Hidrogénhajtású autók: új vasfüggöny épül

Magyarország gyakorlatilag sehol sincs, a régió és Nyugat-Európa között „új vasfüggöny” van kialakulóban. Egy töltéssel akár ötszáz kilométeren keresztül fuvaroz, ára mindössze harmada annak, mint amennyiért tíz éve ezen autóké volt, mégsem tolakodnak ezrek a Toyota márkakereskedéseiben, hogy Mirai-t vegyenek. Feltehetőn az ötven-százezer dolláros árcédula tartja vissza őket, amit az ötperces töltési idő és a 141 lóerő sem tud kellően kompenzálni. A hidrogénhajtású személyautó az egyik legjobb a piacon kaphatóak között: lelke, a tüzelőanyag-cella előrehaladottabb, mint például sok más típusában lévő. Nem véletlenül, a világ legjobb tüzelőanyag cella kémikusai állítólag a Toyotának dolgoznak, persze a Hyundai, a Honda, és más gyártók például a Mercedes-Benz is komolyan részt vesz a fejlesztésben. A felső-középkategóriás járgányokéval azonos árért főként az katalizátorban használt platina felel. A Mirairól pontos adatok nincsenek, becslések szerint a 114 KW-s cella kevesebb, mint 0.3 g/KW platinát tartalmaz, ami a 0,4g/Kw-os piaci átlaghoz képest igen jó. A cél, hogy a platinatartalom ne legyen több mint egy hagyományos dízel katalizátoré (kb. 10 g), ezt különféle anyaghasználat fejlesztésekkel érik el.

A másik kritikus pont a tömeg és a hatótáv viszonya, mely az elektromos autóknál is gyakran felmerül. Ebben az összevetésben az üzemanyagcellás autók nyernek, a Lithium-ion akkumulátorok használatával jelentősen csökkent az autók súlya. Például a Volkswagen szintén 2014-ben piacra dobott elektromos Golf E-jében, mely „csupán” harmincezer dollár, a kisebb (115LE) teljesítményhez relatív nagyobb tömeg társul és jóval kisebb hatótáv társul. Ráadásul a Golf E akkumulátorát megközelítőleg négy órán át kell tölteni. A kisebb súly és a gyorsabb töltési idő mellett a cellák kisebb helyigénye is a hidrogénes autók mellett szól. A legújabb modellek kizárólag gázhalmazállapotú hidrogénnel futnak, melyet nagynyomású tartályokban tárolnak. (A hidrogén 14-szer könnyebb a levegőnél, ennek megfelelően sűrűbb, ezért kell magas nyomáson tárolni). Egy töltéssel a személyautók körülbelül öt kilogramm hidrogént tankolnak, ami durván 500 km (300 mérföld) megtételéhez elegendő: ezt a 15 millió forintot kóstáló Mirai simán teljesíti is.

Feltöltő pontok

Más alternatív hajtású járművekhez hasonlóan a kritikus pont itt is az infrastruktúra. A töltőállomások kulcsszerepet játszanak a fejlődésben, s régiónk igencsak le van maradva ezen a téren. Új vasfüggöny van kialakulóban, véli Margitfalvi József, a szervező Magyar Hidrogén-és Tüzelőanyag Cella Egyesület (MHTE) elnöke a Kelet és Nyugat-Európa közötti kontrasztra utalva. Európán belül, ahol a szervezet adatai szerint 95 töltőállomás található, legjobban Németország van ellátva: több mint 50 darab kút működik a legnagyobb városok környékén. 2023-ra négyszáz egységgel számolnak, melyek legfeljebb 90 kilométeres távolságra vannak egymástól. A töltőállomásokat hat cég –  Air Liquide, Linde, Daimler, OMV, Shell és a Total – fejleszti majd. A nagyobb városok környezetében az előírások szerint legalább tíz töltőállomást kell majd létesíteni.

A világon összesen 214 tüzelőanyag-cella töltésére alkalmas állomás van, az Egyesült Államokban számuk nem haladja meg az ötvenet. Dél-Koreában, a Hyundai fejlesztéseinek és az eladások támogatása érdekében 13 darab állomás működik. A cég és a Toyota, Koreában és Japánban a tüzelőanyag-cellát árusító szalonok mellett lévő állomásokon a vásárlóknak öt évig ingyen biztosít töltést/hidrogént. Az üzemanyagot szolgáltató töltőállomások a hidrogént nyerhetik trailerekből, melyekből 300-500 kilogrammnyit fejtenek le alkalmanként. Újabb módszer, hogy napelemekből vagy egy szélerőmű hidrogéncellákhoz kapcsolásából nyernek energiát. Egy állomás létesítésének költsége durván egymillió euró, kalkulál Margitfalvi.

A teljes cikk itt olvasható.


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »