Hiába hajolt meg a holodogmatika tanai előtt, öt évet kapott a 94 éves auschwitzi őr – 170 ezer ember halálát varrták a nyakába

Hiába hajolt meg a holodogmatika tanai előtt, öt évet kapott a 94 éves auschwitzi őr – 170 ezer ember halálát varrták a nyakába

A németországi Detmold város bírósága öt év szabadságvesztésre ítélte a 94 éves Reinhold Hanningot, az auschwitz-birkenaui német munkatábor egyik utolsó életben lévő őrét. A per nagy kérdése volt, hogy el lehet-e ítélni valakit csak azért, mert őrként szolgált egy munkatáborban. A német bíróság most kimondta: Reinhold Hanning a "gyilkos gépezet része volt", ezért bűnrészes több mint 170 ezer ember halálában.

A 94 éves Hanning ellen a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltsége emelt vádat. A detmoldi tartományi bíróságon az egykori SS-t azzal vádolták, hogy 1943 januárja és 1944 júniusa között bűnrészes volt "legalább 170 millió ezer ember meggyilkolásában". Az ügyészség hatéves börtönbüntetést kért a tábori őrre.

Hiába hajolt meg a holodogmatika tanai előtt

Hanning 1934-ben lépett be a Hitlerjugendbe, majd 1940-ben önkéntesként jelentkezett a Waffen-SS-be. 1942-ben kezdte meg szolgálatát Auschwitzban, ahol 1943-ban tizedesi, majd szakaszvezetői rangot kapott. A per során azt állította: a foglyok elpusztításában nem vett részt. Rossz egészségi állapota miatt főként irodai munkát végzett, de őrségben soha nem teljesített szolgálatot a rámpán, "ahol az SS tagjai eldöntötték, ki alkalmas kényszermunkára, és kit kell azonnal a gázkamrába vinni".

Hanning ellen csak közvetett bizonyítékok voltak. Dokumentumokkal igazolható, hogy Auschwitzban szolgált, és számos tanúvallomás és bizonyíték van arról, hogyan bántak a táborban a foglyokkal. Hanning ügyvédje is erre alapította a védekezést. Mint elmondta, Hanning nem gyilkolt és nem vert meg embereket, és nem is segített egyetlen ilyen cselekményben sem. Az ügyvéd szerint a német legfelsőbb bíróság állásfoglalása is azt mondja ki a hasonló ügyekben, hogy a bűnösség kimondásához konkrét cselekmény bizonyítása szükséges.

Nem kell ide bizonyíték

A "német" bírósági gyakorlat azonban épp az utóbbi időben változott meg e tekintetben. A sobibori munkatábor egykori őrét, John Demjanjukot úgy mondták ki bűnösnek 2011-ben, hogy egyetlen konkrét gyilkosságot sem lehetett rábizonyítani. Épp ennek a szégyenteljes ítéletnek a hatására hirdette meg a Simon Wiesenthal Központ a még életben lévő egykori lágerőrök felkutatását.

Az ügyészség által benyújtott vádirat is azon alapul, hogy Hanning a tábort működtető gépezet elemeként volt bűnrészese az összes ott elkövetett gyilkosságnak, beleértve ebbe a foglyok halálra dolgoztatását és halálra éheztetését is. A vádirat szerint Hanning már abban az időben is tudta, hogy a táborban "milyen módszerekkel gyilkolják meg tömegesen az embereket". Még ha nem is sikerült rábizonyítani konkrét esetet, az ügyészség szerint egyértelmű, hogy a lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni, mert Hanning és más SS-ek őrizték őket…


Reinhold Hanning egy szebb korban

Az már inkább morális kérdés, hogy még ha az őrök egy része nem is vett részt közvetlenül az emberek "gázkamrába" küldésében, ők mások halála árán a saját életüket mentették azzal, hogy nem a fronton, hanem a táborban szolgáltak. Ez az ügyészség vérlázító véleménye szerint Hanningre különösen igaz, ugyanis ekkor ismerte meg későbbi feleségét, aki a háború idején már gyermeket várt, majd a háború után össze is házasodtak.

Kár volt megszólalnia

Hanning a per során csak egyetlen egyszer szólalt meg. Arról beszélt, hogy soha, sehol, senkinek nem beszélt az Auschwitzban átéltekről. Képtelen is volt erről beszélni, mert szégyellte magát. Sem a felesége, sem a gyerekei nem tudtak arról, mit csinált a háború idején, ő pedig egész életében próbálta mindezt elnyomni magában, mert Auschwitz rémálom volt számára.

Mélységesen sajnálom, hogy egy olyan bűnös szervezet tagja voltam, amely felelős volt sok ártatlan ember haláláért, családok tönkretételéért, az áldozatoknak és hozzátartozóiknak okozott fájdalomért és szenvedésért. Szégyellem magam azért, hogy ezt az igazságtalanságot tétlenül szemlélve hagytam megtörténni. Őszintén sajnálom, bocsánatot kérek mindezért.

Bocsánat nem létezik, csak a bosszú

A Spiegel szerint ugyanakkor Hanning nagyon tudatosan nem mondta ki eközben a gyilkosság szót. Igazából csak azért kért bocsánatot, hogy nem szállt szembe mindezzel, de ez sem volt hiteles a részéről. A per során ugyanis több "túlélő" azt vetette a szemére, hogy ha ennyire nem értett egyet azzal, ami Auschwitz-Birkenauban zajlik, miért nem hagyta ott azt az "elátkozott helyet".

(Index nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »