Igenekkel buzdítva, nemekkel tarkítva

Országos népszavazás elrendeléséről. A személyszállítási szolgáltatásokról. honvédelmi tárgyú törvények módosítása. Az elektronikus hírközlésről. A fogyasztóvédelemről. A hulladékról. Migrációról. A vízgazdálkodásról. A polgári perrendtartásról.

Kedden a madarak és fák napjáról emlékeztek meg először a Tisztelt Házban, ezt követően napirend előtti  szócsaták színesítették a napot, a hosszabb távra ható fő eseménynek  azonban értelemszerűen – változatlanul a törvényjavaslatok, határozatok  zárószavazásai számítottak. Mély elmélkedésre késztető indítványok is szerepeltek  a  napirenden. Íme az elfogadottak.

Országos népszavazás elrendeléséről.

Az Országgyűlés a Magyarország Kormánya által az Alaptörvény 8 . _cikk (1) bekezdése , továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013 . évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései alapján benyújtott országos népszavazási kezdeményezésről a következő döntést hozta :

1. Az Országgyűlés az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”  kérdésben az országos népszavazást elrendeli .

2. Az országos népszavazás költségvetésére 4 946,5 millió forint fordítható. (Előterjesztő: igazságügyi bizottság.)

2. Az országos népszavazás költségvetésére 4 946,5 millió forint fordítható. (Előterjesztő: igazságügyi bizottság.)

Az Országgyűlés a javaslatot 136  igen szavazattal, 5  nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról.

Az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések benyújtására vonatkozó moratórium  lejártakor az esetleg kialakuló visszás helyzetek megelőzésére a javaslat a népszavazási kezdeményezések benyújtására új szabályozást vezet be. Választópolgári kezdeményezés esetén mindaddig van lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg nem válik jogerőssé a Nemzeti Választási Bizottság másik azonos tárgykörű kérdés kapcsán, a megfelelő számú érvényes aláírás meglétéről hozott határozata. A javaslat értelmében a kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet olyan tárgykörben népszavazást, amelyben már jogerősen hitelesítettek népszavazási kezdeményezést. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter.  Szövege: PDF.)

Az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések benyújtására vonatkozó moratórium  lejártakor az esetleg kialakuló visszás helyzetek megelőzésére a javaslat a népszavazási kezdeményezések benyújtására új szabályozást vezet be. Választópolgári kezdeményezés esetén mindaddig van lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg nem válik jogerőssé a Nemzeti Választási Bizottság másik azonos tárgykörű kérdés kapcsán, a megfelelő számú érvényes aláírás meglétéről hozott határozata. A javaslat értelmében a kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet olyan tárgykörben népszavazást, amelyben már jogerősen hitelesítettek népszavazási kezdeményezést. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter.  Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 115  igen szavazattal, 27 ellenszavazat és 30 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról.

A személyszállítási szolgáltatást végző lassú járművek tömeges elterjedése közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból is részletesebb, de a település által a helyi viszonyokhoz igazítható szabályozás kialakítását igényli . A települési önkormányzat, megfelelő felhatalmazás hiányában, jelenleg nem tud a szolgáltatást nyújtó járművek útvonalára, megállási helyeire, stb . vonatkozó rendelkezéseket alkotni. Tekintettel arra, hogy a települési önkormányzat rendeletalkotási joga szigorú szabályokhoz van kötve, a helyi érdekek szemelőtt tartásával szükséges a lassú járművei történő személyszállítási szolgáltatást a személyszállítási szolgáltatásról szóló törvényben  szabályozni. (Előterjesztő: Halász János, dr. Répássy Róbert, – Fidesz. Szövege: PDF.)

A személyszállítási szolgáltatást végző lassú járművek tömeges elterjedése közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból is részletesebb, de a település által a helyi viszonyokhoz igazítható szabályozás kialakítását igényli . A települési önkormányzat, megfelelő felhatalmazás hiányában, jelenleg nem tud a szolgáltatást nyújtó járművek útvonalára, megállási helyeire, stb . vonatkozó rendelkezéseket alkotni. Tekintettel arra, hogy a települési önkormányzat rendeletalkotási joga szigorú szabályokhoz van kötve, a helyi érdekek szemelőtt tartásával szükséges a lassú járművei történő személyszállítási szolgáltatást a személyszállítási szolgáltatásról szóló törvényben  szabályozni. (Előterjesztő: Halász János, dr. Répássy Róbert, – Fidesz. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 141  igen szavazattal, 26 ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról.

A javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.), a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), valamint a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) módosítására irányul.

A Kjt. módosításának célja a honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozóan a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált rendeletalkotási felhatalmazások és kapcsolódó szabályaik megteremtése.  A különadó tv. módosításának célja egyes, a szolgálati viszony megszűnésével összefüggésben kifizetett bevételek esetén a különadó alóli mentesülés biztosítása, ezzel is erősítve a katonai szolgálat különleges közszolgálati jellegét.

A Hjt. módosításának célja egyes jogintézmények pontosítása a gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatok alapján, valamint az önkéntes tartalékos rendszerre vonatkozó előírások módosítása, nem érintve a 2015 júliusától megvalósult illetményfejlesztés alapvető szabályait.

A Haktv. módosításával a jelenlegi keretjellegű rendelkezések részletszabályokkal történő kiegészítésére kerül sor. A részletszabályok kialakítása jogalkalmazási tapasztalatok figyelembevételével vált szükségessé.(Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.

A Haktv. módosításával a jelenlegi keretjellegű rendelkezések részletszabályokkal történő kiegészítésére kerül sor. A részletszabályok kialakítása jogalkalmazási tapasztalatok figyelembevételével vált szükségessé.(Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.

Az Országgyűlés a javaslatot 121  igen szavazattal, 30  ellenszavazat és 22 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról.

Az előterjesztésnek kettős célja van, egyrészt a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 61/2014 EU Irányelv hazai átültetésének befejezése, másrészt felmerültek a hírközlést érintő olyan szabályozási igények, amelyek a szabályozás átláthatóságát, a jogalkalmazást hivatottak segíteni. Magyarországon a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése a piaci és állami szereplők együttműködésével már megkezdődött. Jelen törvényjavaslat célja ennek megfelelően az, hogy a korábban át nem ültetett irányelvi rendelkezések átültetésével biztosítsa a hazai jog teljes összhangját az EU irányelvvel.  (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az előterjesztésnek kettős célja van, egyrészt a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 61/2014 EU Irányelv hazai átültetésének befejezése, másrészt felmerültek a hírközlést érintő olyan szabályozási igények, amelyek a szabályozás átláthatóságát, a jogalkalmazást hivatottak segíteni. Magyarországon a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése a piaci és állami szereplők együttműködésével már megkezdődött. Jelen törvényjavaslat célja ennek megfelelően az, hogy a korábban át nem ültetett irányelvi rendelkezések átültetésével biztosítsa a hazai jog teljes összhangját az EU irányelvvel.  (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 167  igen szavazattal, 1  ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat az utólagos hatásvizsgálat során szerzett tapasztalatok alapján egyrészt a jogalkalmazási feladatok elősegítését, valamint a fogalomrendszerének további egységesítését, pontosítását és a szabályozási céllal össze nem egyeztethető rendelkezések hatályon kívül helyezését célozza.Kiemelt szabályozási tárgykörökre fókuszálva átalakítja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági jogalkalmazói tevékenységének kereteit. A hatósági feladat és eljárásrend átalakításával a Hivatal hatósági tevékenységében most jelenik meg első ízben hangsúlyozottan a felügyeleti tevékenység, mely ezentúl a törvény által nevesített formában átfogó ellenőrzésre, célvizsgálatra és utóellenőrzése terjedhet ki.

Az ellátásért felelős vonatkozásában meghatározott jogok és kötelezettségek általánosításával és rendszerezésével a törvényjavaslat – alapvetően a jogalkalmazói munka támogatása érdekében – kiemeli az ellátásért felelősre vonatkozó esszenciális szabályokat. Arra törekszik, hogy a víziközmű-rendszerek üzemeltetésénél gördülékenyebb legyen az ellátásért felelősök kapcsolata, továbbá az eltérő típusú üzemeltetési jogviszonyok az egységesedés irányába változzanak, különös tekintettel a nem kizárólagos tulajdonú víziközművek esetében.

Az elmúlt években szerzett tapasztalatokra támaszkodva vált szükségessé az engedélyezési rendszer átalakítása. A törvényjavaslat a víziközmű-szolgáltató gazdasági, technikai és személyi felkészültségét érintő, valamint az üzemeltetési szerződésekből következő, a víziközmű-szolgáltató működésének területi határait kijelölő részek mentén kettébontja a jelenlegi víziközmű-szolgáltatói engedélyeket. Ezáltal a relatíve állandó, a víziközmű-szolgáltató felkészültségére vonatkozó feltételeket tartalmazó szolgáltatói engedélyt, valamint a gyakori területi változások követését működési engedélyt vagy engedélyeket hoz létre. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. (Szövege: PDF.)

Az elmúlt években szerzett tapasztalatokra támaszkodva vált szükségessé az engedélyezési rendszer átalakítása. A törvényjavaslat a víziközmű-szolgáltató gazdasági, technikai és személyi felkészültségét érintő, valamint az üzemeltetési szerződésekből következő, a víziközmű-szolgáltató működésének területi határait kijelölő részek mentén kettébontja a jelenlegi víziközmű-szolgáltatói engedélyeket. Ezáltal a relatíve állandó, a víziközmű-szolgáltató felkészültségére vonatkozó feltételeket tartalmazó szolgáltatói engedélyt, valamint a gyakori területi változások követését működési engedélyt vagy engedélyeket hoz létre. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. (Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 117  igen szavazattal, 27  ellenszavazat és 30 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról.

Indoklása szerint a törvény módosítását az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának biztosítása érdekében szükséges elvégezni. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében az állam a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét. Így állami feladat a hulladékgazdálkodási eszközök, létesítmények optimális használata rendszerének kialakítása.

A  közszolgáltatási díj és a szolgáltatási díj elvált egymástól, a szolgáltatási díjban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljes közvetlen költsége megtérítésre kerül, abból a célból, hogy a haszonanyag előállításához szükséges valamennyi költségét fedezze a közszolgáltatóknak. Az új rendszerben továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére történő adatszolgáltatások módosítása is szükségesé vált. Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF. )

A  közszolgáltatási díj és a szolgáltatási díj elvált egymástól, a szolgáltatási díjban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljes közvetlen költsége megtérítésre kerül, abból a célból, hogy a haszonanyag előállításához szükséges valamennyi költségét fedezze a közszolgáltatóknak. Az új rendszerben továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére történő adatszolgáltatások módosítása is szükségesé vált. Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a javaslatot 116  igen szavazattal, 52  ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról.

Uniós napirendi pont! Az idegenrendészeti jogszabályok módosítását részben a jogalkalmazói gyakorlati tapasztalatok indokolják, részben a gazdasági érdekek hatékonyabb érvényesítését célozza, emellett csökkenti a bürokráciát, és egyszerűsíti az eljárásokat. A törvényjavaslat emellett az egyes uniós jogi aktusok átültetéséből adódó pontosításokat is tartalmaz és felszámolja a nem teljeskörű átültetésből fakadó hiányosságokat, tükrözve ezzel a tagállami gyakorlathoz való közeledést. Továbbá két uniós irányelv (a Szezonális irányelv és az ICT irányelv) jogharmonizációja is megvalósulását is szolgája, melyek átültetési határideje 2016. szeptember 30. napja és a 2016. november 29. napja.

A módosítás révén egy átláthatóbb eljárásrend kerül kialakításra a két új tartózkodási cél (munkavállalás és jövedelemszerzés) bevezetésével, amely segítené a jogalkalmazó szervek munkáját, a pontosabb statisztikai adatszolgáltatást, és az ügyfelek számára is érthetőbb és egyszerűbb eljárásrendet eredményezne. A visszaélések is hatékonyabban kiszűrhetőek, mivel a munkaügyi ellenőrzést végző szervek és a foglalkoztatók részére is egyértelművé válnak a jogszabályban foglalt követelmények.

A jogszabály módosításának eredményeként szigorításra kerül a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályrendszere, arra tekintettel, hogy nagyszámú harmadik országbeli állampolgár használja fel visszaélésszerűen a tartózkodási engedély belföldi kérelmezését és az ahhoz kapcsolódó méltányossági eljárást arra, hogy a kiutasító döntés elrendelését, vagy a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtását akadályozza. A módosítás korlátozza azon tartózkodási engedély kérelmezések számát, melyet a harmadik országbeli állampolgárok kizárólag csak az egyéb hatósági, bírósági kiutasító döntések végrehajtásának elkerülése végett terjesztenek elő a harmadik országbeli állampolgárok, és ezáltal hatékonyabb fellépést teszt lehetővé a hatóság számára.

A javasolt törvénymódosítások az uniós jognak való megfelelés mellett javítják a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, erősítik a gazdasági és a társadalmi kohéziót, valamint a visszaélések elleni hatékonyabb fellépéssel hozzájárulnak az állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez.

A menedékjogi törvény módosítását a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépés indokolta. A szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mely intézkedés révén elkerülhető, hogy ún. gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet. Ennek érdekében megszüntetésre kerül az integrációs szerződés intézménye, valamint minden olyan támogatás, melynek eredményeként a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) nem lesznek jogosultak olyan juttatásokra, melyek a magyar állampolgárt sem illetik meg. Emellett az elismerést követően a menekültek, oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni, mely idő alatt kell a magyarországi tartózkodásuk feltételeit megteremteniük. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF. )

A menedékjogi törvény módosítását a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépés indokolta. A szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mely intézkedés révén elkerülhető, hogy ún. gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet. Ennek érdekében megszüntetésre kerül az integrációs szerződés intézménye, valamint minden olyan támogatás, melynek eredményeként a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) nem lesznek jogosultak olyan juttatásokra, melyek a magyar állampolgárt sem illetik meg. Emellett az elismerést követően a menekültek, oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni, mely idő alatt kell a magyarországi tartózkodásuk feltételeit megteremteniük. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 113  igen szavazattal, 40  nem ellenében, 21 tartózkodás kíséretében elfogadta

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról.

A 2014-2020 közötti uniós támogatások tagállami megítéléséhez a víz szektort érintő beruházásoknál a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásai közül a hatékony víz-ár politika kialakítására vonatkozó tematikus ex-ante feltétel teljesítése szükséges. A Víz Keretirányelv az árakban nemcsak a vízszolgáltatások pénzügyi költségeivel, hanem a vízhasználatokkal járó környezeti hatásokhoz kapcsolódó költségekkel (környezeti költségek), valamint a vízkészletek túlhasználatához, vízhiányhoz kapcsolódó ún. készlet (erőforrás) költségekkel – mint az elmaradt alternatív vízhasználati lehetőségek költségeivel – is számol. Az ex-ante feltétel és az irányelvi előírás teljesítése érdekében általánosan megszűnik az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok vízkészlet járulék mentessége, amely alól a módosítás kivételeket is meghatároz.

A feketegazdaság visszaszorítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében elősegítheti a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett, vízkivételt biztosító vízilétesítmények jogszerű fennmaradásának (legalizálásának) bírságmentes engedélyeztetését, egy meghatározott időintervallumon (türelmi időn) belül, a módosítási javaslata ezt is tartalmazza.

Pontosításra kerülnek a víziközmű társulatok szakmai ellenőrzésének tartalmára vonatkozó szabályok, a társulati intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben kizárási okok kerülnek meghatározásra, egyben meghatározásra kerül a társulat megszűnésének esetére az elszámolási eljárás tartalma is. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Pontosításra kerülnek a víziközmű társulatok szakmai ellenőrzésének tartalmára vonatkozó szabályok, a társulati intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben kizárási okok kerülnek meghatározásra, egyben meghatározásra kerül a társulat megszűnésének esetére az elszámolási eljárás tartalma is. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 141  igen szavazattal, 26  nem ellenében, 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról.

 A jelen előterjesztés célja a korábbi határidő-módosítás szükségességét indokoló legfőbb gyakorlati és technikai problémák megoldása. Az új szabályozás meg kívánja teremteni a bírósághoz fordulás jogának lehető legszélesebb körben és a technológia-semlegesség elvét szem előtt tartva, diszkriminációmentesen történő gyakorlásának lehetőségét.

A módosítás meghatározza az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek alanyi körét, az általuk igénybe vehető kommunikációs csatornákat, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek esetén a jogi képviselők – a meghatározott kivételektől eltekintve – kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal. A törvény pontosítja a rendelkezésre álló technikai feltételeket alapul véve, a hatályos, elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseket is. (Előterjesztő: belügyminiszter.  Szövege: PDF. )

A módosítás meghatározza az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek alanyi körét, az általuk igénybe vehető kommunikációs csatornákat, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek esetén a jogi képviselők – a meghatározott kivételektől eltekintve – kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal. A törvény pontosítja a rendelkezésre álló technikai feltételeket alapul véve, a hatályos, elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseket is. (Előterjesztő: belügyminiszter.  Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 144  igen szavazattal, 28  nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.

A törvényjavaslat alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyes feladatait a továbbiakban a közfelügyeleti hatósággal megosztva látja el.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásához kapcsolódik. A közfoglalkoztatottat elhelyezkedési juttatás ösztönzi a versenyszférában történő mielőbbi elhelyezkedésre oly módon, hogy e juttatásban a közfoglalkoztatási jogviszonya időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedése esetén részesül. Az ösztönző hatás erősítése érdekében a javaslat biztosítja e juttatás adó és járulékmentességét. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.   Szövege: PDF.  Uniós napirendi pont!)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásához kapcsolódik. A közfoglalkoztatottat elhelyezkedési juttatás ösztönzi a versenyszférában történő mielőbbi elhelyezkedésre oly módon, hogy e juttatásban a közfoglalkoztatási jogviszonya időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedése esetén részesül. Az ösztönző hatás erősítése érdekében a javaslat biztosítja e juttatás adó és járulékmentességét. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.   Szövege: PDF.  Uniós napirendi pont!)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116  igen szavazattal, 28  nem ellenében, 30 tartózkodások kíséretében elfogadta.

Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról.

A javaslat az iskolaszövetkezetek rendeltetésének figyelembevételével, valamint a szövetkezetekre vonatkozó alapelvekkel összhangban szabályozza a tag személyes közreműködésének módját. Figyelembe veszi az iskolaszövetkezetek feladataival összefüggő oktatási, képzési tevékenységet is, amely hozzájárul a tagoknak a munkaerő-piaci környezetbe való könnyebb beilleszkedéséhez.. Továbbá az iskolaszövetkezet éves nettó árbevétele 85%-ának a tagok között a személyes közreműködésük arányában történő felosztásáról is rendelkezik .(Előterjesztők: Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, dr. Czomba Sándor,  – Fidesz.  Szövege: PDF. )

A javaslat az iskolaszövetkezetek rendeltetésének figyelembevételével, valamint a szövetkezetekre vonatkozó alapelvekkel összhangban szabályozza a tag személyes közreműködésének módját. Figyelembe veszi az iskolaszövetkezetek feladataival összefüggő oktatási, képzési tevékenységet is, amely hozzájárul a tagoknak a munkaerő-piaci környezetbe való könnyebb beilleszkedéséhez.. Továbbá az iskolaszövetkezet éves nettó árbevétele 85%-ának a tagok között a személyes közreműködésük arányában történő felosztásáról is rendelkezik .(Előterjesztők: Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, dr. Czomba Sándor,  – Fidesz.  Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116  igen szavazattal, 30  nem ellenében, 29 tartózkodások kíséretében elfogadta.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosításáról.

Az NGTT törvény legfőbb szempontjai a nyitottság, az egyszerűsítés, átláthatóság és a széles körű konzultáció, amely magában foglal olyan társadalmi egységeket is, amelyek korábban nem vettek részt intézményesített egyeztetéseken. A módosítás célja, hogy a Tanács az alapelveknek megfelelően képes legyen minden érintett gazdasági szereplő és társadalmi csoport érdekeit megjeleníteni és becsatornázni. E célt szem előtt tartva kibővítésre kerül a Tanács a hazai művészeti élet képviselőivel, akik új oldalt alkotnak.

A módosítást követően a soros elnökség időtartam három hónapról hat hónapra emelkedik.

A Tanács döntéseinek szakszerű végrehajtása érdekében a módosítás alapján kerül sor az elnökség felállítására is, amelynek tagjai az aktuális soros elnök, a soros elnökségben őt közvetlenül megelőző és az utána következő leendő soros elnök. A módosítás lehetőséget kíván biztosítani a Tanácsnak, hogy az éves plenáris ülések számát saját maga határozza meg, ezért a hatályos NGTT törvényben írt legalább négy plenáris üléssel szemben a módosítás után az NGTT törvény csupán két plenáris ülés megtartását írja elő. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere.  Szövege: PDF. )

A Tanács döntéseinek szakszerű végrehajtása érdekében a módosítás alapján kerül sor az elnökség felállítására is, amelynek tagjai az aktuális soros elnök, a soros elnökségben őt közvetlenül megelőző és az utána következő leendő soros elnök. A módosítás lehetőséget kíván biztosítani a Tanácsnak, hogy az éves plenáris ülések számát saját maga határozza meg, ezért a hatályos NGTT törvényben írt legalább négy plenáris üléssel szemben a módosítás után az NGTT törvény csupán két plenáris ülés megtartását írja elő. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere.  Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 113  igen szavazattal, 38  nem ellenében, 23 tartózkodások kíséretében elfogadta.

Magyarország Kormánya és Bahreini Királyság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.

Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás 2016. január 21-én került aláírásra. A megállapodás megkötése megteremti a jogi alapot a két ország közötti légi járatok indításához. (Előterjesztő:nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF.)

Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás 2016. január 21-én került aláírásra. A megállapodás megkötése megteremti a jogi alapot a két ország közötti légi járatok indításához. (Előterjesztő:nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 171  igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodások nélkül elfogadta.

A munkavállalók, –  szolgáltatások nyújtása

 A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról.  (Előterjesztő: Európai ügyek bizottsága. Szövege: PDF.)

 A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról.  (Előterjesztő: Európai ügyek bizottsága. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 139  igen szavazattal, 33 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »