I. világháborús katonatársai szerint „gyáva disznó” volt Hitler

I. világháborús katonatársai szerint „gyáva disznó” volt Hitler

A Harmadik Birodalom későbbi vezére társai körében gyakran volt nevetség tárgya az első világégés éveiben. Többek között „nyúlbélának” és „gyáva disznónak” titulálták ezredének tagjai, derült ki néhány éve naplók, levelek és egyéb korabeli feljegyzések tanulmányozása után. Így megcáfolni látszódik az a tévhit, miszerint Adolf Hitler olyan népszerű lett volna a 16. bajor tartalékos gyalogezredben.

Thomas Weber „Hitler első háborúja” című könyve igyekszik leszámolni azzal a korábban széles körben elterjedt nézettel, miszerint a szorosan összetartó 16. bajor tartalékos gyalogezred – akinek veterán tagjai később a Nemzetiszocialista Párt legbelsőbb magját alkották – középpontjában maga Adolf Hitler állt. Az Aberdeeni Egyetem történésze szerint ez a tévhit a náci propagandának köszönhető, amely kissé eltúlozta a Führer első világháborúban betöltött szerepét.

Ezt megelőzően sokan vélték úgy, hogy Hitler radikalizálódását a nagy háború során látott brutalitás eredményezte, és – mint a propaganda azt egykoron állította – „mindez odavezetett, hogy a világ többi részét megszabadítsa a gyűlölettől”. A „Hitler, a lövészárok bajtársias és bátor katonája” mítoszt is a Nemzetiszocialista Párt generálta. „Igencsak messzire mentek ahhoz, hogy megvédjék és alátámaszthassák ezt a felfogást, ugyanis a realitás szerint valóságos szakadék húzódott Hitler és társai között” – magyarázta Weber.

A könyv megjelenését megelőzően is általánosan elterjedt volt az a nézet, hogy Hitler fő feladata az első világégés során igen veszélyes volt, ugyanis a lövészárkok között kellett szállítania az üzeneteket. Ez az állítás azonban ilyen formában nem állja meg a helyét. Valóban leveleket továbbított, azonban nem a tűzvonalban, hanem három-négy kilométerrel a frontvonal mögött. Hitler a valós fronttól igen mesze történő feladata miatt kapta a nem éppen bátorságát magasztaló mellékneveket, mint például a „hátországi disznót”. A könyv azt is feltárta, hogy az egykor Hitler gyalogezredében szolgáló veteránok mindössze két százaléka lépett be 1933-ig a Nemzetiszocialista Pártba.

Hitler 1914 augusztusában került a Lille–Brugge vonalra. Ő azt állította, hogy egyenesen a bajor királyhoz intézett kérelme révén sorozták be osztrák állampolgársága ellenére a bajor ezredbe, ám valószínűbb, hogy rá sem kérdeztek. A Vaskereszt második fokozatával kitüntetett katona 1916 októberében, majd egy gáztámadás következtében két évvel később is megsérült. Az őrvezetőként szolgáló Hitlert még Belgiumban elsősegélyben részesítették, majd 1918. október 21-én szállították át a pomerániai (Északkelet-Németország) Pasewalkban található kórházba. Hitler egy időre elveszítette látását, amelyet egyes vélemények szerint nem a gáztámadás, hanem hisztériás, pszichoszomatikus eredetű betegsége okozott. Akármi is legyen az igazság, állapota november elején jelentős javulásnak indult, azonban a háború vége még a kórházban érte.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »