Hozzájárulás egy rendszer váltó párt gazdasági programjához

Hozzájárulás egy rendszer váltó párt gazdasági programjához

Romek Károly

A jövő gazdasági programja nehéz feladat még a szakemberek számára is. Olyan szak, hogy jövő gazdasága, nincsen, tehát ebben a kérdésben nem szólaltatható meg szakember. Márpedig a jelenlegi helyzetben a kérdésre választ kell adni valakiknek. Nem részletekbe menően, mert a részleteket mindig az ”itt és most” határozza meg. Minimum olyan megközelítésben kell a Jövő gazdaságáról beszélni, hogy az mindenki számára érthető legyen. Tehát első sorban messze mutató gazdasági szempontok meghatározás kell, amit mindenki ismer, ért és elfogad.

Ennek a politikai életben is van jelentősége. A választási törvény módosításával biztosítani lehet minden ember részt vételét a hatalom megosztásban. Ez a demokrácia alapelve. De szakismereteket igénylő döntésekben minden ember nem vehet részt. Mindenki minden kérdésben nem tud beleszólni, sőt, még az sem biztos, hogy a kérdések is eljutnak minden emberhez időben, akár érintik az embert, akár nem. Szükség van tehát mindenki számára érthető és elfogadható alapelvek meghatározására. Ezek ismeretében már számottevő rálátása lehet minden embernek olyan döntésekre is, amelyek meghozása a szakemberekre tartozik. Az alapelvek ismeretében már szakemberek döntését is képes bárki megítélni. Márpedig ez a legfontosabb egy demokráciában, amely megengedi mindenkinek, hogy alkotó módon törvényt kezdeményezhessen.

GAZDASÁGI ALAPELVEK

Minden látszat ellenére magyar gazdaság nem létezik. A GDP kb. 70-80%-át külföldi cégek állítják elő. Ez nem tekinthető magyar termelési potenciálnak, hanem egy idegen ország vállalkozói által, magyarországi munkaerővel és Magyarországon előállított árutömegnek. Azért sem tekinthetők a multik jó része a magyar GDP előállítóinak, mivel nem a magyar államnak, hanem saját országuknak adóznak, amelyet a magyar kormány számukra biztosított adókedvezményt fizetnek be. Ugyanakkor bizonyos valuták (dollár, euró, svájci frank) forinttal kapcsolatos árfolyamát tudatosan úgy állapítják meg, hogy a magyar munkaerő által előállított árú kevesebbet érjen, mintha azt egy nyugati országban állították volna elő. Mivel a magyar ,,államadósság” értéke a ,,magyar” GDP 70%-a (vagy még több), és a ennek a GDP-nek is nagyobb részét külföldi termelés adja, Magyarország papírforma szerinti adóssága nagyjából kétszerese annak, amit valóban magyar termelők állítanak elő. A valódi magyar GDP-nek legfeljebb tizedét lehetne nem tartósan adósságtörlesztésre fordítani anélkül, hogy a törlesztés ne okozzon visszafordíthatatlan károkat a magyar gazdaságnak. A jelenlegi hitelpolitika egy gazdasági-politikai képtelenség. Ennek rendezése nélkül a jövő gazdaságpolitikájáról nem lehet beszélni.

A jelenlegi gazdasági rendszer nem más számunkra, mint hitelpolitika címén bevezetett rabszolgatartó rendszer. A vitatható hitelek véget nem érő törlesztése folyamatos vérveszteséget jelent az országnak, amit a nyugati hitelező országok – főként az EU és az USA – a forint valutájukkal szembeni leértékelésével fejelnek még meg. Nincs értelme az alkudozásnak, a magyar államadósságot le kell írni. Nem részben, hanem teljes egészében, végérvényesen. Továbbá vizsgálni kell annak lehetőségét is, mit tudunk bármilyen formában is visszavenni abból, amit tőlünk az elmúlt évtizedekben törlesztés címén lenyúltak. Ehhez elengedhetetlen a joghoz való fordulás, mert az ország jelenlegi helyzetét éppen a jogsértések útján rontották le a main szintre külföldi érdekeket képviselő mindenkori magyar vezetők – kormányok és országgyűlések.

Legalapvetőbb jog a Földön, a nemzetközi jog, amely a nemzeti önrendelkezési jogot egy nép önálló állami létezéséhez és belügyeinek saját intézéséhez való jogának tekinti. Ennek figyelembe vételével kell vizsgálni a magyar adósság kérdését is. Idézek Hernádi Tibor, A RENDSZERVÁLTÁS IGAZ TÖRTÉNETE c. könyvéből:

,,A nemzetközi jog értelmezése szerint egy ország idegen csapatok megszállása esetén nem tekinthető szuverén államnak. Működésében előáll az interregnum, amikor az országnak nincs uralkodója (vezetője), vezető szerve. Akik a döntéseket hozzák nem tekinthetők szabadon választott legitim testületnek. Ebből kiindulva már maguk a kerekasztal-tárgyalások sem tekinthetők legitimeknek. Honnan kapták felhatalmazásukat? Kik választották meg őket?

 

Maga a Szovjetunió által kinevezett helytartótanács, vagyis az MSZMP. Ennélfogva az általuk kötött megállapodásokat semmisnek kell tekintenünk a szovjet ellenőrzés mellett megtartott parlamenti választásokkal együtt. Annál is inkább, mert az egész rendszerváltási tranzakció a Szovjetunió által készített forgatókönyv alapján bonyolódott. Ez pedig kizárja a valódi magyar érdekek érvényesülését.”

A legnagyobb hibát a külföldi érdekek hazai és külföldi képviselői akkor követték el, amikor a választási törvényt zárt körükben megfogalmazták és arról nem tartottak társadalmi vitát, a választási törvényt nem szavaztatták meg a néppel. Ha megtették volna, és a nép elfogadta volna a választás szabályait annak ellenére, hogy az a magyar önrendelkezés további akadályait nem szüntette volna meg, azzal törvényesítették volna az emberek mindazt, amit a nevükben de érdekükkel szemben tettek 1990 után a magyar országgyűlések tagjai. Mivel nem így történt, minden 1990-óta hozott törvény a magyar nép önrendelkezési jogát semmibe véve született, azokat a magyar nép jog szerint, utólag semmissé nyilváníthatja. Az 1990-óta hozott törvények alkotói és megszavazói a hazaárulást követtek el, bár többségük jóhiszeműségüknek meg sem fordult a fejükben. De voltak kivételek is, akik már a ,,rendszerváltás”, előtt már előre elárulták az országot. Elsők között az SZDSZ és Fidesz (élén Orbán Viktorral). Az SZDSZ 1989. március 19-én született, A RENDSZERVÁLTÁS PROGRAMJA c. füzetük 82. oldalán ez olvasható:

,,Az árszínvonal és a költségvetésre nehezedő nyomás mögött a népgazdaság átfogó aránytalanságai. Az erőforrások és a felhasználási igények közötti krónikus feszültségek húzódnak meg. E feszültségnek ma már nem csak tünete, de forrása is az adósságállomány elviselhetetlen mértéke. Miközben támogatjuk a kormányzatnak azt a törekvését, hogy elkerülje a gazdaságot szétziláló adósság-átütemezést, szükségesnek tartjuk olyan megállapodás kialakítását a hitelezőkkel, amely a folyamatos adósságteher ésszerű enyhítését reformcsomaghoz kötve teszi lehetővé.”

 

Már a rendszerváltás előtt felismerték a leendő politikusok, hogy a magyar gazdaság fő problémája az államadósság. Nem vitatták ugyanakkor adósság szempontjából az államadósságot létrehozó addig kommunista rendszer legitimáltságát. Azzal ugyanis az államadósság semmissé nyilvánítása járt volna. Viszont a legitimáltság politika vonalon történő megkérdőjelezése nélkül okafogyottá vált volna ,,rendszerváltás”. Így egy jogilag értelmezhetetlen helyzet állt elő: a ,rendszerváltók” politikai vonalon törvénytelennek, gazdasági vonalon törvényesnek tekintették Kádárékat.

A nemzeti önrendelkezés jogának semmibe vétele a ,,rendszerváltással” csak erősödött:

,,Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendő miniszterelnöknek, hogy megvásárolják Magyarország adósságállományát.

 

22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? „Mindössze” a magyar nemzeti vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor, egészségbiztosítók, stb.)

Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta. Mint mondta: „…ez kommunikálhatatlan, ezzel ő nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és Sarlós!), amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat.”

Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az, amiről sem ő és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt!

Amennyiben erről beszéltek volna azonnali hatállyal „forradalmat” robbantottak volna ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád és a „néppel” elsöpörtették volna az Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a fizetési könnyítésről és az átütemezésről is.

Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!

Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erő, mely erről beszél, halál fia. Ezért nem beszél erről a Fidesz sem.”

Forrás:   http://oskar.atw.hu/downloads/elhallgatott.pdf

Folytatom az elhíresült ösződi beszéddel, amelyből valójában soha nem hangzott el egy szó sem közönség elött. Annyira feltűnő volt Gyurcsány beszéde hitelességének túl gyors elismerése és elfogadása, hogy érthetetlen, miért is ment el mellette a nép.

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90sz%C3%B6di_besz%C3%A9d

,,A záróbeszédet 2006. szeptember 17-én délután ismeretlen személy(ek) egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetesportál főszerkesztőjének egy CD-n, mp3-as formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.”

Hogy pontosan mit jelent a kiszivárogtatás időpontjaként megadott ,,délután”, nem tudom, de ha már az nap 17 órakor (ami még mindig délután van) Gyurcsány elismeri, hogy a beszéd tőle származik, akkor nagyjából 2-3 órás különbséget jelent a beszéd kiszivárogtatása és annak beismerése között. Ilyen ütem mellett azt is el tudom képzelni, hogy Gyurcsány a riporter társaságában várt készen állva arra, hogy beszédét kiszivárogtassák. Ha Gyurcsány tagadta volna, hogy tőle származik a beszéd, nyomozás indult volna a kiszivárogtató ellen, és akkor kiderült volna a magyar nép nagy átverése. Hogy az ösződi beszéd soha nem hangzott el, mindössze azért volt rá szükség, hogy előre megmagyarázza az akkor már tervbe vett nagy adósság-szivattyúzást a hitelezők részéről. Ilyen sokat ér ismerni az adott nép lelkületét a háttérhatalom részéről, hogy az utca nyelvén megfogalmazott beszéd (de ki hinné, hogy a kormány tagok egymás között így beszélnének kormányüléseken) hitelessé tette azt az emberek számára annyira, hogy senkit nem érdekelt továbbiakban a beszéd születésének körülményei. Az ország erőforrásainak gyorsított lenyúlását eztán már semmi sem akadályozta.

Az ösződi beszéd célja az volt, hogy elhitesse Gyurcsány súlyos hibáját a kormányzásba, amely úgymond hiteleivel katasztrófába sodorta az országot. Az ösződi beszéd célja az ,,elkúrás” elhitetése volt, hogy a népben kialakított hit ,,érthetővé” tegye az ország erőforrásainak akkorra már eltervezett fokozott lenyúlását. Amikor a bajt már elhitte az ország, senki sem kérdezte, hogy mit kúrt el valójában Gyurcsány Ferenc, a nép pedig csak az öklét rázta felé, de azonkívül semmit nem tehetett. Igazi háttérhatalmi játék volt. Természetesen az elkúrásból semmi sem volt igaz, de az arra hivatkozott rablások már valósak voltak. Azért, hogy a nép engedte magát becsapni, súlyos ezer milliárdokat fizetett eddig és fog fizetni még minden bizonnyal.

Julus Andan (fiktív személy): VILÁG A SZÍNFALAK MÖGÖTT c. könyvből:

,,Hitet nem lehet erőszakkal létrehozni. A hit kialakításához nem erő kell, hanem valami

egészen más.

Tekintély kell hozzá.

Az   emberek   a   tekintélyeknek   hisznek,   tehát   ha   valamit   el   akarunk   hitetni   az

emberekkel, tekintélyekre van szükségünk.

Az, hogy a világot az erőszak, a pénz és a politika irányítja – látszat. Mindezek alatt ott

találjuk az emberi tényezőt: olyan dolgokat, mint elképzelések, érzelmek, vágyak, remények.”

A tekintélyeket pedig mindenki ismeri: 2006-os parlamenti pártok vezetői (külön kiemelve Orbán Viktort), az akkori köztársasági elnök, Sólyom László, és még több általam ismeretlen személy.

Nekik, mint tekintélyeknek hitt akkor az ország.

Aztán 2010-ben, a pusztán kitalált gyurcsányi elkúrásra hivatkozva folytatódik Orbán alatt is az ,,adósságtörlesztésre” fordított erőforrások kivonása a gazdaságból. A Széll Kálmán-terv bevezetője tökéletesen alátámasztja azt, amit az ösződi beszédről írtam. Nincs megnevezve a gyurcsányi elkúrás mikéntje, de az eldöntött dolog volt a Fidesz részéről hogy ezermilliárdokkal fogjuk visszafizetni a kitalált nagy semmit:

,,Fölvették a hiteleket, és nem számoltak el azzal, hogy mire fordították ezt az irgalmatlanul sok pénzt, amit most nekünk kell visszafizetnünk”

 

Hát ez az! Gyurcsányék nem számoltak el vele, mire vették fel a kölcsönöket? Ha valami, akkor ez igazán megérdemelné a Nobel-díjat, hogy a fel nem vett kölcsönökkel hogyan lehet elszámolni felvett és elköltött kölcsönökként. És itt a felhatalmazás problémája újra előjön:

 

,,Azok, akik eladósították Magyarországot, felhatalmazás nélküli politikát hajtottak végre.”

 

És ezzel a dolog el lett intézve. Orbán szerint akkor is vissza kell a fiktív hiteleket fizetni, ha azok kinyomozhatatlanok, továbbá felhatalmazása sem volt hiteleket felvenni Gyurcsányéknak.

És újra kell kérdezni: kitől kért és kapott felhatalmazást Gyurcsány a ,,hitelek” felvételéhez, amikor ösződi beszédében ez mondta:

,,Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai – amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni – segítette, hogy ezt túléljük.”

Az a ,,kormányfő”, aki kormánya tudta nélkül azóta sem ismert trükkök százait alkalmazta állítólag, és amellyel a ,bajt” előidézte, már önmagában sértette cselekedetével az Alaptörvényt. Vajon azt melyik nemzetközi jog fogadja el, hogy hitelezők népét megkerülve kormányzó miniszterelnökök kérésére (ha volt ilyen egyáltalán) hiteleket folyósítsanak egy országnak, amely hiteleket egyébként sem látta soha senki?

Ténylegesen működnek-e Orbán reformjai, amelyek legalább annyira megfoghatatlanok, mint Gyurcsány elkúrása, ha a gazdaság növekedése 1-3%, (ezt is multik adják) és ami a legfrissebb diagnózisok jövőre már mínuszba is fordulhat, miközben ennek többszörösét kellene produkálnia az alacsony energiaáraknak? Nem az orbáni gazdasági forradalom totális katasztrófája az, amit mi sikerként élünk meg? Orbán életútja, a ,,rendszerváltás” 1989-es előkészítése óta, az idegen érdekek szolgálása volt. Ha ő ragaszkodik ahhoz, hogy ő Magyarország törvényes miniszterelnöke, akkor ez az életút puszta hazaárulásból állt. Ha tevékenysége mögött a hitelezők kényszere állt, akkor legfeljebb ő csak a hitelezők magyarországi helytartója lehet(ett).

Adott a gazdaság helyzete, ami ,,reformereink” fáradozása ellenére is alig van jobb állapotban, mint a második világháború végén. Előbb a háborús jóvátétel fékezte a gazdaság fejlődését, aztán a terhek megszűnésével a gazdaság rövid időre – hetvenes évek időszaka – gazdaság fejlődésnek indult. A nyolcvanas években azonban Magyarország zsidó vezetői vitték bele az országot azzal, hogy elkezdték hangoztatni, mennyire rossz hatékonysággal dolgozunk, és ezért a jövőben azonos életszínvonalért többet kell majd dolgozni. A gazdaság válságának folyamatos hangoztatásával jutottunk el 1980-tól 2016-ig, amikor már Széll Kálmán terv n+1-ik változata sem képes a megugrott államadósságot kezelni, miközben arra hivatkozva gyakorlatilag már felszámolták a magyar gazdaságot. A ,,magyar” GDP multik által előállított 70%-nál tartunk most. A jövő gazdaságának irányába tett első lépés a teljes államadósság végérvényes megtagadása. Ezért szenteltem ennyit az államadósság kérdésének, ami az alapelvek között is a legelső.

A GAZDASÁG FŐ ALAPELVEI:

_ Az államadósság végérvényes semmissé nyilvánítása.

_ Minden vagyont, ami az államé volt 1990 előtt, újra az állam tulajdonává kell nyilvánítani.

_ Az állami termelőeszközöket (ide tartoznak a multik által működtetett vállalatok is) tartós használatra, időkorlát nélkül a termelők részére kell bocsátani (tartós használatra visszakaphatja multi saját gyárát).

_ Felül kell vizsgálni minden szerződést, amit a magyar állam kötött 1990-óta és semmisé nyilvánítani azokat, amelyek magyar állami tulajdont bármilyen formában idegen kézbe adták, függetlenül, akár csak ideiglenes jelleggel.

_ A tartós használatba adással a gazdasági vezetők kinevezése az Országgyűlés feladatává válik.

_ Tartós használat lehetősége csak Magyarországon végleges érvénnyel letelepedett. Itt élő magyar állampolgárokat illessen meg.

_ A tartós használat kapitalista elvek alapján való termelést jelent, de állami felügyelettel.

_ A tartós használat járjon kötelező biztosítással, amely leginkább a mezőgazdaságot érinti.

_ Az állam valósítsa meg az állami kutató intézetek és a termelők együttműködését, és kötelezze együttműködésre szakmai alapokon a termelőket. Továbbá hozzanak létre külön minisztériumot a termelési ágazatok menedzselésére. Egy kutató a svájcban alaklamzott módszereket így írja le:

,,-Svájcban kutatási programra csak akkor kap egy kutató és annak intézete pénzt, ha a projekt összköltségének több mint fele az iparból fedeződik. Ezek apportok formájában értendőek, vagyis az ipari partner előállít egy próbapadot, rendelkezésre bocsát egy berendezést, mérőműszereket, stb., melyek aztán a projekt végén is az intézetben maradnak. Így az ipari partnerek folyamatosan kapcsolatban vannak a kutatással és ők maguk kénytelenek a kutatási eredmények implementálására koncentrálni. Az államnak van egy Komisszió a Tudományos Kutatások Támogatására, melynek vannak neves, az iparban dolgozó expertjei. Egy-egy benyújtott kutatási projektet 5 független expert vizsgál felül, akik egymásról nem tudnak. A bizottság ezek kiértékelése után dönt arról, hogy a hiányzó készpénzt a kutatási projekt rendelkezésére bocsátja vagy sem. Ezt a módszert kitűnőnek tartom. Kiküszöböli a protekciózást!”

_ Ember központú szemléletmód a munka világában, törvények és a gyakorlat szintjén

Töröljék el a Munka Törvénykönyvének azon rendelkezéseit, amelyek akadályai a humanista elven működő gazdasági szemléletnek, pl.:

 

§ (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

 

Szakítani kell a feudalizmusból itt ragadt, a kor körülményei között naponta megnyilvánuló jobbágy-elöljáró munkaviszonyon. Példák:

http://hvg.hu/itthon/20140815_napszamos_cimerezes_nadvagolaz_tiszabura

Megalázták a közmunkást, mert a felesége a Facebookon mert panaszkodni

Ezeket szigorúan szankcionálni kell, a fenti két eset nem csak az alkotmányos jogok megsért sért, de elősegíti az olcsó munkaerőre épülő gazdaság beragadást, és nagyban a gazdasági fejlődés ellen hat. Ezért megfontolandó, hogy az állam speciális tanfolyamok elvégzéséhez kösse a munkahelyi vezetők munkavégzését. Ezen tanfolyamok célja, a nyugati munkahelyi gyakorlatok elterjesztése lenne Magyarországon. Sőt, kifejezetten szükség lenne tudományos szakot létrehozni a munkaviszonyok emberi megközelítésben való kutatására és oktatására, mivel a társadalom egyetlen erőforrása az ember.

_ Töröljék el a csak nyugdíjbefizetésekre épülő nyugdíjrendszert és azt más szociális kiadásokkal

együtt a költségvetés állandó részévé tegyék. Pl. az utakat sem a kőolajtermékeket megdrágító útadóból építik, miként a stadionokat sem a belépőjegyekből befolyt bevételekből.

_ A munka törvénykönyve maximálisan vegye figyelembe a természet kímélésének követelményét a munkahelyeken. Az állam kényszerítse a termelési ágazatokat a természet kímélését lehetővé tevő technológiák fejlesztésére és adjon támogatást arra, ha az szükségszerű.

_ Multik bekapcsolódása a magyar gazdaságba, csak a magyar állammal kötött szerződéseken keresztül legyen lehetséges. A szerződéseknek figyelembe kel venniük a tartós eszközhasználat szabályait. A multi nem tekintheti szemétlerakónak az országot, míg termékeiket külföldön értékesítik. Csak vegyes vállalatok formájában kaphatnak működési engdély.

_ A magyar exportcikkek eladási áránál vegyék figyelembe a forint árfolyamát a vezető valutákhoz képest, hogy elkerülhető legyen a magyar munkaerő bérének csökkenése, és a hazai vállalatok termelési költséginek emelkedése.

_ A tőzsdéről ki kell vinni minden állami vagyont és termelési tényezőt. A jövedelem kizárólag munkához legyen kötve. Ezért fontos, hogy állami vagyonok és termelési eszközök – ingóságok és ingatlanok – nem lehetnek részvénytársaságok. Az állam nem foglalkozhat sem részvényekkel. Azokat nem vehet, tehát részvényeket nem is adhat el. Az állami vagyonokat és bevételeket üzleti céllal nem használhat fel külföldiek esetében.

_ Az állam nem vehet fel külföldi hitelt és nem adhat kölcsönt más országnak, külföldi személyeknek, cégeknek vagy intézményeknek. Az államot külföldi tényezőkkel szemben függővé tenni nem lehet. Ezt részévé kell tenni az Alaptörvénynek is.

Romek Károly

 Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Belföld, ellenállás, Gondolatok, Jog, REFORMOK Tagged: egységes magyar nemzet, magyar önvédelmi rendszer, REFORMOK KELLENEK


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »