Így lehetne megmenteni tíz év alatt 25 ezer magyart

Így lehetne megmenteni tíz év alatt 25 ezer magyart

Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a vastag- és végbéldaganatok okozta halálozás, évente ötezer beteget veszítünk el, pedig egy kiterjesztett országos szűrőprogrammal az érintettek fele megmenthető lenne. 2019-ig azonban biztosan nem lesz állami finanszírozású népegészségügyi szűrőprogram, és az is kérdéses, hogy akkor bevezetik-e.

Minden évben tízezer magyart sokkol az orvosa vastagbélrák-diagnózissal. Ennél a ténynél kétségbeejtőbb, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a vastag- és végbéldaganatok okozta halálozás, évente ötezer beteget veszítünk el, annak ellenére, hogy az említett kór akár százszázalékos hatékonysággal gyógyítható lenne, ha időben észrevennék. Magyarországon – bár ígéretek, és gyorsan elhalt próbálkozások ugyan történtek – nincsen országos végbélrákszűrési program. Pedig a betegségben elhunytak fele megmenthető lenne egy kiterjesztett szűrőprogrammal – nyilatkozta portálunknak Lakos István, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke, aki maga is keresztülment a szóban fogó betegségen.

Mint kifejtette, az egészségpolitika azt ígérte, hogy – két évtizedes lemaradást pótolva – 2017-től végre országos szűrőprogram indul a betegség visszaszorítása érdekében, ehelyett a hivatalos közlések már csak 2019-re datálják az átfogó, állami finanszírozású népegészségügyi szűrőprogramot. Ráadásul azt is csak feltételes módban teszik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján ugyanis az olvasható, hogy „2019-től a vastagbélszűrés várhatóan állami finanszírozású rendszerben, az Egészségbiztosítási Alap terhére folytatódik tovább”.

Erőtlen próbálkozás, a jó kommunikáció ellenére

Addig viszont be kell érni azzal az országos szűrőprogramnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető próbálkozással, hogy 2017 és 2019 között az önként jelentkező háziorvosok praxisához tartozó, szűrésre jogosult 50–70 éves nőket és férfiakat hívják meg vastagbélszűrésre. „Azt, hogy az országban mindenfelé akadnak majd háziorvosok, akik önkéntes alapon részt vesznek egy újabb modellkísérletben, nem tekinthetjük országos szűrőprogramnak, még akkor sem, ha a mostani kezdeményezést így is kommunikálja az egészségpolitika” – emelte ki Lakos reagálva az ÁNTSZ közlésére. Az első ilyen modellprogramnak nevezett próbálkozás egyébként húsz évvel ezelőtt indult, még a Világbank finanszírozásával. A Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke szerint az akkori és a mostani modellprogramnak is a korlátozottság a legnagyobb problémája, meghatározott létszámra van finanszírozva ugyanis, ráadásul nem terjed ki minden megyére, tehát messze nem országos és teljes körű szűrésről van szó.

A betegség szűrésére különböző módszerek állnak rendelkezésre. A legegyszerűbb és legolcsóbb technika az úgynevezett székletteszt, amely a székletből kimutatható vérzés diagnosztizálásán alapul. Az ehhez a vizsgálathoz szükséges eszközt bárki körülbelül tízezer forint körüli összegért megvásárolhatja a patikákban. Az említett módszer azonban könnyen adhat téves diagnózist, ugyanis a székletben nemcsak a daganat, hanem egyéb betegségek miatt is lehet vér. További probléma, hogy a negatív teszteredmény nem zárja ki egyértelműen a rákos megbetegedés lehetőségét. A most két évvel kitolt projekt első lépésben egyébként ezt a módszert használná. Lakos szerint ennél jóval megbízhatóbb módszer lenne a végbéltükrözés, csak azt – a vizsgálat kényelmetlenségéből adódóan – nehezebb elterjeszteni, ráadásul ha altatásban végzik, akár 70 ezer forintba is kerülhet egyetlen páciensnél.

Így lesz halálos a gyógyítható betegség

„Számunkra nemcsak statisztikai adat, hogy évente ötezer ember belehal a vastagbélrákba. Mi személyesen szembesülünk azzal csaknem hónapról hónapra, hogy elveszítjük betegtársainkat, mert túl későn fedezték fel náluk a bajt” – jelentette ki Lakos. Amikor a vastagbélrákot diagnosztizálják, már akár tíz éve ott lehet az elváltozás a bélben, amit egy szűrővizsgálattal minden gond nélkül ki lehetne mutatni. „Tragédia, hogy hagyjuk a gyógyítható betegséget halálossá válni” – hangsúlyozta az egyesület elnöke. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár révén szerencsére hozzáférhetők a vastagbélrák elleni célzott daganatellenes infúziós és tablettás kezelések Magyarországon, amelyek jelentősen növelik a gyógyíthatatlan betegek életkilátásait, viszont radikális változást az országos szűrés hozhatna. Az említett kezelések egyébként páciensenként több millió forintba kerülnek az államnak, amely összeget – nem beszélve a beteg és az ápoló családtagok munkából való kiesésének költségeiről – könnyen megspórolhatnánk.

Szerettük volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályától, hogy mennyibe kerül éves szinten a vastagbélrákos betegek kezelése, hogy becslések szerint mennyibe kerülne az országos szűrőprogram bevezetése, illetve évente mekkora összeget kellene fordítani a program működtetésére. Arra is választ kívántunk kapni, hogy mi az oka annak, hogy tolódik a beígért országos szűrőprogram, illetve hogy miért tart ennyi ideig a projekt kidolgozása. Azt a kérdést is feltettük, hogy 2019-től ingyenes lesz-e az állampolgároknak a beígért szűrőprogram, továbbá hogy egészen pontosan hogyan képzelik el a szűrés menetét, de egyelőre nem érkezett válasz a több mint egy hete feltett kérdéseinkre.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »