Hibás adatkezelés a rendőrségnél

Hibás adatkezelés a rendőrségnél

Hiába kérte adatainak zártan kezelését egy bűncselekmény tanúja, a szigetszentmiklósi rendőrkapitányság nem volt hajlandó titkosan kezelni a nevét. A rendőrség ráadásul mindezt a büntetőeljárásról szóló törvény olyan paragrafusával indokolta, amelyet több mint öt éve megsemmisített az Alkotmánybíróság. Az ombudsman felkérte az országos rendőrfőkapitányt, vizsgálják meg, máshol is sérülnek-e a tanúk jogai amiatt, hogy az eljáró nyomozók nem ismerik a büntetőeljárásról szóló hatályos törvényt.

Miközben az illetékes rendőri és kormányzati szervek az utóbbi években többször is szót emeltek amellett, hogy a zárt adatkezelés lehetővé tétele előrelépést jelent a bűncselekmények megelőzésében és javítja a felderítések hatékonyságát, úgy tűnik, az eljáró rendőrök egy része nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal. A zárt adatkezelés azért különösen fontos a tanúk, vagy bizonyos bűncselekmények bejelentői számára, mert így az elkövető nem ismerheti meg őket. Sokan korábban éppen azért nem tettek bejelentést, vagy nem jelentkeztek tanúnak, mert féltek az elkövető vagy a gyanúsított családjának bosszújától.

Sajnos azonban nem minden eljáró van tisztában a hatályos jogszabályokkal. Székely László ombudsman azután indított vizsgálatot az ügyben, hogy egy panaszos hozzá fordult segítségért, mert a rendőrség a kérése és az erről szóló írásbeli nyilatkozata ellenére is feltüntette a nevét a kihallgatási jegyzőkönyvben. A beadványozó szemtanúja volt egy gépkocsi ellopásának, mire a szigetszentmiklósi rendőrkapitányság még aznap tanúként hallgatta meg a büntetőeljárásban. A kihallgatásról készült jegyzőkönyv szerint a panaszos kérte a személyi adatainak zártan kezelését, amit aláírásával igazolt. Ezt követően a hatóság elrendelte a zárt adatkezelést, de azt a jegyzőkönyvben is leszögezték, hogy az a tanú nevére nem vonatkozik.

Az alapjogi biztos megkereste az ügyben a szigetszentmiklósi rendőrkapitányságot, és aziránt érdeklődött, hogy mi alapján tagadták meg a tanú nevének zártan kezelését, mire a rendőrség a büntetőeljárásról szóló törvény 96. §-ának első bekezdésére hivatkozott, ami „a tanú adatainak – nevén kívüli – zártan kezelését írja elő”.

Az ombudsman azonban megállapította, hogy a rendőrség egy olyan jogszabályrész alapján járt el, amit már évekkel korábban hatályon kívül helyeztek. A vonatkozó rendelkezést ugyanis az Alkotmánybíróság 2010. december 31. napjával megsemmisítette, a 2011. január 1-jétől hatályos szöveg pedig már nem veszi ki a tanú személyi adatainak köréből a nevet.

Székely László leszögezte: a szigetszentmiklósi rendőrkapitányság azzal, hogy az eljárás során a tanú kérése ellenére nem kezelte zártan az érintett nevét, visszásságot okozott, ahogy alkotmányosan visszás az is, hogy az eljárás során a büntetőeljárásról szóló törvény már korábban hatályon kívül helyezett szövegét alkalmazta. Az ombudsman ezért felkérte Papp Károly országos rendőrfőkapitányt, hogy célellenőrzés keretében országos szinten vizsgáltassa meg, a rendőri nyomozó hatóságok milyen jegyzőkönyv-nyomtatványokat használnak: olyat, amelyen még az évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezett jogszabály szerepel, vagy olyat, amely már a hatályos szövegek megfelelő fordulatait tartalmazza a tanú személyes adatainak zártan kezelésével kapcsolatban. A szigetszentmiklósi rendőrkapitányt pedig arra kérte a biztos, ismertesse a jelentés megállapításait a személyi állománnyal, hogy többet ne fordulhasson elő hasonló visszásság, és a jogszabályok betartását visszatérően ellenőrizze.

Lapunk megkereste az ügyben az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) is arról érdeklődve, hogyan fordulhatott elő ilyen hiba a szigetszentmiklósi kapitányságon. Az ORFK azonban szűksza­vúan csak annyit közölt, az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére a szükséges intézkedéseket megtették, és a kapitány a megállapításairól tájékoztatta a biztost.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »