Hazánk a világ húsz legnagyobb vesztesének egyike

Pogátsa Zoltán közgazdász a hétköznapi offshore-lovagokról

Mondhatjuk, milyen csúnya dolog, hogy Putyin, vagy Aszad offshore-ozik, de ki teszi ezt lehetővé? A nyugati országok.”

Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

Kíméletlen ítéletet mond a magyar gazdaságpolitika társadalmi vetületeiről Pogátsa Zoltán közgazdász. Az ismert szakember szerint a hazai intézmények, mindenekelőtt a rossz iskolák nem csökkentik, sokkal inkább növelik az egyébként is meglévő különbségeket. Szerinte bőven lenne keret a bérek növelésére is, ha a cégek javítanának termelékenységükön, és nem ömlene ki a pénz az országból.

Azt állította nemrég, hogy ha nem lennének adóparadicsomok, az elmúlt huszonöt évben semmilyen megszorításra nem lett volna szükség Magyarországon. Ezt honnan tudja?

– Egy igen elismert nemzetközi civil szervezet, a Tax Justice Network eredményeiből következtethetünk erre, ennek a társaságnak az alapítói maguk is offshore-ozással foglalkoztak, tudják, miről beszélnek. Módszertanuk nyilvános, az adatok is azok, amelyeket felhasználnak. Ők állítják, hogy Magyarország a világ húsz legnagyobb vesztesének egyike, ahonnan két és félszer annyi adóalap ment ki, mint amennyi a magyar államadósság összege. A kormány helyében meghívnám őket. Ha kiderülne, hogy tényleg igazuk van, az azt jelentené, hogy teljesen feleslegesen vonták ki eddig a pénzt a humán területekről, rontva ezzel az életszínvonalat.

Itthon mégis azért került be ez a jelenség a köztudatba, mert kiderült, hogy politikusok is érintettek. Kik igazából ezeknek az ügyleteknek a főszereplői?

– Az egyik ilyen kört az úgynevezett transznacionális cégek alkotják, azok a vállalatok, amelyek szakkifejezéssel élve transzferárazást alkalmaznak. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? A világkereskedelem mintegy ötven-hetvenöt százaléka cégcsoportokon belül valósul meg, vagyis nem két független cég üzletel, hanem ugyanannak a holdingnak a szereplői. Az anyacég pedig beleszól az árazásba. Ha például egy bútorcég logója akárhányszor megjelenik Magyarországon, akkor az itteni leányvállalat a holding Luxemburgban bejegyzett másik leányvállalatának minden egyes megjelenés után fizet. Ezzel csökkenti a magyarországi adóalapját, Luxemburgban pedig nagyon kedvező feltételek mellett kiveszi a pénzt. Léteznek számítások arra, mennyi pénz áramolhat így ki az adott országokból, ezek elképesztően nagy összegek.

A folytatás, illetve a teljes interjú elérhető ITT

Forrás: mno.hu

Emlékeztető: „Közel 700 vállalkozás működik ma Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel, és további 5000 hazai cég köthető hasonló egzotikus hátterű offshore-országokhoz – hívja fel a figyelmet közleményében az Opten céginformációs szolgáltató. Ugyan csökkent az offshore cégalapítások száma, a jelenség még távolról sem tűnt el. Az Opten adatai szerint a mai napig több mint 400 társaság tulajdonosi háttere köthető közvetlenül Panamához, a közvetett kötődéseket vizsgálva pedig már a 700-at közelíti a szám. A panamai érdekeltségű cégek között vegyesen találhatók kicsik és nagyok, és 15 olyan is akad, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot.” (Részlet a Magyarország eléggé fertőzött offshore szempontból című cikkből) 

 


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »