Hogyan került egy cigány az űrbe?

Hogyan került egy cigány az űrbe?

Lengyel Balázs szatirikus filmje az első magyar asztronautáról mesél. A forgatókönyvet a filmalapnál fejlesztették, ott nyerte el végső formáját. A történet szerint a Szovjetunió 1957-ben úgy dönt, a baráti országok közül hazánknak ajánlja fel, hogy kiválaszthassa, kit szeretne az űrbe küldeni. Ekkor kerül képbe Lajkó, a permetezőpilóta.

– Felébredtem egy reggel, és a történet megvolt a fejemben – mesélte Lengyel Balázs. A film világát és hangulatát állandó írótársával, Lovas Balázzsal dolgozták ki nagyjából másfél-két hónap alatt.

A rendező első nagyjátékfilmjét a nemzeti filmalap csaknem 314 millió forinttal támogatta. Lengyel Balázs eddig elsősorban forgatókönyvíróként volt ismert, ő az Aranyélet 2 vezető írója az HBO-n, és dolgozott a Dumapárbaj, valamint a Kojot című filmek forgatókönyvén is. Kisfilmje, A répa az idén a Friss Hús fesztiválon debütált. – A répát azért készítettük el Pusztai Ferenc producerrel karöltve, hogy bizonyíthassam neki és a filmalapnak is, hogy mit tudok kezdeni rendezőként ezzel a világgal – árulta el Lengyel Balázs.

A kisfilm szatirikus univerzuma jelenik meg a Lajkóban is, amelyhez a legfőbb inspirációt A tanú című Bacsó Péter-film jelentette – mondta el a rendező. A kultikus alkotás nyomdokain haladva igyekeznek bemutatni a szocializmus abszurd világát. Ám erre a hangvételre a látványvilággal is szerettek volna ráerősíteni – hangsúlyozta a rendező. A szovjet űrkorszak képi világa groteszk humorral vegyülve jelenik majd meg a vásznon. Lengyel Balázs elárulta, sokan kérdezték tőle, hogy ekkora költségvetésből hogyan tudták megjeleníteni az űrutazást. – A forgatás után elégedett lehetek, az űrbéli jelenetek látványvilága nagyon erőteljes lett, igaz, sokat is készültünk rá.

Aki először találkozik a filmmel, annak a címről könnyen Lajkó Félix hegedű- és citeraművész neve ugorhat be. – Az elején bennünk is felmerült, hogy félreérthető a cím – fogalmazott Lengyel Balázs. – De azt hiszem, mire a film eljut a mozikba, a közönség már rengeteg helyen találkozik vele, újságcikkekben, előzetesekben, reklámokban. Tudni fogják, miről szól, és senki sem úgy ül be rá, hogy egy Lajkó Félix-életrajzot néz meg. A filmnek van olyan erős és egyedi humora és látványvilága, hogy felismerhetővé tegye a Lajkót.

Persze a címben nem csupán a név lehet kényes. A rendező ezzel kapcsolatban elmondta, a cigány szó használata a roma helyett lehet, hogy megütközést kelt egyesekben, de ez csak azért van, mert a cigány ma kizárólag pejoratív értelemben használatos. – Egy filmnél ugyanakkor a politikai korrektség más szabályai érvényesek, mint a médiában, vagy a közbeszédben – hangsúlyozta. – Azért döntöttünk a cím mellett, mert az állítás, hogy egy cigány származású férfi legyen az első magyar űrhajós, ma sajnos ugyanolyan lehetetlennek tűnik, mint tűnt volna az ötvenes években. És ezt a lehetetlenséget küzdi le a hősünk, amire az őt körülvevő világ igen cinikusan reagál. Ez teheti ma is aktuálissá a filmet.

Lajkót Keresztes Tamás, a Katona József Színház színésze játssza. A szerepet direkt rá írták – árulta el a rendező. Amikor pedig körvonalazódott a Lajkót támogató tsz-elnök alakja, egyértelmű lett, hogy Gyabronka Józsefet kérik fel a szerepre. – Nagy szerencsénk volt, hogy mindketten úgy vállalták el a felkérést, hogy szinte kizárólag a filmre koncentráltak, ami majdnem példátlan a színházi színészeknél. Rajtuk kívül Pálffy Tibor, Papadimitriu Athina, Trokán Anna és Trokán Nóra, Szirtes Ági, Máté Gábor, Rajkai Zoltán, Trill Zsolt és Lukáts Andor is feltűnik a filmben. A Lajkó producere Pusztai Ferenc, operatőre Réder György. A film a tervek szerint 2017 őszén kerül a mozikba.

Az elmúlt években a magyar filmek – néhány kivételtől eltekintve – nem szerepeltek túl fényesen a hazai mozikban. Kíváncsiak voltunk, mire számítanak a Lajkó alkotói. – Nincsenek elvárásaink, inkább terveink vannak arra, hogyan mutassuk be a forgalmazóval a Lajkót – válaszolta Lengyel Balázs. – A film egyértelműen a vígjátéki vonalat követi, és ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedekben a vígjátékok teljesítettek a legjobban a hazai mozikban, reménykedhetünk benne, hogy humorral becsalogatjuk majd a nézőket.

1967 szeptemberében a Pesti Színházban mutatták be Horvai István rendezésében Gogol Egy őrült naplójának monodráma-változatát Darvas Iván előadásában, amely évekig telt házzal ment, ötszáz előadást ért meg. A hazai színháztörténet egyik legemlékezetesebb előadása született meg akkor: Darvas szuggesztív alakítása felejthetetlen, játéka tűpontosan rajzolta meg a téboly felé haladó elnyomott, a kitörés esélye nélkül élő, magába záródó, reménytelenül szerelmes embert. Popriscsin nem egyszerűen szeretni akar, hanem egy tábornok lányát akarja szeretni, megalázottságának következménye lázadása, ami az őrületbe kergeti. Gogol 1834-ben íródott groteszk látomását most Bodó Viktor vitte színre, Popriscsint, a csinovnyik megtestesítőjét, Keresztes Tamás alakítja, aki nem először kapott főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona legendás előadása, a Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be. Nem klasszikus rendező-színész helyzetből született meg ez az előadás: Keresztes maga tervezte a díszletet, a jelmezét, sőt a zenei részekért is ő felel. Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. A darab nyáron a szegedi Thealter fesztiválon debütált, az őszi évadban a Jurányi házban lesz műsoron, a budapesti premiert szeptember 24-én tartják. (M. S.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »