Így fest Hitler és Mátyás király aláírása

Így fest Hitler és Mátyás király aláírása

Hosszú sorok a Magyar Nemzeti Levéltár kiállításán, amelynek témája nem más, mint néhány ismertebb történelmi alak aláírása. Furcsán hangzik? Csak elsőre: a levéltár olyan komplex vizuális élménnyel várja a látogatókat, hogy még az Eb-vel egybeeső Múzeumok Éjszakáján is háromezer ember volt kíváncsi rá.

Az aláírás maga az ember – áll a tételmondat a Nyomot Hagytak című kiállítás szóróanyagán, és ehhez a mondathoz nyúlt vissza Németh Sándor László, a kiállítás kurátora is, amikor a tárlatról kérdeztük. Az aláírás a tett értékű szó – tette hozzá, amikor arról kérdeztük, miért pont a szignókon keresztül akarják bemutatni hazánk történetét.

A kiállítás mindenesetre három lábon áll: a hagyományos módon, tárolókban kiállított iratok mellett ott a panoráma-képsorozat, ahol a tematikák főszereplői jelennek meg egy 23 perces szoftver segítségével óriási kivetítőkön; valamint a 6-7 perces kisvideók lejátszására alkalmas terminálok, amelyekhez hosszú sorok kígyóztak egy-egy slágernapon.

A látogatót egy levéltártól szokatlan, komoly vizuális hatás ér minden oldalról Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Olyan ívet akartunk húzni a 14.-től a 20. századig, amelyhez az összekapcsoló erőt a magyar történelemben meghatározó szerepet játszó politikusok, tudósok, művészek aláírásai adják – mondta Németh, hozzátéve: összesen húsz téma alapján rendezték meg a kiállítást, bár a történész kollégák kétszázig meg sem álltak volna, és vérre menő viták voltak arról, kik kerüljenek be – mondta.

Így végül a kiállított dokumentumok mindegyike igazi ínyencség, mindamellett, hogy végigkíséri a magyar történelmet: Mátyás király hadjáratáról szóló okirat a király saját aláírásával, Dobó István jelentése Eger védelme után.

Dobó levele az 1552-es ostromban hősi halált haltak névsorával, és egy Dobó-portré rekonstrukció Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Ott van még Rákóczi Ferenc aláírásával ellátott országgyűlési végzés a Habsburgok trónfosztásáról, vagy Reininger-Westerburg Károly aradi vértanú búcsúlevele.

A kiegyezést megindító Ferenc József-féle Októberi Diploma, Teleki Pál öngyilkossága előtt írt levele, vagy éppen az Adolf Hitler aláírásával ellátott 1941-es német-magyar kiadatási szerződés. Az államférfiak mellett a nők – Sissi és Kéthly Anna – valamint tudósok – Albert Einstein és Szilárd Leó – is helyet kaptak.

Nagy Imre elvtárs, és a kommunista üdvözlet Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet Megcsap a történelem szele

Ha közelebb lépünk például Teleki megindító leveléhez, egyből elkap bennünket annak a történelmi korszaknak a levegője, amelyben ez a tragikus levél született.

http://mno.hu/

Mint Németh elmondta, a kiállításon egy évet dolgoztak: sok történész és egy kreatív csapat, közben nem volt egyszerű a jogi – jogvédett anyagok felhasználása – és pénzügyi háttér megvalósítása: a kiállítást végül a Szerencsejáték Rt. és a Magyar Közjegyzői Kamara szponzorálta.

Némethék szeretnék bővíteni, méghozzá külföld irányába a megjelenést: kétnyelvű katalógust terveznek kiadni, valamint a római és bécsi magyar intézetekbe elvinni a tárlatot, de még más tudományágak bevonásán is gondolkodtak – például grafológusok is elemezhetnék az aláírásokat.

Maga a kiállítás egyébként abszolút siker, a Múzeumok Éjszakáján 1200, március 15-én több mint kétezer látogató érkezett az alapvetően zártságot sugárzó épületbe.

Sok ezer látogató kereste már fel a tárlatot, fiatalok, öregek vegyesen Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

És hogy mi az aláírás jövője ebben a digitális korban? Németh elárulta: eredetileg az elektronikus aláírásig, azaz napjainkig szerették volna elvinni a rendszerváltás helyett a kiállítás tematikáját, azt viszont nem gondolja, hogy a szignó szerepe elveszne. Legfeljebb átalakul, ahogy a könyvek: ahogy szépirodalmat sem az interneten olvas el az ember, egy házastársi nyilatkozatot sem ujjlenyomattal hitelesít majd egy esküvőn.

A kiállítás a Budai Várban, a levéltár bécsi kapu téri épületében látogatható.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »