Hová ballag a kárpátaljai „vén diák”?

A külföldi éttermi munkától a doktorandusz képzésig

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hosszú évek óta bocsátja ki a frissdiplomás fiatal szakemberek rajait, és így a kárpátaljai magyar értelmiségi – ezen belül főleg a tanár – utánpótlás egyik legfontosabb bástyájaként szolgálja nemzetrészünket. De merre is vezethet újabban a négyévi kemény tanulás eredményeként bakalavr diplomát nyert hallgatók útja? A kérdésről Gál Tamás harmadéves földrajz szakos hallgatóval, a HÖK múlt év májusában megválasztott elnökével beszélgettem a minap.

– Alapvetően három csoportba sorolhatjuk az említett hallgatókat – fejti ki beszélgetőtársam. – Az elsőbe – ők teszik ki a végzősök mintegy negyedét – azok tartoznak, akik nem folytatják tovább tanulmányaikat. Öt százalékuk helybeli iskolákban vállal munkát el, a többiek azonban külföldre távoznak, és nem a szakmájukban helyezkednek el. Korábban zömmel éttermi munkákat vállaltak Németországban illetve Hollandiában, újabban pedig csehországi gyárakban dolgoznak. Mi motiválhatja őket döntésükben? Szeretnének megállni a saját lábukon, de az anyagi helyzetük ezt nem teszi lehetővé, így a határon túl próbálnak szerencsét.

– Kik tartoznak a második, illetve a harmadik csoportba?

– Akik idehaza vesznek részt a specialist vagy a magister képzésben. Ők teszik ki a végzősök hatvan százalékát, és lehetőleg anyaintézményükben szeretnének továbbtanulni. Nálunk jelenleg tanítói, biológia, történelem, ukrán nyelv és irodalom, illetve magyar nyelv és irodalom szakon lehet egy év alatt specialist, matematikából pedig két év alatt magister fokozatot szerezni. De a jövőben a történelem, a földrajz, az angol nyelv és az óvodapedagógusi szakra is kiterjesztik a továbbképzést. Addig viszont többen az Ungvári Nemzeti Egyetemen vagy a Munkácsi Állami Egyetemen vesznek részt továbbképzésen földrajzból, illetve óvodapedagógiából.

A harmadik csoportot azok a végzősök alkotják, akik külföldön szeretnék megszerezni a magisteri fokozatot. Körükben a legnépszerűbb a Debreceni Egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem. Ösztöndíj reményében felvételiznek a magyarországi felsőoktatási intézményekbe azokra a szakokra, melyeken jelenleg a főiskolánkon még nem lehet magisteri fokozatot nyerni. Örvendetes dolog, hogy az idei végzősök közül igen sokan szeretnék folytatni tanulmányaikat, lehetőleg a mi főiskolánkon.

– A doktoranduszok hol tanulnak tovább?

– Belföldön is, de jellemzően Magyarországon, 75-80 százalékuk az anyaországban akarja megvédeni doktori disszertációját, és a lehetőségekhez mérten itthon igyekeznek elhelyezkedni.

– Mennyire vonzza a főiskola végzőseit a Magyarországra való áttelepülés, és véleménye szerint miként lehet itthon tartani őket?

– Többségük számára biztosítva van a hazai elhelyezkedés lehetősége. Akik idehaza jó állást találnak, itthon helyezkednek el. Akiknek viszont erre nincs lehetőségük, azok az anyaországban próbálják felépíteni az életüket. Mindig is voltak, akik külföldre távoztak, az utóbbi két-három évben pedig – sajnos – a romló gazdasági helyzet is ebbe az irányba hatott. Átfogó intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy minél többen itthon kamatoztassák tudásukat, és itthon adják át ismereteiket diákjaiknak. Az elmúlt évtől kezdődően a tanároknak nyújtott magyarországi támogatás ösztönzést jelent a Kárpátalján maradásra, és ugyancsak előremutató fejlemény az első ízben idén meghirdetett Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program is. Az utóbbi lehetőséget nyújt ahhoz, hogy azok a végzősök, akik nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban, magánvállalkozókká képezzék át magukat, és ne hagyják el szülőföldünket.

Újfalussy Géza

Kárpátinfo hetilap évfolyama: Kárpátinfo hetilap 20. évf. 26. számRovat: BelföldTelepülés: Ukrajna›Kárpátalja›Beregszászi járás›BeregszászCímkék: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar FőiskolaKárpátaljaUkrajnafelsőoktatásfoglalkoztatottságkárpátaljai magyarságukrajnai hírekForrás: Kárpátinfo hetilap


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »