Így változhat a választási törvény

Így változhat a választási törvény

Visszafizettethetik a választáson 2 százalékot nem teljesítő kamupártokkal az állami támogatást. A külföldön szavazókat pedig megismételt regisztrációra kötelezhetik. A választási törvény átfogó reformjára nem lehet számítani, de egyes eljárási szabályok módosulhatnak, amennyiben a részletekben a kormánypártok és az ellenzék megegyeznek.

Arányos és tisztességes választást sürget az Együtt. Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke egy konferencián jelentette be, hogy az új köztársaság képviseleti demokráciáját 222 fős, egykamarás parlamenttel képzelik el.

„Nemi kvótát javaslunk és nyitott megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a választópolgárok számára, hogy szabad döntésük során mögé menjenek a pártpolitika belső alkuinak. Olyan rendszert javaslunk, amely tisztességest versenyt jelent és visszahozza a kétfordulós választás politikai előnyeit egy egyfordulós rendszerben” – fogalmazott.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke attól tart, ha a kormány rá is bólint a szükséges változtatásokra, a módosítás későn fog elkészülni. Pálffy Ilona a szakértői panelbeszélgetésen külön kiemelte a külföldön dolgozó magyar állampolgárok szavazati jogát, amiről már több mint két éve nem döntött az Alkotmánybíróság.

„Ezen most már változatlanul fel vagyok háborodva, és félek attól, hogy végül a választási eljárási törvény is, ami nem mindegy, hogy mikor kerül módosításra, olyan későn fog elkészülni, hogy már a különböző informatikai értéket sem lehet hozzá igazítani” – fejtette ki.

A választási törvény átfogó megváltoztatására nem lehet számítani 2018-ig, ugyanakkor az eljárási szabályok több ponton is módosulhatnak – derült ki a pártok képviselőinek hozzászólásaiból.

A személyeskedésektől sem mentes vitában az MSZP politikusa logikus ötletnek nevezte egy második országgyűlési kamara kialakítását, valamint még a parlamenti küszöb csökkentését is.   

„Arról szerintem helyes lenne vitát nyitni, hogy az öt, meg a négy százalék, amik, ugye, megfordultak, ezeket lejjebb lehetne-e vinni, hiszen egy ilyen létszámú parlament esetében logikus lenne adott esetben lejjebb szállítani” – mondta el Molnár Zsolt.

Az LMP a vegyes választási rendszert megtartaná, de 135 egyéni és 85 listás helyet vezetnének be, a választókerületek határát egy független bizottsággal húzatnák meg, a határon túli szavazatok között pedig teljes egyenlőséget tennének.

„A postai szavazást lehetővé kéne tenni azoknak, akik ma az orbáni kormány elől mondjuk Londonba menekültek mosogatni, és ez a szám nem fog csökkenni, hiszen ennek a kormánynak is, ugye, az az alapvető érdeke, hogy a magyar bérek minél inkább menjenek lefelé” – fogalmazott Schiffer András.

Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a 2 százalékos eredményt el nem érő kamupártokkal – az egyéni jelöltekhez hasonlóan – visszafizettetik az állami támogatást.

„Bár nekem az a véleményem, hogy a szabályozás előremutató volt a tekintetben, hogy bizonyos mértékben állami forrást biztosítson és egyenlő esélyeket ezáltal az induló pártoknak, de azzal, hogy csupán az egyéni jelölteknél írtuk elő a visszafizetési kötelezettséget és a pártoknál nem, ez egy olyan kiküszöbölendő hiba, ami a korábbi, 2014-es választási tapasztalatok alapján visszaélésekre adott okot, ezért ez ki kell szűrni” – fejtette ki Gulyás Gergely.

A politikus a vita végén megjegyezte, frakciójával nem egyeztetett személyes álláspontja szerint el lehet azon gondolkozni, hogy a külföldön dolgozóknak is biztosítsák a levélben történő szavazás lehetőségét.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »