Így maradhat Kolozsvár az erdélyi magyarság fővárosa

Kolozsvár csak akkor lehet az erdélyi magyar kultúra fővárosa, ha energiáit nemcsak önmagára fordítja, hanem egész Erdélyt képes ellátni kultúrával – vélték a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretében szervezett pódiumbeszélgetés résztvevői.

A gondolatot Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke fogalmazta meg, aki úgy vélte: Kolozsvár már most is a magyar kultúra második legfontosabb központja Budapest után. Több mint tízezer magyar diák tanul a városban, Erdélyben itt a legnagyobb a magyar értelmiségi koncentráció, és itt székel megannyi kulturális intézmény, szervezet, amelyik regionális szerepet tölt be – emlékeztetett Markó Béla.

“Nem az a kérdés, hogy Kolozsvár biztosítani tudja-e maga számára az utánpótlást. Egész Erdélyt kell ellátnia, mert így válhat igazán fővárosunkká”

– fogalmazta meg Markó Béla. Példaként hozta fel a köznyelvben meghonosodott formákat, amelyek egy-egy város rangját jelzik. Elmondta: a sepsiszentgyörgyiek felmennek, a marosvásárhelyiek és a nagyváradiak viszont csak átmennek Kolozsvárra, minden erdélyi azonban felmegy Budapestre, és lemegy Bukarestbe.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, volt romániai kulturális miniszter úgy vélte: 1989 utáni története legjobb pillanatát éli Kolozsvár. Kultúrában Bukarestnél is többet nyújt. “Kérdés, hogy meg akarja-e, meg tudja-e őrizni ezt az irányt” – tette hozzá. Fontosnak tartotta azonban, hogy milyen a város helyzete Európa nagy kulturális centrumaihoz képest, mert – mint fogalmazott – “Kolozsvár többnyire Európa perifériáján volt főváros”. Kelemen Hunor elengedhetetlennek tartotta, hogy a kiemelt kulturális intézményeket továbbra is a központi költségvetésből támogassák.

Visky András író, dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője a kultúra átalakulásáról beszélt. Mint megjegyezte: semmilyen kulturális produkció nem tudja úgy lekötni a mai embereket, mint a háromdimenziós épületvetítés a Szent-Mihály templom falán. Hozzátette: a nyolcperces produkciót néma áhítattal figyelte pénteken a több tízezres tömeg. Megjegyezte, hogy hasonló áhítatot a hagyományos kulturális produkciók már nem tudnak kiváltani.

“Határhídon állunk. Látjuk azt a világot, amelyik eltűnik. Ha siratjuk, ha nem, akkor is eltűnik”

– állapította meg. Úgy vélte, ezért a kultúra új irányaira kell figyelni. Példaként a populáris zenét és a gasztrokultúrát említette.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója gondnak tartotta, hogy 1989 után nem alakult ki a kolozsvári és az erdélyi magyarságban a mecenatúra kultúrája. Úgy vélte, olyan intézményre lenne szükség, amelyik a vállalkozói szférából képes megszerezni a pénzt a magyar kultúra támogatására.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »