Hitler legközelebbi bizalmasa – Hermann Göring

Hitler legközelebbi bizalmasa – Hermann Göring

BUDAPEST. Százhuszonöt éve, 1893. január 12-én született Hermann Göring német nemzetiszocialista vezető, Hitler legközelebbi bizalmasa. Göringet a nürnbergi perben háborús és emberiesség elleni bűnökért halálra ítélték, de az ítélet végrehajtása előtt öngyilkosságot követett el cellájában.

Jómódú junker családból származott. Apja az akkor német gyarmat Délnyugat-Afrika biztosa, majd Haiti főkonzulja volt, távolléte miatt Göring keresztapja, Hermann von Epenstein lovag kastélyában nevelkedett. A fegyelmezetlen gyerek tizenkét évesen katonai iskolába került, 1912-ben avatták tisztté.

Az első világháborúban a francia fronton harcolt, bátorságáért megkapta a Vaskereszt második osztályát. A lövészárokban szerzett reumája miatt kórházba került, itt beszélte rá vadászpilóta barátja, hogy lépjen át a légierőhöz. Kérelmét először elutasították, de megfigyelőként engedély nélkül is a levegőbe emelkedett barátja gépén. Elzárás helyett pilótatanfolyamra irányították, hamarosan "ász" pilóta lett. Számtalan győzelmet aratott légi párbajokban, megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést, a háborút annak a repülőszázadnak a parancsnokaként fejezte be, amelyet a híres "Vörös Báró", Manfred von Richthofen alapított.

A fegyverletétel után nem találta a helyét, Dániában, majd Svédországban dolgozott pilótaként. Itt ismerkedett meg Carin von Rosen svéd bárónővel, egy olimpiai bajnok tornász feleségével, akit annak válása után, 1922-ben feleségül vett. 1931-ben megözvegyült, 1935-ben nősült újra, filmszínésznő feleségétől, Emmy Sonnemanntól egy lánya született.

1921-ben visszatért Münchenbe, ahol történelmet hallgatott az egyetemen, de csak egy évig. A weimari köztársaságban és a hivatásos politikusokban csalódott Göring a bajor fővárosban ismerkedett meg Hitlerrel, és 1922 októberében belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP). A Führer tetszését elnyerte az egykori háborús hős, ezért megtette a rohamosztagosok (Strumabteilung – SA) katonai parancsnokává. Az SA az ő vezetésével vett részt 1923 novemberében a sikertelen sörpuccsban, a harcok során megsebesült, és a letartóztatás elől Ausztriába szökött. Ekkor szokott rá a fájdalmai tompítására kapott morfiumra, szenvedélyéből később több ízben próbálták kigyógyítani, sikertelenül.

1924-től Svédországban élt, majd 1927-ben amnesztiával hazatérhetett. 1928-ban a berlini parlament 12 nemzetiszocialista képviselőjének egyikeként a frakció vezetője lett. Az egyre erősebb NSDAP az 1932. évi választásokon már 230 mandátumhoz jutott, és Göringet választották meg a Reichstag elnökévé. Az idős Paul von Hindenburg elnök 1933. január 30-án Hitlert kérte fel kancellárnak, a nemzetiszocialisták kerültek hatalomra.

Kulcsszerepe lett a Reichstag felgyújtása után

Göring kulcsszerepet játszott a Reichstag felgyújtása után, 1933. március 24-én áterőszakolt felhatalmazási törvény elfogadtatásában, amely lényegében teljhatalommal ruházta fel Hitlert. A Führer porosz belügyminiszterré, porosz miniszterelnökké, majd a rohamosan növekvő légierő, a Luftwaffe felügyelőjének tette meg. Ő ellenőrizte az ellenzékiek "átnevelésére" felállított első koncentrációs táborokat, a porosz rendvédelmi erőkből megszervezte a rettegett titkosrendőrséget, a Gestapót, a Hitler "belső ellenzékével" leszámoló hosszú kések éjszakáján ő felügyelte az SA vezetőinek kivégzését.

Feltétlen hűségéért cserébe magas pozíciókhoz jutott, Rudolf Hess mellett a Harmadik Birodalom második emberének számított. A Gestapo és a koncentrációs táborok vezetését idővel Heinrich Himmlernek adta át, 1936-ban a hadigazdaság négyéves tervének biztosa és a diktátor utazó nagykövete lett.

Jelentős szerepe volt az 1938-as kristályéjszaka zsidóellenes atrocitásainak megszervezésében. A második világháború kitörése után az alá tartozó Luftwaffe sikert sikerre halmozott, és Hitler kijelölt utóda, birodalmi marsall lett. Ám amikor dédelgetett légiereje elvesztette az angliai csatát, helyzete megingott. Viselkedése egyre kiszámíthatatlanabb lett, az elhízott légi marsall még akkor is pompában élt, amikor a szövetségesek már Németországot bombázták, hivalkodó fényűzése még vezetőtársait is felháborította.

A zsidó vagyonok elrablója

Ő irányította Németországban és a meghódított területeken a zsidó vagyonok elrablását, s hatalmas műkincsgyűjteményre tett szert. Vadászszenvedélyének és becsvágyának engedve megszerezte a Berlinhez közeli schorfheidei erdőgazdaságot, itteni – első felesége után Carinhallnak nevezett – birtokán halmozta fel a lopott festményeket, szobrokat, falikárpitokat. 1945 tavaszán – mivel úgy tudta, hogy Hitlert bekerítették Berlinben – megpróbálta átvenni hatáskörét. A feldühödött Führer 1945. április 23-án megfosztotta minden párt- és állami tisztségétől, árulónak nyilvánította, és elrendelte őrizetbe vételét, majd kizárta a pártból.

A fogságból Hitler öngyilkossága után, május 5-én szabadult ki, s azonnal megadta magát az amerikaiaknak, abban bízva, hogy tárgyalópartnernek tekintik majd. Ehelyett háborús főbűnösként ismét letartóztatták, a nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Bíróság elé állították. A börtönben lefogyott és morfium-szenvedélyétől megszabadult Göring saját magát védte: tagadta, hogy köze lett volna a náci rendszer legszörnyűbb bűntetteihez, amelyeket Himmler titkos tevékenységének nevezett, és magát ártatlannak vallotta.

A bíróság azonban minden vádpontban bűnösnek találta, halálra ítélte, és azt a kérelmét, hogy ne kötél, hanem golyó által végezzék ki, elutasították. A kivégzése előtti éjszaka, 1946. október 15-én méreggel öngyilkos lett cellájában, csak két évtizeddel később derült ki, hogy a ciánkapszulát letartóztatása óta rejtegette egy pomádés dobozban.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »