Helmut Kohl: Aggódom Európáért!

Helmut Kohl: Aggódom Európáért!

Aggodalom Európáért. Felhívás. Helmut Kohl könyvének címe azt üzeni, hogy Európa rossz irányba fordult, és a (nyugat-)európaiak, köztük a németek félelmeit az exkancellár is osztja.

A cím egyben kritika is az Európát és az EU-t jelenleg vezető brüsszeli és berlini politikusok felé, akik szemmel láthatóan nem képesek a politikai vezetésre, és a vén kontinens előtt álló kihívások kezelésére.

Helmut Kohl 2014-ben írt dolgozata ma is aktuális, ám a most megjelenő magyar kiadást a “német egység atyjának” új előszava és Orbán Viktor miniszterelnök bevezetője teszi még aktuálisabbá.

Könyvében Kohl arról az Európa-eszméről ír, amiben ő és politikusnemzedéke hitt és máig hisz. Ez a második világháború romjaiból kinőtt gyarapodó Európa egységes, és kompromisszumok mentén halad előre. Ebben az Európában a nagy országok odafigyelnek a kicsi és közepes országok érdekére és Európa mint földrész közösen is képes saját józanul felfogott érdekét a többi kontinens és gazdasági integráció felé képviselni.

Helmut Kohl és a nemrég elhunyt Hans-Dietrich Genscher korábbi külügyminiszter-alkancellár ebben a szellemben tárgyalta végig a német újraegyesítést, és ez lebegett az 1990-es években hivatalban lévő uniós kormányfők előtt, amikor az euró mint közös valuta bevezetéséről döntöttek.

Ez az Európa került az elmúlt években végveszélybe! Kohl könyve az euróválság első hullámának lecsengése után, de még a 2015 nyári görög dráma előtt íródott. 2014-ben még “csak” az euró mint közös valuta és az európai egység szimbóluma volt veszélyben. Az euróra leselkedő “belső” veszély mellé azóta az újkori népvándorlásból eredő “külső” veszély is társult, ami 2015-ben minimum 1,5 millió migránst hozott Európába. A brüsszeli bizottság tavaly őszi becslése szerint, ha nem lesz érdemi és tartós változás, akkor 2016-ban akár 3 – 3,5 millió migráns is érkezhet.

Németország az EU legnépesebb országaként és legerősebb nemzetgazdaságaként vezető szerepet játszik Európában. Kohl és hivatali utóda, a szocdem Schröder kancellár ennek a felelősségnek a tudatában mindig ügyelt arra, hogy Berlin a stratégiai kérdésekben legalább Párizzsal szorosan egyeztetve politizáljon.

Merkel kancellár politikája az utóbbi években szembemegy hivatali elődjeinek politikájával és azzal a szellemiséggel, ami az 1945 utáni német politikát jellemezte. Berlin 2015 nyarán a közös valutánál példát statuált Görögországon, a görögök népszavazáson kinyilvánított akaratával szemben, “erőből” vitte át a neoliberális megszorító politikát. Ezt látva a francia és olasz szocialista kormányok szorosabbra zárták soraikat, és a színfalak mögött szövetségépítésbe kezdtek a Berlin és a “pénzpiacok” által megkövetelt neoliberális gazdaságpolitika és az ebből eredő megszorítások elkerülésére, amitől újraválasztási esélyeik javulását várják. E két ország adóssága (és politikai ereje) nagyságrendekkel haladja meg a görögökét, így velük szemben nehéz lesz “erőből” politizálni. A 2017-es francia és német választásokig nem várható érdemi változás, így a tétovázással és az idő előrehaladtával az euró megmentésének ára csillagászati magasságokba fog nőni, ami megnehezíti a kompromisszumot.

Párizs nemcsak az euró kérdésében került szembe Berlinnel, hanem a migránsválság megítélésében is. Berlin és Brüsszel továbbra is a kötelező betelepítési kvóta körmönfont keresztülvitelén mesterkedik, most éppen uniós “migrációs vészhelyzeti mechanizmust” (=kötelező szétosztási kvótát) akarnak elfogadtatni, amit, mint tavaly ősszel láthattuk, akár egyetlen mondat is előidézhet. A francia kormány viszont idén már többször kijelentette, hogy a tavaly elfogadott, Franciaországra jutó 30 000 fős áthelyezési kvótán felül egyetlen migránst sem hajlandó befogadni.

Ezeket a fejleményeket látva Helmut Kohl nem véletlenül aggódik Európáért és Európa jövőjéért. Az Orbán Viktorral közösen kiadott nyilatkozatban mindketten hangsúlyozták, hogy támogatják az egységes Európa gondolatát és az uniós integrációt. Ebben nincsen változás.

Míg a közös valuta kérdése csak áttételesen érinti Magyarországot, addig a migránsválság égetőbben és közvetlenebbül. Talán ezért sem véletlen, hogy Orbán Viktor a német exkancellárnál tett látogatása során is népszerűsítette Schengen 2.0tervét, ami a külső határok megerősített védelmével óvná a belső mozgás szabadságát. Helmut Kohl “Európa Díszpolgáraként” pontosan tudja, hogy a közös valuta mellett a szabad mozgás szimbolizálja legjobban az egységes Európát. Most mindkettő veszélyben van, Kohl aggodalma tehát jogos. A problémák megoldására irányuló “felhívásra” jelentkezett most a magyar kormányfő tízpontos javaslatával. Csak remélhetjük, hogy Kohl könyvét Berlinben és Brüsszelben is olvasták…

KIszelly Zoltán – http://mozgasterblog.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »