Hitelvesztés

VEZÉRCIKK – Újfent a bankok rovására kovácsolnak politikai tőkét a honatyák a közelgő parlamenti választások előtt: a képviselőház kedden döntéshozó kamaraként cikkelyenként megszavazta azt a törvénytervezetet, miszerint a pénzintézetek kötelesek lejre átváltani a svájci frankban eladósodottak hitelét, ráadásul a kölcsönfelvételkor érvényes, a maihoz képest körülbelül feleakkora árfolyamon. 

Bár a végszavazást elhalasztották, nincs visszaút: fogyasztó-, jobban mondva emberbarát törvényt alkot meg a parlament. Ezzel együtt nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy nagyon sokat váratott magára a döntéshozók reakciója.

Svájc 2015 elején törölte el pénznemének euróval szembeni árfolyamküszöbét, a román fizetőeszköz pedig hirtelen 30 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Romániában mintegy 75–80 ezer frankhitelest érintett a törlesztőrészlet drasztikus megugrása, a parlament azonban sokáig semmit sem tett megsegítésük érdekében. Miközben az adósságcsapdába esettek sorozatos utcai tüntetéseken adtak hangot kétségbeesésüknek, számtalan félmegoldás látott napvilágot, amelyeket hol egy-egy intézmény, érdekképviselet, hol pedig a minél kevesebbet veszíteni akaró bankok karoltak fel. Ezek eredményeként a frankhitelesek jó harmada – akik számára bármilyen könnyítés létfontosságú volt – már egyénileg újratárgyalta kölcsönszerződését.

A parlament mostani, ténylegesen hitelesmentő intézkedésének késlekedé­se azért is felháborító, mert az igazságszolgáltatás – kollektív és egyéni perekben egyaránt – már tavaly egyértelművé tette: tisztességtelen feltétel a kölcsön­megállapodásban rögzített, a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó kitétel. Azóta több jogerős ítéletben kötelezték a bankokat, hogy a hitel további futamidejére a szerződéskötéskor érvényes, 2 lej körüli szinten fagyasszák be a svájci frank árfolyamát, és fizessék vissza az ügyfélnek az ítélet előtt bezsebelt különbözetet.

Egyszóval a látszat újfent csal. Ugyanis egy olyan törvénynek tapsolhatunk, amelyet legalább egy évvel ezelőtt kellett volna megalkotni, a késlekedés oka pedig távolról sem mondható fogyasztó-, jobban mondva emberbarátnak. Egyrészt a vak is látja, hogy kampányérdekeket szolgált, másrészt pedig a halogatás éppen azokon segített, akiket most diadalittasan „legyőztek”, hiszen a máris hangosan jajveszékelő bankok az általuk irányított újratárgyalásokkal több tízezer esetben olcsón megúszták a kiszolgáltatottak kizsigerelését.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »