Hiteles romok, vagy hasznos várak?

Hiteles romok, vagy hasznos várak?

Várépítészetről, várfelújításokról, együttműködési lehetőségekről, és persze a várturizmusban rejlő lehetőségekről, autentikus környezetben, a diósgyőri vár nemrég helyreállított lovagtermében tartottak konferenciát szakmabeliek, építészek, magyar és felvidéki várkapitányok.

Közép-Európa nemrég helyreállított legnagyobb lovagterme autentikus környezetet biztosított arra, hogy a résztvevők megvitassák az eddigi eredményeket, feladatokat, és Északkelet-Magyarország, valamint Délkelet-Felvidék potenciális várainak együttműködéséről tárgyaljon.

Hitelesség és/vagy hasznosság?

A magyar műemlékvédelemben évtizedek óta tartó vita van akörül, fontosabb-e a hitelesség a hasznosságnál. Előbbi mintegy zárványként testesítette meg a “térdig érő romok” kérdését, utóbbi azonban a felpörgő turizmussal, az élő vár fontosságával igyekszik új életet lehelni a hazai várakba. Ahogyan a konferencián is elhangzott, a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást, mára eljutott odáig a szakma, hogy nagy munkával, komoly háttértudással hitelesen építhetőek vissza a hazai várak, ezzel pedig egész régiók turisztikai vonzereje növelhető.

Ahogyan elhangzott: valamennyi újjáépítésben a hitelességet kell előtérbe helyezni – amire jó példa Füzér, vagy a még be nem fejezett diósgyőri vár felújítása. Valódi, működő történelmi emlékhelyeket, élő várakat kell létrehozni – hangoztatta több felszólaló is. A felújított, újjáépített váraink pedig sokkal vonzóbb – különösen a belföldi – turisták számára, hiszen már az eddigi munkálatok nyomán is jelentős forgalomnövekedés tapasztalható.

Külföldön is kell keresni kell a forrásokat és a partnereket

Szabó Ferenc, a 12 várat, várromot és földvárat gondozó ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTC (Európai Területi Társulás) igazgatója köszöntőjében az összefogás és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, a társulás fennhatósága alá tartozó objektumok fejlesztése során olyan megoldásokban gondolkodnak, amelyek ténylegesen képesek növelni a turisták számát.

Hozzátette, hogy a társulás jelenleg egy hat országot összefogó brüsszeli pályázatban vesz részt, melynek forrásaiból az együttműködési partnerség tagjai is részesülnének, jelenleg pedig további szövetségeseket keresnek a jövőbeni források elnyeréséhez. Elmondta, hogy a megújuló Diósgyőr, Regéc és Boldogkőváralja tapasztalataiból mások is profitálhatnak.

Vendégvárak

A jelenlévő szlovák delegáció vezetője a felvidéki pályázati rendszer nehézségeiről és a magyar várszövetségekkel való együttműködésről mesélt. Elmondta, hogy a szlovák kulturális alaphoz benyújtott pályázatukat azért utasította el a minisztérium, mert számukra csak a százéves múlttal rendelkező építmények felújítása támogatandó, így a hétszáz esztendős, vagy még annál is régebbi emlékek iránt nem mutatnak érdeklődést, azok restaurálását nem támogatják – tegyük hozzá, nem véletlenül.

Ezt követően Takács Miklós, a felvidéki Zemplén polgármestere, Zajácz István Györgyné, a Borosod-Abaúj-Zemplén megyei Révleányvár alpolgármestere, illetve a szintén felvidéki Nagykövesd településvezetője, Nagy Attila, mutatták be a községek mellett található várak történetét és jelenlegi, többnyire sajnos romos állapotát.

Romesztétika, vagy élő vár? Újjáépül a királynék vára

Rostás László, Miskolc város főépítésze a diósgyőri vár felújításának már elkészül első- és a tervben lévő második üteméről tartott előadást. Emlékeztetett: a város régi vágya volt már a vár újjáépítése, ám a műemlékvédelemben tapasztalható, merev dogmák miatt, amelyek nem engedték továbbépíteni – csak mesélhettünk a vár egykori szépségéről. A nehezen változó szemlélet miatt a vár felújítása is csúszott, ám mivel a politikai akarat megvolt, lehetővé vált az építkezés megkezdése – mondta.

Nagy a felelősség – emelte ki, hiszen egy rosszul elkezdett, rosszul véghez vitt felújítás az összes többi vár előtt romba döntheti az utat, hiszen a várfelújítások ellenzői mindent megtettek, hogy ne valósuljon meg az építkezés (az akadékoskodás Füzér esetén is hátráltatta az építkezést).

Rostás emlékeztetett is: az első ütem félkészsége bizony műemlékvédelemnek köszönhető, hiszen így az egyik torony, és az északi fal még romos, de tovább küzdenek, hogy befejezzék a megkezdett munkát.

A második ütem során tervezik a régi vizesárok, várrét helyreállítását, új sétány kialakítását, új híd építését a város felé. Emellett visszaépítik a nyugati szárnyat, magas tetős lefedést kap a vár, a tetőtérben vendégfogadót alakítanak ki. A külső várat részlegesen visszaépítik, kiállítótereket nyitnak, lesz középkori konyha és királynéi füvészkert. Emlékeztetett: jelentősen megnőtt a látogatók száma,

tavaly már több mint 150 ezer vendéget fogadtak.

Átfogó marketingstratégia

Szabóné Kémeri Klára, a területi társulás menedzser igazgatója egy 25 pontos javaslatcsomagot terjesztett a résztvevők elé, amely a modern turisztikai, és városmarketing irányvonalainak megfelelően kidolgozott, komplex, nemzetközi és regionális szakmai együttműködést vázolt föl.

A tervezet lényeges irányvonalai a közösségben való gondolkodás, a helyi és a közös értékekre, karakterjegyere történő építés, valamint az élménynyújtás fontosságának kihangsúlyozása.

A gyakorlatban ezek egy közös imázs kialakítását, közös kiadványok megjelentetését, PR filmek forgatását, új, tematikus turistaútvonalak, bicikliutak, a lovas turizmus lehetőségeinek kialakítását, közös programok rendezését jelentik. Fontos, hogy a hazánkban egyre inkább elterjedő lovagi kultúrának is segítséget nyújthatnak lovagi tornák rendezésével, helyi lovagcsapatok szervezésével, tapasztalatcserével.

Az összedolgozás legjelentősebb pragmatikus eleme, hogy

a várak, mint szórakoztató turisztikai intézmények, segítsék a helyi kistermelői termékek értékesítését, a környékbeli szállások kihasználtságának növelését, és munkát biztosítsanak a helyi lakosok, köztük a fiatalok számára, amivel nagyban visszafoghatnák az elvándorlási tendenciákat is. Ez növelhetné a helyi közösségek meg-, és eltartóképességét, és ahol erre lehetőség van, a társadalmi és a közunkában rejlő potenciált is segíthetne effektíven kihasználni.

A jövőbeli együttműködés formájával kapcsolatban felmerült a környező országokkal, elsősorban Szlovákiával, Horvátországgal, Szlovéniával és Romániával való szorosabb partneri kapcsolatok kialakítása, mivel a konferencia részvevőinek mindegyik államban akadnak jól működő, értékes kapcsolatai. De a hazai viszonyok szorosabbra fűzésének szükségessége is fölmerült, egészen az uniós forrásokra való közös pályázásig.

Kulturális szempontból fontos javaslat volt, hogy ahol még erre nem került sor, ott kezdeményezzék a régészeti feltárások lebonyolítását, országos és nemzetközi konferenciák szervezését, és szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat az építész és a régész szakma, a levéltárak, a történelmi egyházak, a helyi és országos, vagy akár külföldi oktatási intézmények, valamint a civil szervezetek képviselőivel.

Azonnali cselekvés és szorosabb partnerségi viszonyok

A konferencia lezárásaképp a fent vázolt stratégiai terv számos olyan elemét fogadták el a résztvevők, melyek megvalósításához a várkapitányok azonnal hozzá tudnak látni.

A hazai sajtó mellett a szlovák média támogatását is szeretnék megszerezni az együttműködők, és az európai pályázatok során együtt szeretnének forrásokat szerezni, de ez nem zárja ki, hogy a részvevők között kisebb, két-három fél között megvalósuló kooperációk is megvalósulhatnak.

A partnerség vezetőjeként az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTC továbbra is szakmai iránymutatásaival fogja elősegíteni a várak egymásra találását, úgy, hogy közben kiteljesedhessen a nemzetközi együttműködés és segíthesse a közös célok elérését, mely a remények szerint a várak látogatottsági létszámának növekedéséhez vezet.

Az EGTC menedzser igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a most felújított füzéri várat ezen a hétvégén fogják megnyitni a nagyközönség előtt, továbbá arra is kitért, hogy Regéc várának – ami szintén a várprogramon belül újulhatott meg – átadása is hamarosan megtörténik.

A legközelebbi, a BODROGKÖZI EGTC és a helyi önkormányzat szervezésében megvalósuló Nemzetközi Vártalálkozónak Nagykövesd ad majd otthont.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »