Iskolabezárások: javult a helyzet

Több mint kétezer iskola szűnt meg az elmúlt tíz évben, miközben összesen alig több mint 800 intézmény nyílt – derült ki az Oktatási Hivatal lapunk által kikért adataiból. A legtöbb iskolát – 783 intézményt – még 2007-ben, a szocialisták kormányzása alatt zárták be, igaz, új intézményeket is abban az évben alapítottak a legnagyobb számban. Az iskolabezárási hullám 2008-ban is folytatódott, ekkor több mint 260 intézményre került lakat. Bár az adatok szerint 2015-ben is több mint 300 iskola zárt be, a valóságban ez nem tényleges megszüntetést jelent. Ekkor ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) fenntartásából a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerültek a szakképzést folytató középiskolák, amelyek így az akkor megalakuló szakképzési centrumok tagintézményeivé váltak. Az idei év eddig nem hozott számottevő változást az oktatási intézmények számában: 33 iskola zárt be, míg 36 jött létre.

Ugyanakkor a Fidesz–KDNP-kormányhoz is kötődik egy jelentősebb iskolabezárási hullám: 2011-ben 175 intézményt szüntettek meg, míg ugyanebben az esztendőben mindössze 101 nyitotta meg kapuit. Ekkor Hoffmann Rózsa volt az oktatási államtitkár, aki éppen az iskolabezárások ellen és a falusi iskolák megőrzése mellett emelte fel a szavát. Az államtitkár nevéhez köthető köznevelési törvény rögzítette is, hogy minden településen, ahol nyolc iskoláskorú gyerek van, működnie kell alsó tagozatnak. Ennek köszönhetően 2012 után megállt a bezárási hullám, és néhány iskolát sikerült újranyitni. A köznevelési statisztikai évkönyv szerint egyébként a 2014/2015-ös tanévben országszerte összesen 4125 iskola működött.

A csökkenő gyermeklétszám miatt kevesebb iskola, pedagógus és segédszemélyzet kell, ami jelentős pénzügyi megtakarítás az állami költségvetésnek. Amennyiben ezeket a forrásokat nem vonják ki az oktatásból, felhasználhatók lennének a legnehezebb körülmények között dolgozó iskolák fejlesztésére – nyilatkozta lapunk megkeresésére Setényi János oktatáskutató. A szakember leszögezte: a bezárások ügye önmagában nem érdekes. A kertvárosi agglomerá­ciókban például – ahol a sok beköltöző és a magas gyerekvállalási hajlandóság miatt kapacitáshiány van – folyamatosan nyílnak iskolák, míg más, kevésbé népszerű körzetekben bezárják az intézményeket. Látható egy harmadik folyamat is: a falusi kis iskolák egy része úgy él túl, hogy tiszta cigány iskolává válik, míg a jobb családi hátterű tanulók „kimenekülnek” egy járási központban frissen alapított egyházi intézménybe – hangsúlyozta az oktatáskutató.

Setényi János szerint a döntéshozóknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy képes-e a sok kisebb tankerületre tagolódó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezete térségi kapacitástervezésre és menedzselésre, vagyis megfelelő döntést tudnak-e hozni arról, hogy például szükség van-e új iskolára Budakeszin, ha a Zsámbéki-medencében üresen állnak az intézmények. Kérdés az is, hogy ha van rendezőelve az oktatási kapacitások térségi kezelésének, akkor az a minőségre, az esélyegyenlőségre vagy a kettő keverékére épül-e. Továbbá azon is érdemes elgondolkodni, hogy érvényesülnek-e gyakorlati szempontok a tervezésben. Ilyen lehet például az, hogy az óvodákat és az alsó tagozatokat helyben tartsák, míg a felső tagozatokat összpontosítsák a térségekben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »