Így játszották ki a milliárdjainkat Matolcsyék

Így játszották ki a milliárdjainkat Matolcsyék

Lényegében shortolásból jöttek be a milliárdok, hogy aztán Matolcsy György rokonaihoz, barátaihoz, ismerőseihez vándoroljanak. Mit tudhatunk eddig?

Csaknem 260 milliárdot tett a nemzeti bank az alapítványaiba. Honnan volt ennyi pénze?

Bár a jegybanktörvény szerint Matolcsy Györgyék csak a bírságokból beszedett pénzt használhatnák fel szabadon, azaz néhány milliárd forintot, a Pallas Athéné alapítványoknak a nyereségéből juttatott forrásokat az MNB. Ezt a pénzt lényegében a forint shortolásával szedte össze az intézmény: a devizahitelek 2014-es forintosításakor nyereségként meglett, ami a jobb forintárfolyam mellett félretett devizatartalékkal meglehetett. Tehát a devizahitelesek nem igazán jártak jól (ahhoz erősebb forintárfolyam, esetleg korábbi forintosítás kellett volna), a jegybank ellenben nagyon is. Nem örülhetnek túlzottan a „tehermentes” állampolgárok sem, hiszen a gyengébb forinttal ők sem járnak jól. Amiatt pedig főleg nem, hogy ezek szerint a központi pénzintézet vezetőinek jól felfogott, személyes érdekük a még nagyobb nyereség valamikénti lefölözése. Hidvéghi Balázs szóvivő ennek ellenére a héten azt állította, nem céljuk a forint gyengítése, és az irányadó kamatról a monetáris tanács dönt.

Mik ezek az alapítványok, hogy kerültek egyáltalán a képbe?

Matolcsyék 2014-ben jelentették be, hogy alapítványokat hoznak létre, ezek pedig a nyereségből kapnak pénzt. Az MNB szerint a cél a közösségi felelősségvállalás, és más jegybankoktól sem idegen a gyakorlat. A szóvivő szerint prudens és felelősségteljes pénzfelhasználás zajlik az alapítványoknál, és büszkék arra, hogy az alapfeladatokon túl ekként tehetnek Magyarországért. Egyébként az Átlátszó által közzétett határozat szerint a nemzeti bank igazgatósága 2013 júliusában döntött az alapítványok létrehozásáról. Ez nem sokkal azután történt, hogy Matolcsy átvette a jegybank vezetését Simor Andrástól. Először két alapítványról volt szó, aztán lett hat.

Ezek:

Pallas Athéné Domus Animae (PADA), Pallas Athéné Domus Scientiae (PADS), Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo), Pallas Athéné Domus Concordiae (Padoc), Pallas Athéné Domus Mentis (Padma), Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI).

Oké, de minek hat?

Matolcsyék szerint a függetlenül működő alapítványoknak más-más céljaik vannak – bár a mostani pénzköltéseknél látható, hogy szeretik egészen hasonló helyekre csoportosítani a forrásokat. A PADA elvileg közgazdasági és pénzügyi oktatásba fektetne, a PADS hitelintézeti szakkönyveket, szakfolyóiratokat is kiadna. A Pageót a geopolitika és szintén az oktatás érdekli, míg a Padocot a határon túli közgazdasági képzés. A Padma Bács-Kiskun megyében, kiemelten Kecskeméten kíván pénzügyi szakembereket képezni, a PADI innovációs és modernizációs tudásközpontot tervez.

Mit jelent a függetlenség?

Matolcsyék azt hangsúlyozzák, hogy a Pallas Athéné alapítványok autonóm módon döntenek a pénzekről, és a nemzeti bank vezetőinek rokonsági, ismeretségi köre nem befolyásoló tényező. Ennek némileg ellentmond, hogy a Matolcsyról szóló, Sakk és póker című könyv útját egyengető PADA kuratóriumának elnökét Matolcsy Györgynek hívják. Az alapítványokkal kapcsolatos igazgatósági döntésekért a jegybank korábbi főigazgatója, Nagy Róza, Kardkovács Kolos üzemeltetési igazgató és Dubéczi Zoltán jogi igazgató felelt. Mindhárman megtalálhatók jelenleg több alapítvány kuratóriumában is. Polt Péter főügyész felesége, Polt-Palásthy Mariann három felügyelőbizottságban is ott van, a Matolcsy rokon Szemerey Gabriella (Szemerey Tamás felesége) egy alapítvány igazgatója, de neki vannak céges igazgatósági helyei is. Réfy Imre a jegybankelnök feleségének, Matolcsy Gyöngyinek a balatonakarattyai polgármesteri kampányát irányította, jelenleg pedig két kuratóriumban is ott van. Nem különben a Magyar Kereskedelmi Bankot vezető Balog Ádám. Bogár László közgazdász neve is ismerős lehet: ő a Pageónál és az MNB-s cégnél, a Ferida Zrt.-nél is felbukkan.

Kapnak-e pénzt az alapítványok tisztségviselői?

Igen, a vezetők összesen havi 26,7 millió forintot kapnak, a körülbelül harminc tisztségviselőnek átlagosan jut havi egymillió forint. A többi alapítványi munkatársra összesen 17,9 millió forint jut havonta.

Milyen cégekről volt szó az előbb?

Bár korábban az Országgyűlés többségének szavazataival akarták eltitkoltatni, mire költenek az alapítványok, azt végül Áder János és az Alkotmánybíróság elkaszálta, így kénytelenek voltak kiadni az információt. Ha az nem megy is, azt mindenesetre benyújtották a héten, hogy legalább a cégek titkolhassanak el bizonyos adatokat. Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az is alkotmányellenes lehet, hogy a közpénz ellenőrizetlenül a versenyszférába vándorolhat így. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke viszont már úgy látta, a módosítás alkotmányos lehet. Végül azt szavazták meg, hogy a gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság, amelyeknek kiadása veszélyeztetné a versenyképességet. A jegybanknak több saját cége is van, köztük a pénzverde és a pénzjegynyomda, de van olyan társaság is, amely ingatlant üzemeltet. A Kasselik-Ház Zrt. a PADI, a Pageo, a PADS és a PADA, a Vízház Zrt. a PADI, a Ferida Zrt. pedig a PADI, a Pageo, a PADS és a Padoc birtokában van. A Ferida alaptőkéje kétmilliárd, cégértéke a 444 szerint 20,2 milliárd forint, de a Kasselik-Ház Zrt. 7,2 milliárdos alaptőkéje sem egyezik meg a 2,24 milliárdos cégértékkel. A Ferida esete rendkívül különös: az alapítványok egyenként félmilliárdot adtak, így lett húszmillió helyett kétmilliárdos az alaptőke, de 18 milliárdot hozzácsaptak még egy részvényesi határozattal, így növelve ezerszeresére a tőkét.

Mit csinál ennyi pénzből a Ferida?

Nem tudni. A részvényesi határozat szerint jogi és számszaki vizsgálatot folytatnak „esetleges külföldi befektetési lehetőségekkel összefüggésben”.

Mit tudtunk meg eddig az alapítványi költésekkel kapcsolatban?

A múlt hét végén robbant a bomba, miután a Kúria döntése nyomán az alapítványok kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni, mire költöttek a nekik juttatott 260 milliárd forintnyi közpénzből. (Emlékezetes: ezekről a pénzekről állította korábban Kósa Lajos fideszes frakcióvezető, hogy az alapítványhoz kerüléssel „elveszítik közpénzjellegüket”. Nos, nem.) A csaknem ezertételes lista rendkívül szerteágazó volt: mentek milliárdok ingatlanvásárlásokra, rendezvényekre, szponzori és megbízási szerződésekre. A kedvezményezetti oldalon gyakran találhattunk olyanokat, akik rokonságban, közeli viszonyban állnak jegybanki vezetőkkel. Különösen jól járt Matolcsy unokatestvére, Szemerey Tamás, akinek az érdekeltségébe tartozó BanKonzult Kft.-től öt alapítvány is megrendelte ugyanazt a tanulmányt. Később az alapítványok azt állították, hogy erre szerzőijog-védelem miatt volt szükség. A BanKonzulttól egyébként évi 54 millióért rendeltek globális gazdasági elemzéseket az alapítványok. Szemereyhez tartozik az Evobankból lett Növekedési Hitelbank is, ezzel többször is hatmilliárdos betétszerződést kötöttek.

A hét elején a sajtó hangos volt a tucatnyi VS-es újságíró és a főszerkesztő lemondásától. Miért döntöttek így, mi közük a botrányhoz?

A New Wave Productionhöz tartozó VS.hu korábbi sajtóértesülések szerint a Bawaco nevű cseh cégen keresztül közvetetten Szemerey tulajdona. Ezt most először igyekeztek cáfolni: a New Wave hétfői közleményében azt írta, Szemerey eddig sem volt és most sem tulajdonosa a lapnak. Ennek ellentmondani látszik, hogy a New Wave bejegyzési illetékét 2013-ban a BanKonzulttól utalták át. Továbbá a Növekedési Hitelbank hitelezi 500 millióval a New Wave Productiont: mint a 444 felhívta rá a figyelmet, Töröcskei István volt az, aki néhány éve saját magának adott hitelből emelhetett tőkét a Széchenyi Bankban. Akkor ezt a törvénytelen módszert az MNB-s vizsgálat alapján mutatták ki. Nem meglepő tehát, hogy tagadják Szemerey tulajdonosságát is. Mint múlt héten kiderült, a New Wave Media, a New Wave Production és a We Love Publishing cégek 665 milliót kaptak az alapítványoktól. A New Wave adja ki a 2013 végén indult VS.hu portált is. Az említett kiadókat vezető Száraz Istváné továbbá a Frank Digital Kft., amely kapott még 70,9 millió forintot az alapítványoktól.

A VS.hu projektekre, cikkekre kapott összesen nagyjából félmilliárd forintot, de korábban ezeknél nem tüntette fel, hogy milyen forrásokból részesült. Lebhardt Olivér főszerkesztő a Kreatívnak adott múlt pénteki interjújában elismerte, szerencsésebb lett volna feltüntetni a támogatót, ugyanakkor kiállt a portál függetlensége mellett. Hétfőn aztán több újságíró mellett ő is felmondott, hangsúlyozva ekkor is, hogy a portál tartalmilag független volt, nem szóltak bele az újságírók munkájába. A távozó újságírók is erről beszéltek, hozzátéve, hogy nem is tudtak a támogatásokról. A 444 utolérte Szárazt is, ő viszont nem kívánta kommentálni a fejleményeket. Tavaly egyébként a New Wave-csoport 4,2 milliárd forintért megvásárolta az Origo.hu-t is. Tehette, hiszen az MNB növekedésihitel-programjából a Szemerey-féle Növekedési Hitelbankon keresztül 500 milliót kapott, de az állami tulajdonú MKB Bank is kisegítette a New Wave-et.

Ki kapott még pénzt az alapítványoktól?

A PADA 5,2 milliót fizetett az Eliosnak, hogy részt vegyen egy I. kerületi villaépület díszkivilágításának munkálataiban. Ez az a cég, amely korábban Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz tartozott. Az igazságügyi miniszterhez közeli Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda több alapítvány esetében 55 ezres nettó órabérért látta el a képviseletet. A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester barátjához köthető Magyar Építő Zrt. több mint 3,5 milliárdot kapott. Rengeteg magánszemélynek jutott havi egymilliós megbízás, a Kecskeméti Főiskolával pedig 101 milliós támogatási szerződésről állapodott meg a Padma. A Pageótól 13 milliót kapott tavaly áprilisban a TEDx Danubia Nonprofit Kft. konferenciaszervezésre, de ugyanez az alapítvány kutattatott gazdasági sikertörténeteket magánszeméllyel Nagy-Britanniában, Japánban és Szingapúrban is. A Padoctól sok pénz jutott határon túli egyetemeknek: a Sapientiának 26 millió, a Partiumi Keresztény Egyetemnek 40 millió, az Újvidéki Egyetemnek 23 millió.

Mi a helyzet az értékpapír-vásárlásokkal?

A Padoc rendkívül bőkezűen vásárolt magyar és külföldi értékpapírokat: több száz millió forintért, valamint több mint 70 millió euróért vett ilyeneket az Államadósság-kezelő Központtól, az MKB Banktól, illetve a Növekedési Hitelbanktól. Vásárol államkötvényeket is, amit a jegybanknak nem lenne szabad, ez kimerítheti a tiltott monetáris finanszírozás fogalmát. Emiatt egyébként az MNB-t uniós szinten felügyelő Európai Központi Bank is felemelte már a szavát. A központi bank alapítványai valójában nem tehetnék meg, hogy ilyen módon az államot finanszírozzák. Állampapírokat a másodpiacon tudnak venni, azt már meg is tették 197,3 milliárd forint értékben. Az Index arra mutat rá, hogy ha a nemzeti bank inkább befizetné nyereségét az államkincstárnak, akkor nem is kellene kibocsátani az alapítványok által megvásárolt kötvényeket. A 444 pedig korábban arról írt, hogy ha nem adnak 250 milliárdot az alapítványoknak, akkor 27,4 milliárd helyett 277 milliárdos lett volna a jegybanki nyereség 2014-ben. Egyébként Matolcsy György a VS-nek adott 2014-es interjújában még azt állította: az alapítványok csak állampapírba fektethetik a pénzt, és kizárólag az elért hozamból gazdálkodhatnak. Az alapítványok 200 milliárdja van állampapírban, 60 milliárdja pedig cégekben, ingatlanokban.

Akkor most távozik valaki a VS munkatársain kívül?

Nem. Mint már írtuk, a jegybank szóvivője szerint nincs itt semmi probléma, és a Pageo-elnök Csizmadia Norbert is arról beszélt egy sajtóbejáráson, hogy minden transzparensen és jogszerűen zajlott. Orbán Viktor pedig Békéscsabán azt mondta,

hogy meginogjon a bizalma Matolcsyban. A kormányfő hozzátette, hogy tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, így nem foglalkozik a shortolásból bejött milliárdok szórásával. Igaz, ezt a bizonyos függetlenséget a kormánypárti politikusok tendenciózusan (és valószínűleg szándékosan) félreértelmezik, félremagyarázzák. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis valóban független, de a végrehajtó hatalomtól, azaz kormánytól, és csak a monetáris politikára vonatkozó döntések meghozatalában, illetve a monetáris eszköztár bevetésekor. Az Országgyűléstől vagy például a számvevőszéktől és egyéb ellenőrző szervektől azonban semmiképp.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »