Így írta át a történelmet a klímaváltozás

Így írta át a történelmet a klímaváltozás

Tél tábornok, Eső kapitány és Sár vitéz – nagy csaták sorsfordító szereplői. A rendkívüli időjárásnak többször is komoly hatása volt a történelem alakulására.

Négyszázötven éve, 1566-ban zajlott a magyar történelem egyik leghíresebb csatája, Szigetvár ostroma. Zrínyi Miklós és a várvédők kirohanása annyira benne van ma is a köztudatban, hogy még egy mondásban is velünk él.

Azt viszont csak kevesek tudják, hogy Szulejmán eredetileg Bécset támadta volna, csak a heves esőzések miatt döntött úgy, hogy végül Szigetvár ellen indul. A klímaváltozás és a rendkívüli időjárási jelenségek sokkal jobban befolyásolják a történelem menetét, mint azt gondolnánk.

Amikor segített az időjárás 

Kiadós esővel kezdődhetett 1532-ben Kőszeg ostroma is, csakhogy ott másfél hónapig el sem állt. Ami végül el is döntötte a csata menetét. I. (Nagy) Szulejmán hadaival ugyanis valósággal beleragadt a sárba.

Miután pusztító erejű jégeső is hullott, elegük lett a törököknek az ostromból, és vert seregként elvonultak.

A törökverő Zrínyi Miklós azonos nevű dédunokájának a rendkívüli hideg sietett segítségére az 1664-es téli hadjáratnál.

– A befagyott folyó miatt az oszmán hadsereg mozdulatlanná dermedt. A drávai hajók nem tudtak kihajózni, így nem tudták az embereket mozgatni. A balkáni származású embereik fáztak, és behúzódtak védett helyekre, a várakba – magyarázta Sümegi Pál egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének vezetője.

Így Zrínyi a hadseregével gyakorlatilag végigvonult a Dráva vidékén, és elfoglalta az eszéki hidat.

– A jég miatt a híd alá tudtak menni, alálocsolták, majd fölgyújtották az egészet. Ez volt az oszmán hadsereg fő ütőere délről. Amikor Magyarország területére léptek, ezen keltek át – tette hozzá.

És amikor nem segített

A tatárokat a Duna tartóztatta fel, de csak egy ideig. Merthogy 1241-42 fordulójának telén váratlanul befagyott a folyó.

– Ha hinni lehet a forrásoknak, ökröket hajtottak a jégre, és mivel nem szakadt be alattuk, rájöttek, hogy ők is át tudnak menni. Így tudták elfoglalni a Dunántúl jelentős részét is – mondta Sümegi Pál.

Nem nekünk kedvezett az időjárás az 1848-as szabadságharc téli hadjáratánál sem. Győrt például azért nem tudta megvédeni a magyar sereg, mert a várost övező, védműként szolgáló vizek és mocsarak annyira befagytak, hogy ágyúval is könnyen átkeltek rajta az osztrák csapatok.

Hozzá kell szokni 

Egyes történelmi stratégiai játékokban már régóta komoly tényező a klímaváltozás. A rendkívüli időjárási jelenségek azonban nemcsak a múlt eseményeit formálták, a jelen történéseire is komoly hatással vannak.

– Át fognak alakulni a szokásaink, mezőgazdasági termékeink, ezt tudomásul kell venni. A Föld éli a maga életét, és a társadalmaknak ehhez kell alkalmazkodnia – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Akár eső esik, akár hull a hó, akár perzsel a nap.

A Történelmi Animációs Egyesület legújabb, a szigetvári hősöknek emléket állító filmjében nemcsak a szereplőket és a csatajeleneteket, hanem az időjárást is lenyűgöző részletességgel mutatja be


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »