Így tesz különbséget az MLSZ magyar és magyar között

Így tesz különbséget az MLSZ magyar és magyar között

A Magyar Labdarúgó Szövetség két hónapja hozott elnökségi határozata a szakértő szerint uniós és hazai jogot is sérthet. Lenne jogorvoslati lehetőség, ám egyelőre nem éltek vele.

Még augusztus első harmadában számolt be egy érdekes hírről a Nemzeti Sport Online (NSO): a szerb-magyar kettős állampolgárságú Jovetics Alekszandar azért kényszerült távozni Sopron másodosztályú labdarúgócsapatából, mert nem rendelkezett magyar felmenőkkel. A szabadkai születésű, huszonhét éves hátvéd két éve focizott már a Soproni Vasutas Sport Egyesületnél (SVSE), ám július elsejével új szabályozás lépett életbe a hazai játékosokra vonatkozóan.

Állampolgársága: magyar Fotó: svse.hu

Fontos tudni: az NB II-ben „vagyonértékű jogok értékesítéséből származó bevételekre csak akkor jogosult az adott sportszervezet, ha a bajnoki mérkőzésein csak hazai játékost szerepeltet” – közölte érdeklődésünkre a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az NB I-ben némileg más a helyzet, ott csak nyolc hazai játékos kell – illetve hat akkor, ha a klub nemzetközi kupában indult.

Ki számít magyar focistának?

Az itthoni bajnoki mérkőzéseken szereplő játékosoknak nyilatkozatot kell kitölteniük. Az MLSZ-től megkaptuk ennek mintapéldányát, amelyen látható, hogy fel kell tüntetni az állampolgárságot, valamint azt is, hogy az illető hazai vagy külföldi labdarúgónak számít. Aki a hazait húzza alá, annak a következő mezőt is kötelezően ki kell töltenie:

Fotó: MLSZ

Tehát: aki honosított, de nincsenek magyar felmenői, az nem számít hazai focistának. (A honosítási eljárásról itt lehet bővebben olvasni.)

Jogsértő szabályozás

Az MLSZ július 1-jétől hatályos elnökségi határozata egyébként eredetileg még szigorúbban szabályozta a felmenőkkel kapcsolatos részt: csak szülő és nagyszülő számított. Ezen a július 26-ai ülésen enyhítettek, azóta távolabbi rokont is számításba vesznek – írta az MNO-nak küldött válaszában Rippel-Szabó Péter ügyvéd, sportjogász. Úgy véli, a vonatkozó EU-s joganyag szerint a magyar állampolgárságú, de magyar felmenőkkel nem rendelkező, így nem hazai labdarúgó esete

„valószínűleg a munkavállalás szempontjából hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és ezért az EU-s jogba ütközhet”.

„Nem tudok ugyanis olyan EU-s előírásról vagy jogesetről, amely szerint a munkavállalás feltételeit illetően jogszerű lenne megkülönböztetést tenni egy tagállam állampolgárai között azon az alapon, hogy az állampolgárságot nem születésekor szerezte meg, vagy egyébként nem rendelkezik az érintett tagállam állampolgárságával rendelkező felmenőkkel” – jelentette ki Rippel-Szabó Péter.

Hozzátette: a hatályos állampolgársági törvény (1993. évi 55. törvény) első paragrafusának első bekezdése szerint „a magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet”.

Azaz az MLSZ elnökségi határozata nemcsak uniós jogba ütközik, hanem a hatályos állampolgársági törvényt is megsérti.

Lett volna jogorvoslati lehetőség

A Sopron azt az utat választotta, hogy elengedte Jovetics Alekszandart, aki azóta az osztrák negyedosztályú, sopronkeresztúri FC Deutschkreutzban ütközik az ellenfél csatáraival. Ám alakulhatott volna másképp is a történet. Rippel-Szabó Péter szerint a Soproni VSE élhetett volna fellebbezéssel az MLSZ elnökségi határozatával vagy eseti döntésével szemben. Sőt, Jovetics is megtámadhatná a szabályozást rendes bíróságon vagy esetleg az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH).

„Az állampolgárság mint egyéb helyzet védett tulajdonságnak minősül az EBH gyakorlatában, tehát ha valaki azzal fordul a hatósághoz, hogy állampolgársága miatt vele szemben sérült az egyenlő bánásmód követelménye, a hatóság közigazgatási eljárást tud indítani a bepanaszolt szervvel szemben” – ezt már Gregor Katalin, az EBH Hatósági és Jogi Főosztályának vezetője írta az MNO megkeresésére.

A klub egyelőre hallgat

Szerettük volna megtudni a Soproni VSE-től, hogy mi az álláspontja az ügyben. Az NB II középmezőnyében szereplő lila-fehéreknek a honlapjukon megadott gmailes címükön azt kérdeztük, igaz-e az NSO értesülése, miszerint Joveticsnek a fenti okokból kellett távoznia.

Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy terveznek-e élni valamilyen jogorvoslati lehetőséggel – fordulnak-e például az EBH-hoz – vagy inkább nem mérlegelték a döntést. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett reakció megkeresésünkre.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »