Hogyan hódította meg az Inka Birodalmat egy írástudatlan kondás?

Négyszázhetvenöt éve, 1541. június 26-án gyilkolták meg limai palotájában saját társai Francisco Pizarrót, az Inka Birodalom meghódítóját. Pizarro 1535-ben alapította meg Limát, később ezt nevezte élete legnagyobb tettének.

A konkvisztádor valamikor 1471 és 1476 között született Trujillóban, Spanyolország egyik szegény vidékén egy katona törvénytelen fiaként. Írni-olvasni nem tanult meg, kondás volt, amikor a szóbeszéd szerint mesés kincseket rejtegető Újvilágba utazott szerencsét próbálni. Számos felfedező és hódító vállalkozásban vett részt, de ekkoriban még nem tűnt ki társai közül. 1513-ban tagja volt Vasco Nunez de Balboa panamai expedíciójának, amely a földszorost átszelve elsőként pillantotta meg a Csendes-óceánt. Az új kormányzó parancsára később ő tartóztatta le a lázadással vádolt Balboát, ebbéli érdemeiért az újonnan alapított Panamaváros első polgármestere lett.

Már tekintélyes ember volt, amikor 1524-ben egy Diego de Almagro nevű másik kalandorral a legendás dél-amerikai “Aranyország”, Biru (Peru) keresésére indultak, de útjuk az éhség, a rossz idő és az ellenséges indiánok miatt kudarcba fulladt. 1526-ban újra próbálkoztak, s most már az ecuadori partoknál bukkantak is némi aranyra. Pizarrónak meggyőződésévé vált, hogy a szóbeszéd igaz, a kincsekben gazdag föld valóban létezik. A hírről futár útján beszámolt az új panamai kormányzónak, de az már nem bízott benne, és azonnali hazatérésre szólította föl. Pizarro megtagadta a parancsot, és társait is választásra szólította fel. Kardjával vonalat húzott a földre, mondván: az egyik oldalon van Panama és a szegénység, a másikon Peru és a gazdagság, ő délre indul. A vele maradt tizenhárom emberrel ismét Peruba hajózott, s meggyőződött a terület hihetetlen gazdaságáról.

A vállalkozást továbbra is ellenző kormányzót úgy kerülte meg, hogy visszatérése után Spanyolországba utazott, és kieszközölt egy kihallgatást V. Károly királytól. Az uralkodót meggyőzték Pizarrónak az Eldorádóról szóló színes meséi, nemesi rangot kapott, és kinevezték a meghódításra váró gyarmat kormányzójává. Harmadik útjára 1530. december 27-én három testvérével és Almagróval, 180 emberrel, 37 lóval, 26 puskával és néhány ágyúval indult, az expedíció elején még száz Panamából érkezett kalandéhes spanyol is csatlakozott hozzá. Pizarro legnagyobb szerencséjére éppen egy trónviszály közepébe csöppent: az alig százéves, mintegy egymillió négyzetkilométer területű Inka Birodalom trónjáért vívott véres belviszály miatt a helyiek alig szenteltek figyelmet a spanyoloknak, akik szinte akadálytalanul jutottak el a birodalom szívéig, csak tucatnyi embert veszítve az összecsapásokban.

A trónharcokból győztesen kikerült új inka, Atahualpa 1532. november 16-án tízezer bottal felfegyverzett harcosa közt fogadta Pizarrót és mintegy 200 emberét. A spanyolok felszólították: vegye fel a keresztény vallást, és hódoljon be a spanyol királynak. A sértett és megdöbbent inka nemmel válaszolt, és a földre hajította a Bibliát, mire Pizarro a “szentséggyalázás” miatt támadást vezényelt. A spanyolok előbb sortüzet adtak, majd lovasrohamot indítottak, az indiánok nagy részét lemészárolták, Atahualpát elfogták. Az inka váltságdíjként felajánlotta: két szobát ezüsttel, egyet pedig arannyal töltet meg addig a vonalig, amelyet egy felemelt karddal húznak a falra. Ő állta a szavát, Pizarro azonban nem: a fejedelmet a kincsek összehordása után testvére meggyilkolása, a spanyolok elleni összeesküvés, többnejűség és bálványimádás címén halálra ítélték, és 1533. augusztus 29-én kivégezték. Atahualpa a vérpadon felvette a keresztséget, ezért előbb megfojtották, és csak utána gyújtották meg a máglyát. Az aranyat és az ezüstöt elosztották, még az egyszerű katonák is dúsgazdag emberként térhettek haza.

A spanyolok ezek után harc nélkül foglalták el és rabolták ki a birodalmat. Pizarro 1535-ben megalapította Limát, később ezt nevezte élete legnagyobb tettének. A külső veszély elmúltával a hódítók egymás ellen fordultak, s Almagro húzta a rövidebbet, Pizarro elfogatta és kivégeztette. Almagro fia 1541. június 26-án állt bosszút: embereivel palotájában rohanták le és gyilkolták meg az Inka Birodalom meghódítóját. Az ifjabb Almagrót a királyi biztos fejeztette le, majd kivégeztette a fellázadt Gonzalo Pizarrót, a hódító öccsét is.

MTI – www.mult-kor.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »