Informális ülést tartott a fenntartható fejlődés bizottsága

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem volt határozatképes az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának péntekre összehívott ülése, ezért a testület többi tagja Sallai R. Benedek LMP-s elnök javaslatára “informális ülésen” hallgatta meg a meghívott környezetvédő szervezeteket a fővárosi kiemelt beruházások és a budapesti zöldterületek megóvása ügyében.

Az ülésen csak a bizottság ellenzéki tagjai jelentek meg: a jobbikos Kepli Lajos és az MSZP-s Heringes Anita. Sallai R. Benedek az ülés összehívását indokolva hangsúlyozta: a fővárosban zajló események, a csaknem kétmillió ember életminőségét befolyásoló zöldfelületek védelme olyan fázishoz érkezett, hogy ezt már nem fővárosi, hanem országos ügyként kell kezelni.

Köszönetet mondott a városligeteket védő civileknek, hogy ellátták azt a feladatot, amit a politika nem tudott, védték a mindenki számára fontos értékeket.
A fővárosi beruházások természetvédelmi vonatkozásait sorolva azt mondta: a Liget-projektben 600-800 fát, az Orczy kertben 130 fát akarnak kivágni, a Római parti mobilgát miatt 1500 fa és 3 kilométer hosszú természetes föveny kerül veszélybe, míg a József Nádor téri mélygarázs miatt 24 fát, a Kossuth téren több mint 200 fát vágtak ki, a Széll Kálmán téren is az összes fa erre a sorsra jutott, a Dagály fürdő esetében pedig több mint 100 fa kivágásáról van szó.

Ez lassan a jelenlegi kormány Tubes-ügye lesz – jegyezte meg.

Mivel a bizottság nem volt szavazatképes, az elnök berekesztette az ülést, amely “informális ligetcsúcsként” folytatta munkáját: meghallgatták a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Védegylet és a Ligetvédők képviselőit, valamint a megjelent ellenzéki politikusokat. Az ülésre meghívták a Miniszterelnökség és a Földművelésügyi Minisztérium képviselőjét is, de ők levélben jelezték, hogy hatáskör hiánya miatt nem jelennek meg – közölte Sallai R. Benedek.

Heringes Anita, az MSZP képviselője a fideszes tagok távolmaradásával kapcsolatban azt mondta: úgy látszik fontosabb nekik a nyaralás, mint az, hogy az ország ügyeivel foglalkozzanak, ugyanakkor azt javasolta, jövő hétre is kezdeményezzenek bizottsági ülést, hátha azon már részt tudnak venni a kormánypártiak is. Hozzátette: a “kopaszok” lassan jelképévé válnak a fideszes kormányzásnak. Szerinte a kormánypártiak a Városliget és a Római part ügyében ráerőszakolják véleményüket a budapestiekre, ahelyett, hogy egyeztetnének.

Kepli Lajos, a Jobbik képviselője szerint a Liget-projekt nem zuglói, nem budapesti és nem is csak zöld ügy. Úgy vélte: a kormány 2010 óta fokozatosan és tudatosan építi le a zöldügyekkel kapcsolatos szervezetet, ami közös kiállásra készteti az ellenzéki pártokat. “Ne hagyjuk a zöld érdeket és ezen keresztül a demokráciát kipusztítani Magyarországról!” – szólított fel.

Karácsony Gergely (PM) zuglói polgármester szerint a kormánypárti képviselők azért nem jelentek meg az ülésen, mert nincsenek érveik a Liget-projekt és más kormányzati beruházások mellett. Hangsúlyozta: nem volt érdemi egyeztetés a beruházásról, ugyanakkor a Városliget sorsáról korábban volt széles körű párbeszéd, amelyet két legitim dokumentum is bizonyít. Az egyik a 2012-ben, a fideszes Papcsák Ferenc vezette kerületi önkormányzat által elfogadott zuglói építési szabályzat, amely szerint a Városliget nem beépíthető. “Itt egy kutyaólat sem lehet építeni, nemhogy 70 ezer négyzetméternyi múzeumi negyedet” – fogalmazott. A másik pedig az előző Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Budapest 2030 stratégia, amely szerint a Városliget közpark jellegét kell megerősíteni, miközben a turisztikai desztinációkat szét kell szórni a városban. Jelezte: a PM kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, hogy a Liget-törvényt hatályon kívül helyezhessék.

Csák Gergely, a Ligetvédők képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Városligetben tiltakozókat erőszakkal távolították el a hivatalosan bejelentett tüntetési helyszínekről. Arra kért mindenkit, aki józanul gondolkodik, hogy “saját testével” védje a városligeti fákat, mert szerinte nem maradt más eszköz, csak a polgári engedetlenség.

Schmidt Hajnalka, a Greenpeace Magyarország vezetője hangsúlyozta: az elmúlt hetek drámai eseményei megerősítették abban, hogy a Városliget és a városi zöldterületek védelmével kapcsolatban valódi társadalmi egyeztetést kell kezdeni. Jelezte: ezzel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek is írtak levelet. Szerinte egyértelművé vált, hogy Budapest lakosságának több mint 80 százaléka közparkként akarja megtartani a Városligetet és a szakemberek is ezen a véleményen vannak.

Csárdi Antal, a fővárosi közgyűlés LMP-s tagja szemléletváltást sürgetett, mert szerinte nem mehet tovább, hogy a város és az ország vezetői nem hallgatják meg az emberek véleményét, és civileket bántalmaznak, félemlítenek meg. Ezt a barbár vezetési stílust el kell felejteni – jelentette ki.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke azért tartotta fontosnak a Városliget védelmét, mert Budapesten – nyugat-európai összehasonlításban – rendkívül alacsony a közcélú zöldterületek aránya.

Jánosi András pedig a Védegylet képviseletében a római-parti mobilgát megépítésére vonatkozó tervet.

Sallai R. Benedek a felszólalások után azt ígérte, megvizsgálja a helyi védetté nyilvánítási eljárás és a természetvédelmi törvény módosításának lehetőségeit, egyeztet a Fidesszel egy következő bizottsági ülés megtartásáról, valamint a következő két évben hadat üzen a “kiemelt kormányzati beruházás nevű intézménynek”.

Rovatok: Zöld Válasz


Forrás:zoldvalasz.hu
Tovább a cikkre »