ítélet arkangyala

 

Szent Mihály napjára már megforrt a déli szőlőhegyek – az évi átlagnál korábban szüretelt – szőlőinek bora. Ezért hívták a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak. Sok helyen Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja volt.

Szent Mihály főangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra.

 

Fotó: hu.wikipedia.org

 

Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken.

 

Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, amelyeket a nagyobb városokban tartottak. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak.

 

Szeptember 29-e a vásárok és a búcsúk napjaként is ismert volt

 

A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szűrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket: Asszonyok, asszonyok, gatyamadzag, pöndölmadzag, vékony madzag, vastag madzag, széles madzag, keskeny madzag, fehér madzag, sárga madzag, Nem dicsérem, jól megmérem, Tessék kérni!

 

Fotó: aldasegyuttes.hu

 

Egyes területeken mai napig hagyomány a Szent Mihály-napi búcsú. Az oda látogatók megismerkedhetnek ősi korabeli mesterségekkel, s belekóstolhatnak a régi korok ízeibe. A vigadalmon pedig mindenki kedve szerint válogathat, a minőségi kézzel készült portékák és ékszerek között.

 

Forrás: knp.nemzetipark/hungarotheka.hu

Nyitókép: hatvanonline.hu

 


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »