Hucul lovasnapok és patokolókovács-verseny Jósvafőn

Az idei Jósvafői Lovasnapok immár nyolcadik alkalommal vonzza a vendégeket az Aggteleki-karszt hegyei közt megbúvó kis hegyi faluba. Az évente megrendezésre kerülő huculösvény a helyi kislófajta egyik legnagyobb megmérettetése. A rendezvényhez ötödször csatlakozó nemzetközi patkolókovács-versenyen a tradicionális patkolókovács szakma művelőinek drukkolhatunk.

A pénteken kezdődő három napos rendezvény a kistestű lófajta egyik legnagyobb megmérettetése. A huculösvény nevű akadályverseny 15 éves múltra tekint vissza. A négy kategóriát magába foglaló lovas ügyességi vetélkedőn épített és természetes vizes, hegyes akadályokat – például keskeny árkokat vagy víz feletti, magasra emelt pallókat, meredek vízmosásokat, patakmedreket – kell leküzdeniük a lovaknak. Minden ösvény tartalmaz különböző ugrásokat is.

A lovasnapokhoz kapcsolódó patkolókovács-verseny célja a tradicionális szakma művelőinek megmérettetése, tudásuk átadása és megőrzése az utókor számára. A versenyen a kovácsok bemutatják a különböző nemzeti iskolák technológiai sajátosságait.

A rendezvény hívogató lovas felvonulással 2015. augusztus 5-én 14.30 órakor kezdődik.

Részletes program

A hucul ló

Az aránylag kis termetű, szívós, eredetileg hegyi terepen használt hátas, málhás és fogatos hucul ló az Északkeleti-Kárpátok mentén alakult ki. A fajta jelentősen eltér más fajtákétól, a kultúrfajtákhoz szokott szemű ember számára szokatlan a primitív fajtákra jellemző apró termet. Kicsisége ellenére nem kelti csökött ló benyomását. A középhosszú gyakran hosszú nyakat dúsan fedi a sörény mely vastag szálú a sűrű üstökkel együtt. Igazán előnyös tulajdonságai a hegyes, nehéz terepen mutatkoznak meg. Itt irányítás nélkül, nagy biztonsággal jut túl minden akadályon. Nevét a hucul népről kapta, amely a fajta eredeti tenyésztője lehetett. A Bukovina, Galícia és a történelmi Magyarország határterületén élő népek egyaránt használták. A fajta szervezett tenyésztése az 1700-as évek végén kezdődött. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a magyarországi állomány tenyésztési központja Turjaremetén és Bántapusztán volt a honvédség felügyelete alatt.

A második világháborúban az állomány részben elpusztult, részben szétszóródott, így a hazai huculpopuláció csaknem teljesen elveszett. Az 1960-as években Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori főigazgatója összegyűjtötte a még fellelhető állatokat. Az akkor alapított ménes jelenleg Jósvafő közelében él a fővárosi állatkert és az Aggteleki Nemzeti Park együttműködésének köszönhetően.

Huculösvény

A közel 15 éves múltra visszatekintő huculösvény verseny azért jött létre, hogy a Krakkói Egyetem által kitalált akadályverseny lehetővé tegye ezen lófajta biztos léptűségének, irányíthatóságának, megbízhatóságának mérését. A négy kategóriát magába foglaló lovas ügyességi vetélkedőn találkozhatunk épített és természet adta, vizes, hegyes akadályokkal – keskeny árkokat vagy víz feletti, magasra emelt pallókat, meredek vízmosásokat, patakmedreket, természetes fix, engedelmességi és verhető ugrásokat, ijesztő (pl. szalagos kapu) elemeket minden ösvénynek tartalmaznia kell.

anp.hu / Fesztikörkép.com

The post Hucul lovasnapok és patokolókovács-verseny Jósvafőn appeared first on Fesztikörkép.

Source: Fesztikörkép

The post Hucul lovasnapok és patokolókovács-verseny Jósvafőn appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »