Huszonöt éve nem erre készült a bankszövetség elnöke

Az UniCredit Bank elemzői szerint a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamatszint tartósan, egészen 2018-ig megmaradhat, miután az Európai Központi Bank és az amerikai Fed ellentétes kamat- és monetáris lépésekre készül, ráadásul az MNB-nek viszonylag széles eszköztára van arra nézve, hogy kamatlépés nélkül is elérje monetáris céljait – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója a Kecskeméten megrendezett közgazdász-vándorgyűlésen csütörtökön.

Megjegyezte: „nem voltam felkészülve arra 25 éve, a rendszerváltáskor, hogy az egy főre jutó GDP-ben nem tudunk majd versenyezni a csehekkel és a szlovénokkal.”

Természetesen vannak biztató jelek – tette hozzá Patai Mihály, elismerve, hogy az államadósság leszorítása, ezen belül a devizaadósság csökkentése rendkívül fontos volt.

Megjegyezte: „nem hittem volna azt sem, hogy a jegybank rá tudja kényszeríteni a bankokat, hogy ne kéthetes betétben tartsák pénzüket a Magyar Nemzeti Bankban, hanem az államadósság csökkentésére állampapírokat vegyenek.” Hozzátette: a magyar gazdaság sérülékenysége ugyanakkor még mindig jelentős.

Patai Mihály szerint azon sem lehet vitatkozni, hogy 2012-ben az MNB Monetáris Tanácsa négy külső tagjának helyes volt az a döntése, hogy a jegybanki alapkamatot le kell vinni, akkorra már lényegében az összes környező ország kamatcsökkentésbe kezdett.

Rámutatott: a magyarországi bankrendszer nagyon komoly kihívásokkal küzd, bár a bankszektor nyereségessége már 2015-ben helyes irányba indult el, a bankok zöme a növekedés és a profitabilitás irányába tudott elmozdulni, és ezt az idei első fél év adatai még jobban megerősítik.

Patai Mihály elmondta: a bankrendszer tulajdonosi szerkezetében Magyarországon és Lengyelországban történt a legjelentősebb elmozdulás a hazai tulajdonú bankrendszer felé.

A régió többi országában ugyanakkor döntő többségben a külföldi tulajdon a jellemző, ez azt jelenti, hogy az esetleges tőkefeltöltés kötelezettsége is a külföldi anyabankokat, azaz a külföldi tulajdonosokat terheli majd, és itt olyan kötelezettségről van szó, amely a bankok esetében lényegében folyamatosan fennáll – hívta fel a figyelmet a Magyar Bankszövetség elnöke.

Kiemelte: a válság hatására a bankok mérlegfőösszegét nézve jelentősebb zsugorodást mutatott Magyarország, mint a régió többi országa, a legnagyobb gondot az ügyfélhitelek leépülése jelenti.

A vállalati hitelek tekintetében még mindig a válság előtti utolsó év állománya alatt vagyunk, miközben a régió többi országában a vállalati hitelállományok bővülése már régóta tart. A lakossági kölcsönök oldalán ugyan meg lehet magyarázni a hitelállományok leépülését a devizahiteleket „megszenvedett” társadalom reagálásával, de tény, hogy az elmúlt években az idei június volt az első hónap, amikor a lakosság nem volt nettó hiteltörlesztő.

Rámutatott: a magyar bankrendszernek még mindig rendkívül jelentősek a terhei. A bankadó 500 millió eurót, a banki elszámolás 1 milliárd eurót, a tranzakciós illeték 150 millió eurót vitt el a hitelintézetektől, ezzel a szektor nyereségessége messze a legrosszabb a régió többi országával összehasonlítva.

Ez rendkívül kockázatos, mert a gyenge nyereségességgel a „fősodorból” kikerült a magyar bankrendszer, és a stratégiákat általában a fő áramlatokra szokták meghatározni, kidolgozni – mondta Patai Mihály.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »