Húsz százalékkal kevesebbet alszunk, mint a negyvenes években

Húsz százalékkal kevesebbet alszunk, mint a negyvenes években

Tömegek panaszkodnak világszerte fáradékonyságra és alváshiányra, pedig az emberek túlnyomó része úgy gondolja, hogy a helyzethez képest viszonylag jól kezeli az alváshiány okozta nehézségeket. De azt csak kevesen tudják, hogy a kényelem sokszor meggátolja szervezetünket abban, hogy felismerjük, mikor lehet leereszteni és mikor pihenni.

Aggasztó következményekkel járhat a modern kori társadalmi nyomás, ami egyre több munkát és egyre kevesebb alvást kényszerít az emberekre. Fõként akkor, ha ezt a kényszert mesterséges körülményekkel párosítjuk, és úgy gondoljuk, hogy sikerült kibúvót találnunk szervezetünk alapvetõ igényei alól – olvasható a BBC írásában, melyet hanganyagként, stílusos módon altató zenei aláfestéssel is elkészítettek a hallgatóság számára.

A ’40-es években az emberek átlagosan 8 órát aludtak, de manapság ez lecsökkent 6,8 órára. Hét évtized alatt elértük azt, hogy az emberek átlagosan 20 százalékkal kevesebbet alszanak – mondta Matt Walker neurológus-pszichológus a BBC-nek. A professzor a kaliforniai Berkeley Egyetemen tanít, és állítása szerint az emberek fáradékonysága nem csupán az alváshiány miatt ért el a mostani kritikus szintre.

A felnõttek világa tele van alváscsökkentõ termékekkel. A koffein ébren tart minket, az alkohol pár fajtája pedig elûzi a fáradtságot, de cserébe alvászavart okoz és megfoszt minket az álmainktól – magyarázta.

Becsapjuk a szervezetünket

Az alváshoz szükséges körülményeket már szintre tökélyre fejlesztettük: hipermatracokon pihenünk, füstmentes, télen fûtött, nyáron hûtött szobákban alszunk, de sokszor éppen ezek az ellenõrzött körülmények azok, amik megakadályozzák a természetes pihenést.

A professzor szerint az egyik legaggasztóbb szokás a otthoni légkondicionálás korlátlan, következetlen alkalmazása. Mikor lemegy a nap, a hõmérséklet is lecsökken, testünk pedig azt az üzenetet kapná a külvilágtól, hogy ideje lepihenni. Ám a mesterséges hõmérséklet teljesen összezavarja a szervezetünket, ami még akkor sem képes kikapcsolni, mikor már minden energiatartalékát felhasználta.

“Testünk elvárná ezt a gyönyörû, természetes hõingadozást. De mi ehelyett kiléptünk a természet körforgásából, ami normális esetben jelezné a szervezetünknek a pihenési idõszak kezdetét” – magyarázta Walker.

Hormongátló fények és keveset alvó példaképek

A légkondi mellett a technológiai újítások is rengeteg kárt okoznak a szervezetünkben. Nem csupán a mesterséges fények ártanak, de az összes LED-es képernyõ is, amik mind erõs kék fényt bocsátanak ki. A kék fény felfüggeszti a melatonin nevû hormon éjjeli felszabadulását. Ez a hormon jelzi a szervezet számára azt, hogy mikor jött el az idõ a pihenésre.

Azonban a technológia halogató viselkedéssel is párosul. Az ember elalvás elõtt úgy érzi, hogy kötelessége minden felületen ellenõriznie, hogy érkezett-e számára valami érdekes információ, még elküld egy utolsó levelet, még egyszer átfutja a Facebook üzenõfalát.

Miután a fent említett körülményekkel szinte teljesen tönkretettünk a természetes, pihentetõ alvás bármilyen formáját, megjelenik a társadalmi kényszer, amire egy bizarr válaszlépés született: elkezdtük éltetni az 5-6 órát alvó embereket. Margaret Thatcher és Donald Trump is köztudottan beérte, beéri napi 5 óra alvással, ám õk nem az egészséges életmód legjobb példaképei – alvási viszonylatban.

Lehetnek kivételek, de 7 óránál többet kell aludni

De a kutatási eredmények egy merõen más képet tárnak elénk. Mára körülbelül 10 ezer ilyen tanulmány született, melyekben részben azt is kutatták a szakemberek, hogy lehet-e napi 6 óra alvással létezni. A számokat természetesen kerekítették, így jött ki a 0 százalékos eredmény. Hiszen kivételes esetek mindig adódnak.

De Matt Walker meglátása szerint minden olyan személy, aki sok ideig hét óránál kevesebbet alszik, komoly egészségügyi következményekkel számolhat. A leggyilkosabb modern betegségek közül mindegyik az alváshiány számlájára is írhatók: ilyen az Alzheimer-kór, a rák, az elhízás, a cukorbetegség, a szorongás, a depresszió és az öngyilkosság is.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »