Illegális bevándorlás: Közép-Európa megvédi magát

Véd- és dacszövetség van a közép-európai nemzetek vezetői között arról, hogy márpedig mi meg fogjuk védeni az országainkat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kormányfő a szombat délután, a bécsi migrációs csúcstalálkozót követően rögzített interjúban egybehangzó közép-európai véleménynek nevezte, hogy nem akarnak úgy járni, “mint jó néhány európai ország, amely néhány év múlva könnyen lehet, hogy már rá sem ismer saját magára”.

Orbán Viktor a találkozó után előrelépésnek minősítette, hogy a balkáni útvonal védettebb lett a törökökkel kötött megállapodásnak, a balkáni országok erőteljes fellépésének és a magyar állhatatosságnak köszönhetően. Kiemelte ugyanakkor, hogy még nagyon sok bajjal kell megküzdeni, példaként említette, hogy a nyáron Olaszországot gyötrő “migránsbeáramlás” az ősz beálltával várhatóan visszaterelődik a balkáni útvonalra.
A miniszterelnök a közelmúlt újdonságként értékelte, hogy “az európai emberek felemelték a fejüket, és sokan meg is mernek szólalni”.
“Negyven évnyi szocializmus után ahhoz voltunk szokva, hogy igazán szabadon beszélni tőlünk nyugatra lehet” – mutatott rá, majd hozzátette, ezzel szemben most, “ha a migránsügyben valaki elkezd beszélni tőlünk nyugatra, akkor érdekes módon egy tucatszor is meggondolja, hogy mit mondjon, és mit nem”. A kormányfő szerint emellett ott “a hivatalosság vagy a kedveltebb nyilvánosság fórumain” is “szűrőmechanizmusok” vannak.
Orbán Viktor úgy látja, “az elmúlt egy évben számos országban az volt a szokás: bízz a vezetőidben, lehet, hogy most furcsállod a döntéseiket, de majd megoldják, neked ezzel nem kell törődnöd, majd jó lesz”. Eltelt egy év és az emberek azt mondják, baj van, mert nem lett jó, nem született megoldás, sőt a baj csak napról napra nagyobb és elérte az emberek személyes életét is: a terrorizmus, a közbiztonság romlásán keresztül – fejtette ki.
A kormányfő szerint a nyugat-európai emberek most már úgy érzik, felvállalhatják a véleményüket, és ezt a jelenséget a politikusok sem tudják zárójelbe tenni. Az elit nem csukhatja be a szemét és fülét egy alapvető fontosságú kérdésben – mondta. A “demokráciának van számos gyenge pontja, de van néhány szépsége is: az egyik szépsége, ha rosszul kezelik a demokratikus hatalmat a vezetők, akkor az emberek azt vissza szokták venni” – jegyezte meg, hozzátéve: “és ezt senki sem szereti, elhiheti nekem, tapasztalatból beszélek, mindenki szereti tisztességesen és elismertség mellett végezni a munkáját”.
Hangsúlyozta, hogy bár Nyugat-Európa nem lottón nyerte a jólétet, azért sokkal kényelmesebb volt az élet, mint Közép-Európában, és az ott élők ritkán találkoztak a jólétet kétségbe vonó dilemmákkal.
Orbán Viktor szerint az európaiaknak nem könnyű átlépni egy olyan világba, ahol mindig minden megkérdőjeleződik: miért csökken Európa gazdasági súlya, miért hanyatlanak a demográfiai mutatók, miért lépnek fel “együttélési zavarok” a migránsokkal.
Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel a nyugat-európai embereknek nem kellett eddig foglalkozniuk, és amikor a magyarok “kiélesített ösztönrendszerű közép-európaiakként” azt mondták, “emberek, itt valami baj lehet”, akkor nem adtak a véleményükre. “Most kiderült, hogy igazunk volt és azt mondják, néha a közép-európaiaknak is lehet igazuk” – összegzett.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy miniszterelnökként a befolyásolási kísérletek “szétfésülhetetlen hálózatában” éli az életét, de ezt sosem tekintette személyes ügynek. “A politikában a támadások nem személyes ügyek, még ha az ember személyét érintik, akkor sem” – fűzte hozzá.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt egy évben Magyarországot támadók valójában attól féltek, hogy a magyar gondolkodásmód elterjed. A “mi véleményünknek nem volt kellő súlya az európai közgondolkodásban, de az elmúlt egy év az minket igazolt”, a magyar kormány ugyanis bátran merte vállalni saját lelkiségét, és “egyre több ember ismer rá a magyar véleményben az ő saját véleményére is” – fejtette ki a kormányfő. Mint mondta, “meggyőződésem, hogy mi a politika síkján túl is jót tettünk Európának az elmúlt egy évben folytatott vitáinkkal”.
A miniszterelnök kijelentette, a NATO- és EU-csatlakozásról döntő népszavazás nem, csak a kettős állampolgárságról szóló voksolás súlya mérhető össze történelmi jelentőségét tekintve az októberi kvótareferendummal, amely arról szól: “ki dönthet arról, hogy a magyarok kikkel élnek együtt a saját hazájukban”.
Orbán Viktor ezért arra biztatott, hogy menjen el és szavazzon “nemmel” a népszavazáson mindenki, aki úgy gondolja, hogy “velünk csak az élhet együtt, akinek ezt az általunk választott parlament, kormány vagy valamely államhatalmi szerv megengedi, és nem fogadjuk el fölöttünk senkinek a szavát”.
A kormányfő közölte, egy népszavazás nem maradhat közjogi következmények nélkül, az eldöntött kérdést valamilyen formában át kell ültetni a magyar jogrendszerbe. “Ez a minimum, ami bekövetkezik, márpedig ez a magyar jogrendszer egyik legfontosabb szabálya lesz majd a népszavazást követően” – tette hozzá.

magyartudat.com

 


Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »