Idén alig adott termést az erdő

Idén alig adott termést az erdő

Bár folyamatosan növekszik a kereslet az erdei gyümölcsökre, a kínálat jóindulattal is szerénynek nevezhető a gyenge idei termés miatt. Emiatt a zetelaki közbirtokosság által működtetett udvarhelyszé­ki gyümölcsfeldolgozó-üzemnek már több külföldi megrendelést le kellett mondania.

zetelaki gy�m�lcs�zem - PA-7_b

További probléma, hogy gyűjtögetők dézsmálják az erdőket, és a törvénytelenül leszedett gyümölcsöket piacokon, illetve házalva próbálják eladni.

Nem tudják fedezni a fenntartási költségeket

A zetelaki gyümölcsfeldolgozóban mindössze egyetlen alkalmazottal találkoztunk a hét elején, míg Bodrogi György, az üzem ügyvezetője szerint a korábbi évek hasonló időszakában tíz-húsz szezonmunkás is szorgoskodott az egységben. Bodrogi elmondta: szinte teljesen üresek a raktárak, hiszen a tavaszi fagyok és a jégesők miatt idén nem termett elég erdei gyümölcs, amelyet lefagyasztva eladhatnának a külföldi megrendelőknek. Gyümölcs híján viszont munkaerőre sincs szükség. „Szörpöket és lekvárokat kis mennyiségben most is készítünk, ám ez csak a helyi piac kiszolgálására elegendő, az üzem fenntartási költségeit korántsem fedezi” – összegzett Bodrogi.

Zavarják a vadakat

Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke megerősítette, valóban kevés erdei gyümölcs termett idén, ami a nem megfelelő időjárási viszonyoknak tudható be. Rámutatott, a helyzet még így is szerencsésnek mondható, hiszen úgy tűnik, a makktermés jó lesz, így a vadak kevesebb eséllyel mennek majd a települések közelébe élelmet keresve. „Akkor van nagy baj, ha sem makk, sem gyümölcs nem terem az erdőben” – fogalmazott. Egyébként a gombászok és a gyümölcsszedők rendszeresen gondot okoznak, hiszen az erdőben járva zavarják a vadakat. Az is probléma, hogy így a vadálla­tok megszokják az ember közelségét, és nagyobb eséllyel történhetnek vadtámadások – tette hozzá Jakab.

Az ügyvezető rámutatott, a köz­birtokosság nagyjából tízezer hektár erdővel rendelkezik, emellett még ugyanennyit bérel. Napszámosaik innen gyűjtik be a feldolgozóüzem fő bevételi forrását jelentő áfonyát, szedret, málnát, illetve a rókagombát és a vargányát. „Míg tavaly ilyenkor napi egy-két tonna áfonya és ugyanennyi gomba érkezett be az üzembe, idén csak 30-60 kilós mennyiségekről beszélhetünk” – tájékoztatott Bodrogi. A kevés gyümölcs miatt nem tudják teljesíteni a külföldi megrendelők kéréseit, ezért már többükkel szerződést bontottak erre az évre.

Noha nincs termelés, az állandó költségeket – a dolgozók bérét, az engedélyek kiváltását, a közüzemi számlákat és egyéb illetékeket – mindenképp ki kell fizetni, így előreláthatóan jelentős veszteséggel zárják az évet. Ahhoz, hogy a cég fedezni tudja költségeit, ötven-hatvan tonna alapanyagot kell feldolgoznia egy évben, ám idén eddig mindössze tíz-tizenöt tonnát sikerült.

Bodrogi elmondta, már a Hargita megyei önkormányzat segítségét is kérték, hogy közbenjárásával vásárolhassanak például áfonyát más közbirtokosságoktól. Egy jelentkező sem került, de még reménykednek, ajánlatuk továbbra is érvényes. Bodrogi hozzátette, a terméskiesést nem lehet a gazdák által megtermelt gyümölccsel pótolni, hiszen ők többnyire saját használatra dolgoztatják fel a terményt.

Félnek, hogy elveszítik a megrendelőket

A feldolgozó adminisztrátora szerint hatalmas veszteséget okoznak az üzemnek a gyűjtögetők, akik a zete­laki közbirtokossághoz tartozó erdőkben jogtalanul szedik a gombát és a gyümölcsöket, ezeket pedig a piacokon, az utak mentén vagy éppen házalva árulják. „Senki meg nem kérdi tőlük, hogy van-e termelői engedélyük, tudnak-e számlát adni. Ezek hiányában nem volna szabad árulniuk, nem beszélve arról, hogy lopott terményről van szó” – nehezményezte.

zetelaki gy�m�lcs�zem - PA-12_b

Idén a rendőrség és az erdészet segítségével már négyszer is koboztak el közbirtokossági erdőkből törvénytelenül begyűjtött gyümölcsöket, egy alkalommal pedig kétszáz kiló áfonyát találtak egy megállított személygépkocsiban. Bodrogi elmondta, miközben ők 11 lejért tudják értékesíteni a gyümölcs kilóját, az utcai árusok ezért 12 lejt kérnek, nem beszélve arról, hogy utóbbiakat nem terhelik a feldolgozás, az engedélyek beszerzésének költségei, illetve más, járulékos kiadások sem.

„Gyakorlatilag kifolyik az áru a kezünkből. Most ott tartunk, hogy az üzem üresen áll: az embereknek nem tudunk munkát adni, a szerződéseinket nem tudjuk teljesíteni. Hosszú távon ez azt eredményezheti, hogy nem minket keresnek majd meg a megrendelők” – panaszolta. Hangsúlyozta, elsősorban nem azokra a kirándulókra haragszik, akik egy vödör áfonyát vagy egy étkezésre elegendő gombát szednek, hanem azokra, akik kereskednek a közbirtokosság termésével.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »