Hiába hazudja a kommunizmust az Orbán-kormány, egyre fogy a munkásosztály hazánkban

Hiába hazudja a kommunizmust az Orbán-kormány, egyre fogy a munkásosztály hazánkban

A magyar gazdaságra egyre inkább jellemző, kritikussá váló munkaerőhiány olyan méreteket öltött, hogy már az Orbán-kormány is kénytelen vele foglalkozni. Ugyanakkor amíg mindez csak kommunikációs szinten létezik, és a beavatkozás nem rendszerszintű, addig a felszín alatt egyre nagyobb a krízis.

Ahogy arról lapunk beszámolt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány lapjának adott interjúban többek között arról beszélt, hogy a kabinet megvizsgálja, miképpen lehetne csökkenteni a magyar béreket terhelő rendkívül magas járulékok mértékén. Az elképzelés szerint ezzel növekednének a bérek, így csökkenne a több mint 50 ezer betöltetlen magyarországi munkahely száma.

Emlékezetes, hogy korábban a tárcavezető még elfogadhatónak tartotta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azon ajánlását, hogy a probléma mielőbbi kezelése érdekében több 10 ezer harmadik országbeli munkavállalót kellene foglalkoztatni.

A kialakult helyzet azonban komplex, sok összetevős, és nem lehet csupán egyetlen szegmensével érdemben eredményt elérni.

A munkaerőhiányt három fő kiváltó okkal szokás magyarázni.

  1. Alacsony születésszám.
  2. Kivándorlás.
  3. Nem megfelelő oktatás.

Átfogó megoldásra van tehát szükség, amely magában foglalja a gyerekvállalás elősegítését (pl.: hatékony otthonteremtési programok), a XXI. századi kihívásoknak megfelelő tanulmányok átadása, illetve a kivándorlás csökkentése, amelynek valóban lehet egyik eszköze a járulékcsökkentés. De az utóbbi önmagában édeskevés.

Abban az esetben meg főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az Orbán-kormány szerint továbbra is minden rendben a magyar gazdasággal, sőt minden nappal egyre jobban bővül a konjunktúra.

Erre szolgál példával a Magyar Idők keddi cikke, amely olyan tökéletesen idézi a tervgazdaság korszakát, hogy kénytelenek vagyunk egy idő illő dallal, szűnni nem akaró tapssal ünnepelni az Orbán-kormányt.

“Lendületesen emelkedő görbéket kell felrajzolnia annak, aki azt szeretné szemléletesen bemutatni, miként változott az utóbbi években a legnagyobb hazai adónemekből származó állami bevétel nagysága. A közteher valósággal ömlött az államkincstárba, a jelenség mögött pedig nyilvánvalóan számos tényező húzódott meg. Ezek között említhető például – bizonyos szabálymódosításokon túl – a gazdasági bővülés és a munkavállalók számának növekedése, de ugyanúgy közrehathatott a feketézés visszaszorítása, a devizahitelek forintosítása vagy a reálbér-emelkedés is.”

Mindennek az adja meg az aktuális diszkrét báját, hogy a 2014-ben kormányzati fanfárral bejelentett indiai gumiabroncs gyártó Apollo Tyres most épp attól szenved, hogy a Gyöngyöshalászon épülő, több mint ezer munkavállalót foglalkoztató üzemébe egyszerűen nem tud a szakképzett munkavállalókat csábítani.

Akik az észak-magyarországi térségben szóba jöhetnek, azok vagy a hatvani Bosch gyárban dolgoznak, vagy pedig nyugatra vándoroltak. Salgótarján és térsége így rendkívül nehéz helyzetbe került.

Félő, hogy hamarosan olcsó vendégmunkások árasztják el ezt a vidéket

– nyilatkozta a nol.hu-nak Konfár Zoltán, a hatvani Bosch gépbeállítója, a Multinacionális Cégek Dolgozói­nak Szakszervezete alelnöke. Szerinte ha végeztek volna kutatásokat, az indiai beruházók is tudnák, hogy megfelelő, kvalifikált munkaerőből óriási a hiány. Ezt csak kétféleképp tudják orvosolni: vagy béreket emelnek, vagy külföldről hoznak tömegével olcsóbb munkaerőt.

Pedig Szijjártó Péter külgazdasági miniszter korábban még úgy nyilatkozott, hogy az Apollo Tyres beruházása hozzájárul Magyarország gazdaságpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez: a foglalkoztatás mintegy 5 millióra történő növeléséhez, és az export bővüléséhez.

Szijjártó bejelenti az újabb beruházást. De ki fog itt dolgozni, kérem szépen?! (fotó: kormany.hu)

Hiába tehát a kommunikációs szabadságharc, a valóságban egyre nagyobb a krízis.
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »