Hatvan éve történt: 1956. szeptember 19.

Hatvan éve történt: 1956. szeptember 19.

Korabeli hírügynökségi anyagok a forradalom előtti Magyarországról.

Korszerű motorvonatokat állít forgalomba a MÁV

Az első magyar gyártmányú hidraulikus sebességváltóval felszerelt Diesel motorkocsi befejezte próbaútját, és néhány nap múlva a Budapest-Pécs vasútvonalon közlekedik. A 90 kilométeres sebességgel haladó, kényelmes ülésekkel felszerelt motorkocsikból az idén még tízet kap a vasút. Ezeket gyorsvonatként a Budapest-Szeged, a Budapest-Salgótarján, a Budapest-Pécs és a Budapest-Békéscsaba közötti vonalakon állítják forgalomba.

Épül az ország legnagyobb hűtőháza

Öt hűtőház épül a második ötéves tervben az ország különböző pontján, ezek közül a miskolcit már javában építik a 21. számú Építőipari Tröszt dolgozói. A borsodi vidék „éléskamrája” 1958 végére készül el, és 550 vagon árut bír majd befogadni. Az ország legnagyobb létesítménye Csepelen a Gubacsi úti hídfőnél lesz. Ezer vagon élelmiszer tárolására lesz alkalmas, az építkezést azonban csak 1958 végén kezdik meg előre gyártott elemekből. Érdekessége, hogy az eddigiektől eltérően ablakai is lesznek a hatalmas épületnek. Egyik fő feladat a dunai átmenő forgalom lebonyolítása, termeiben jugoszláv, román, bolgár és osztrák termékeket is tárolnak majd. Ezzel Közép-Európa egyetlen átmenő forgalmat is lebonyolító hűtőháza létesül hazánkban.

Tovább szépül a főváros

Budapest Főváros Tanácsa több százezer forinttal támogatja a munkálatokat, melyek a közeljövőben indulnak. Először a Margit-híd és Petőfi híd közötti szakasz rendezésére kerül sor a pesti oldalon. Sor kerül a felvonulási épületek lebontására, a kőtörmelékek és sóder-hegyek elszállítására, valamint a Molotov téri hajóállomás rendbetételére. Szépül a Kálvin tér is és kicserélik a Gellérthegy lábánál húzódó kovácsolt vas kerítést.

Előkerültek a Balaton lecsapolási tervei

A zalaegerszegi levéltárban iratrendezés közben találtak rá a megsárgult iratokra, melyek szerint Zala, Somogy és Veszprém vármegyék hosszas egyeztetést követően, 1803-ban le akarták csapolni hazánk legnagyobb tavát. Egy tízéves tervet dolgoztak ki erre a munkára. A tó vizét a Sión keresztül vezették volna el. Az elhatározást mind a három vármegye főispánja szentesítette, a lecsapolást követően gabonát termesztettek volna a mederben. Megfelelő szakember és a megyei vezetők közönyének következtében azonban elhalasztották a munkát, végül teljesen megfeledkeztek róla.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »