Háttérhatalmaink

Háttérhatalmaink

A háttérhatalmak meglehetősen idegesítő dolgok. Anélkül avatkoznak be életünkbe, hogy erre megkértük volna őket. Vagy nem. Hatásuk és befolyásuk óriási, pedig leginkább titokban működnek és működtetnek hatalmas rendszereket. Vagy nem. Kihasználják a demokrácia nyújtotta szabadságot és a jogállamiságot, de leginkább erejüket, ugyanakkor magukról elzárják a legfontosabb információkat a közérdeklődés elől. Vagy nem. Hangoztatott céljaik látszólag fontosak, a háttérben azonban más célt szolgáló feladatokat is végrehajtanak. Vagy nem. A lényeg, hogy végső soron átvernek bennünket, rosszat akarnak nekünk, de olyannyira erősek, hogy a küzdelem velük szemben, mondhatni, hiábavaló. Vagy nem. Meg nem nevezett, titokban tartott uralkodókat szolgálnak – azaz ők is szolgák, akárcsak mi magunk –, csak mi az ő szolgáik vagyunk. Vagy nem. Létezésük felismeréséhez a gondolkodáson keresztül vezet el az út. Van közöttük olyan, amelyikről már az első látásra is látszik, hogy háttérhatalom, de van olyan is, amelynek felfedezéséhez erős gyanakvás szükséges. Vagy mégsem. A helyzet tehát nem egyszerű, a tisztábban látás érdekében nézzünk legalább két példát!

Orbán Viktor kormányfő pénteken egy konkrét példán keresztül így határozta meg, illetve írta körül a háttérhatalom fogalmát a rádióban: „Közép-Európában létezik egy háttérhatalom, ez Soros György nevéhez köthető. Ő az amerikai Demokrata Párt egyik legfontosabb finanszírozója. (…) A magyarországi ellenzék ereje az elmarad a Soros által finanszírozott szervezetek politikai befolyásától. Ez egy háttérhatalom. Nem választotta meg őket senki, mégis folyamatosan politikai befolyásra törekednek. És befolyást is gyakorolnak a politikai döntéshozatalra egy demokrácia természetes szabályai szerint. Na, de a pénz ezekhez a szervezetekhez, ezekhez a nyilvánosságfórumokhoz javarészben Soros György háttérhatalmi rendszerén keresztül érkezik.” Tiszta és világos beszéd, de nézzünk egy másik példát a hasonló szempont szerint kiválasztott háttérhatalomra!

Matolcsy György a Fidesz egyik legfontosabb figurája, most épp az MNB elnöke. Nem választotta senki, mégis nyomást képes gyakorolni a politikai döntéshozatalra. Hatalma a bank nyereségéből származik, amiből több mint 260 milliárd forintot alapítványokhoz helyezett ki törvénytelenül. Sorossal ellentétben az MNB és az alapítványok közpénzből építenek homályba vesző hálózatokat, nyilvánossági fórumokat, s ma már az is teljesen világos, hogy tevékenységüknek politikai céljai vannak. Azt szolgálják, hogy a jelenlegi pártkoalíció maradjon hatalomban, erről Matolcsy egyik bizalmasa, Lentner Csaba közgazdász beszélt a tévében. Lentner hiteles figura, mivel az egyik alapítvány kurátoraként maga is közvetlenül felelős a közpénzek elherdálásában. „Az ellenzéki pártok – ha sikerül a gazdaságpolitikának a közhitelességét megingatni, akkor –, való igaz, 2018-ban célt érhetnek. Nyilván mi azon dolgozunk, hogy ez ne sikerüljön. (…) Meggyőződésem, hogy a 2018-as választás azon fog múlni, hogy minket, a koncepciónkat, az elveinket, a gazdaságpolitikánkat, a társadalompolitikai szemléletünket a társadalom mennyire fogja elfogadni. Ez az elfogadottság nem plakátok, nem postaládákba bedobott fecnik szintjén fog menni, hanem igenis a szellemi, tudományos műhelyeknek a produktumait, illetve magát a gondolkodást tartjuk szem előtt. A közgondolkodást kell ahhoz megváltoztatni – de országos szinten –, hogy az emberek elfogadják, elhiggyék, tudomásul vegyék és akarják ezt a fajta gazdaságpolitikai tevékenységet…”

A filantróp Lentner szinte Soros szájából vette ki a szót. Az élet egyre bonyolultabb.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »