Ilyen egy energiatakarékos ház

Ilyen egy energiatakarékos ház

Bár a napelemek és napkollektorok alkalmazása egyre jobban terjed, építőanyag és technológia terén már jóval kevésbé vagyunk tudatosak.

A nemrég megrendezett Öko City-kiállításon négy napon át környezettudatos megoldásokkal ismerkedhettek meg a látogatók. Ez már azért is hasznos lehetett, mert április 7-én megjelentek az Otthon Melege Program legújabb részletei.

Keretében összesen 5 milliárd forintot szán az állam a családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására. A maximálisan igénybe vehető összeg két és fél millió forint. De miért fontos, hogy otthonaink energiahatékonyak legyenek?

Kárpáti József az Öko City projektmenedzsere az M1- Kék bolygó című műsorában kifejtette, aktív házak azok, amelyek több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak. Valójában ezzel lehet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.

Az Európai Unió teljes szén-dioxid-kibocsátásának 36 százalékáért az épületek felelnek, ezért idén tavasszal Európa szerte kibocsátás-csökkentésükre hívják fel a figyelmet. Bár egyre több jó példa van itthon is energiahatékony megoldásokra, az emberek többségét még nehéz meggyőzni róla, hogy a környezettudatos ház nem feltétlenül pénz, hanem gondolkodás kérdése.

Jóllehet egyre jobban terjed a napkollektorok és napelemek alkalmazása, építőanyag és technológia terén már jóval kevésbé vagyunk tudatosak. Pedig már a tervezéskor érdemes lenne  kiszámolni, hogy mennyi energiát és szén-dioxid-kibocsátást tudunk megtakarítani.

A hazai házak többsége – a szakemberek szerint – rossz energiahatékonyságú. A többség tudja, hogy szigetelni kell a homlokzatot és érdemes a régi nyílászárókat kicserélni.

– De nem gondolnak rá, hogy a födémen rengeteg hő elmegy, akár a 2000-es években épült házaknál is szigeteletlen födémek vannak – tette hozzá Matejka László az Energia Sziget Magyarország Kft. ügyvezetője. Szavai szerint mivel erről tapasztalataik vannak, erre dolgoznak ki programot, szeretnék jelezni a lakosságnak, hogy eme irányba induljanak el, hiszen 30 százalék energia szökik el a födémen keresztül.

Jó energetikai tervezéssel rengeteget lehet spórolni. Kárpáti József a műsorban elmondta, több olyan panelházról is tud, ahol gondosan megtervezték az épületet. Meg tudták oldani, hogy mennyezethűtést és -fűtést építsenek be a költségkereten belül, és az ellenőrzésnél kiderült, hogy 65 és 70 százalékos megtakarítást is el lehet így érni.

Ma már egyre gyakoribb – különösen Németországban – a természetazonos anyagok használata is. A szakember szerint a legelterjedtebb a fa és az ebből készülő különféle cellulóz alapanyagok, de ugyanígy cellulóz alapú a kender, a szalma, és az árpa. Használatuk most már nemcsak kísérlet és kedvtelés, már szériában készülnek – magyarázta. A természetes anyagok használata azonban önmagában nem elég, az sem mindegy, hogy miből készül a ház.

A klímaváltozás hatásaival ma már a kivitelezőknek is komolyan számolniuk kell. Nem ritka, hogy épp emiatt 35 centiméteres hőszigeteléseket építenek be a tetőkbe. Az energiaoptimalizálásnak tehát a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szerepe van.

Milyen az igazán energiahatékony ház?

A szén-dioxid-kibocsátás legalább 40 százalékos csökkentését vállalta magára Magyarország 2030-ig az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye értelmében. Nemcsak pénztárcánk kímélése, hanem a klímaváltozás miatt is egyre fontosabb, hogy épületeink kibocsátását csökkentsük. Ezt már azzal is elérhetjük, ha jól tervezzük meg házunk alapterületét.

Miskolczy Imre energetikai tanácsadó szerint energetikai szempontból kedvezőbb egy 2 x 70 négyzetméteres emeletes családi ház, mint például egy 1 x 140 négyzetméteres, lapos, kiterülő épület.

Ugyanis annál kedvezőbb energetikailag egy épület, minél kisebb a lehűlő felület és a fűtött térfogat aránya. Hozzátette, az épületet üvegezéssel érdemes megnyitni, mert mindez háromrétegű üvegezésnél már nem energiaveszteséggel, hanem energianyereséggel jár nekünk télen.

A szigetelőanyagok közül ma már egyre több környezetbarát. Ha például nem szeretnénk kőzet- és üveggyapotot használni, választhatunk helyette papírdarálékot is. Matejka László kifejtette, olyan technológiával állítják elő, amelynek során bedarálják, pépesítik, majd bór sóiba áztatják, ettől tűzállóvá válik, illetve a rágcsálók sem szeretnek belemenni, mert kiszárítja a bőrüket.

A régi házak felújítása jóval egyszerűbb és környezetkímélőbb, ha újrahasznosított cellulózzal töltjük ki a rétegeket, amely ráadásul nemcsak a hideg ellen véd. A nyári nap melege lassabban melegíti át és jut be a belső térbe, mint hagyományos vagy átlagos, másfajta szigetelésnél. Körülbelül 3 és fél órával később melegszik át a belső tér – tette hozzá Matejka László.

Az épület hűtése és fűtése ma már a fejünk felett is történhet álmennyezetben elhelyezve. Ekkor a rendszerbe ágyazott csövekben hideg vagy meleg víz kering, éppen attól függően, hogy belső komfortérzetünk mit kíván, hűtjük vagy fűtjük az épületet – magyarázta Miskolczy Imre.

Anélkül, hogy ablakot nyitnánk, hővisszanyerő lakásszellőztető berendezéssel egyszerre tudjuk felmelegíteni és frissen is tartani a beltéri levegőt.

A vályogtechnológia is komoly fejlődésen ment át az utóbbi években. Matejka László elmondta, a vályog már iparosított gyártásban készül, a vakolat és a habarcs is zsákos anyagként szállítható az építés helyszínére.

A vályogvakolat emellett a felesleg újrahasznosítására is jó példa. A szakember kifejtette, az agyagbányában abból a részből szedik ki, ami már nem igazán alkalmas agyagtégla-égetésre, valójában meddő lenne, viszont a modern agyagtechnológia lehetővé teszi hasznosítását.

Tehát számos energiaoptimalizálási megoldás létezik már nálunk is, de kevesen élnek vele. Ugyancsak gond, hogy bár a magyar építési és energetikai szabályok nem rosszak, de hiába, mert a többség figyelmen kívül hagyja őket.

Kárpáti József szavai szerint nincs, aki ellenőrizze az épületet olyan szinten, hogyha megtervezték és elérték vele a B vagy C kategóriát, a minimum követelményt, azt betartották-e? Nagyon felületesek ezek az ellenőrzések – tette hozzá.

Megoldást nyújthatna, ha kötelező lenne energiatanácsadókat alkalmazni – vélik a szakemberek.

Ma azonban a megrendelő csak abban bízhat, hogy a kivitelező valóban olyan energiahatékonyságú házat épített, amelyben megállapodtak.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »