Hofer: Orbán megvédte Schengent

Hofer: Orbán megvédte Schengent

Célegyenesbe fordult az osztrák elnökválasztás: december 4-én ismétlik meg a 2. fordulót. A zöldek függetlenként induló jelöltje, Alexander van der Bellen és a szabadságpárti Norbert Hofer újra összeméri erejét a tévévitákon is. A szélsőjobboldali jelölt, aki Ausztria kapcsolatait elsősorban a visegrádi országokkal erősítené, a vasárnapi vitaműsor után nyilatkozott lapunknak.

– Az elnökválasztás második fordulója után egy magyarországi fürdőhelyen járt, ahol Orbán Viktorral is találkozott. Miről tárgyaltak?

– Nagyon gyakran járok Magyarországon. Mivel Burgenlandban élek, Sárvár csak egyórányira van tőlem, így főként oda szoktam menni. A lányom születésnapját is az ottani gyógyfürdőben ünnepeltük. Az Orbán Viktorral való találkozó magánjellegű volt; az volt a lényeg, hogy személyesen is megismerjük egymást, ugyanis a megválasztásom után azonnal erősíteni akarom a magyar–osztrák kapcsolatokat. Ezt készítette elő a találkozóm a magyar kormányfővel.

– Gyakran hangoztatja, hogy Ausztriának inkább a visegrádi országokkal kéne szorosabban együttműködnie, mint Németországgal, ugyanakkor a tévévitában többször is hangsúlyozta, hogy van, amit pozitívan értékel Angela Merkel politikai tevékenységében. Mit?

– A kezdetekben kifejezetten sokat tett a német gazdaság érdekében, amit nagyon becsültem. A „Wir schaffen das!” (Megoldjuk!) kijelentésével azonban súlyos károkat okozott nemcsak Németországnak, hanem más országoknak is! Ez hosszú távon az egész kontinensre kihat, így nem tudom dicsérni.

– Az Orbán Viktor által építtetett kerítést jó megoldásnak tartja?

– Orbán Viktor megvédte az Európai Unió schengeni határát. Erre a szerződések is kötelezték.

– Feloszlatná a kormányt? Ha igen, milyen indokkal?

– Egy köztársasági elnöknek ez a végső eszköze, fontos, hogy ne éljen vele vissza. Ha viszont a kormány nem végzi a feladatát, akkor meg kell lépni. Tavaly például az akkori belügyminiszter asszony, Johanna Mikl-Leitner (ÖVP) előre jelezte, hogy a migránstömegek úton vannak Ausztria felé. Ha akkor elnök lettem volna, megnéztem volna, hogy a kormány mit tesz a közelgő veszély elhárítására. Ha semmit, akkor a tétlenséget súlyos veszélyként értelmeztem volna, és nem fogadtam volna el.

– Enyhítene a náci bűncselekmények relativizálását büntető, szigorú törvényen?

– Nem enyhíteném, ugyanakkor szeretném, ha nemcsak a náci bűncselekmények relativizálását tiltaná a törvény, hanem például az Iszlám Állam által elkövetett bűntények tagadását is, ugyanis Ausztriában is vannak ennek a terrorszervezetnek hívei.

– A magyar politikai élet szereplői közül kikkel tartja a kapcsolatot?

– A parlament egyik elnökeként rendszeresen találkozom a magyar nagykövettel.

– Csak a nagykövettel? Magyar parlamenti képviselőkkel nem?

– Időnként van, hogy magyar politikusokkal is találkozom, rendszeresen viszont csak a bécsi magyar nagykövettel.

– Az első forduló megnyerése után, amikor Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakpolitikusa gratuláló levelet írt önnek, másnap elhatárolódott a napilapokban a Jobbiktól. Miért?

– Azért, mert nem lelkesedem a Jobbikért. Természetesen az gratulálhat, aki akar, de ennek az üdvözlésnek nem örültem, mivel a Jobbik részben szélsőséges nézeteket képvisel. Természetesen nem vitatom el a magyarok jogát, hogy meghatározzák, melyik politikai párt milyen erővel rendelkezzen, de személy szerint nem tudok azonosulni a Jobbik álláspontjaival.

– Mit vár Donald Trump elnökségétől? Mit jelenthet Európának?

– Nehéz elvárásokat támasztani az amerikai elnökkel szemben. Az Obamával szemben támasztott elvárások sem teljesültek mindenben. Abban reménykedem, hogy Oroszországgal javul a kapcsolat. Erre a világbéke szempontjából nagy szükség lenne.

– Nyilatkozta, hogy ezt a megbékélési folyamatot azzal szeretné elősegíteni, hogy Bécsben Trump–Putyin-csúcstalálkozót szervez. Nem túl korai a kijelentés? Előbb el kéne nyerni az államfői tisztséget, nem pedig előre inni a medve bőrére…

– Értem, hogy mire céloz, azonban fontosnak tartom, hogy a szavazók már a választás előtt tudják, hogy mire számíthatnak, ha rám adják a szavazatukat. Ausztriának semleges országként mindig jelentős szerepe volt a világ­béke fenntartásában. Bruno Kreisky is így tett. Én is ennek a szellemében kívánom a semleges Ausztria területén megrendezni a csúcstalálkozót.

– Ez a híres semlegesség mennyire őrizhető meg az EU tagjaként? Elvégre például az Oroszország elleni uniós szankciókat Ausztriának is be kell tartania…

– Tény, hogy az Európai Unió által Oroszországgal szemben hozott káros gazdasági szankciók, sajnálatos módon, valóban nem felelnek meg a pártatlanságnak. Az EU-ba való belépéskor azonban Ausztria egyértelműen kikötötte, hogy katonailag semleges marad, és ehhez tartja magát most és a jövőben is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »