Hathor, a türkizkék istennő a Nílus mentén

Hathor, a türkizkék istennő a Nílus mentén

Hathor szelleme az ókori Egyiptom monumentális történelmével kapcsolatban álló számos hellyel összefonódik. Ő volt az egyik legjelentősebb istennő a Nílus mentén, s ő maradt az ókori egyiptomi vallás egyik legismertebb reprezentánsa.

 

Kik imádták az istennőt?

 

Hathor az életöröm, a nőies lelkületű szerelem és az anyaság istennője volt. Mind a királyi előkelőségek, mind a köznép egyöntetűen imádta őt. Úgy hitték róla, hogy támogatja a nőket szülés közben, ugyanakkor gondoskodik a zenéről, a táncról és a termékenységről. Ő volt a bányászok istennője is.

 

Az istennőt a Nyugat (Nyugatiak) Úrnőjeként, a Türkiz Úrnőjeként és a Külhoni országok Úrnőjeként is számon tartották. A vele kapcsolatos legkorábbi információk a 4. dinasztia (c. Kr. e. 2613-2494) idejéből származnak, de akad némi adalék arra nézve is, hogy kultusza idősebb ennél. Az Újbirodalom (Kr. e. 1550-1069) fáraói is imádták őt.

 

A női uralkodó, Hatsepszut, egy Hathornak szentelt kis kápolnát illesztett Deir el-Bahri-ban található halotti templomához. Hathor és Szekhmet közösen egyesítették mindama tulajdonságokat, amelyekre az erős nőknek volt szükségük. Például II. Ramszesznek az Abu Szimbelben található két temploma közül a kisebbiket Hathor és felesége, Nefertari számára építtette. Hathor még a ptolemaioszi korszak (Kr.e. 332-30) alatt is nagy népszerűségnek örvendett.

 

Az Abu Szimbeli kis templom ( CC BY-SA 3.0 )

 

A Tehénistennő kultusza

 

Hathort tehénfejű, tehénfülű nőként, vagy egyszerűen csak tehénként ábrázolták. A Narmer-palettán található Király övén lévő tehén minden valószínűség szerint rá utal. A műtárgyat a dinasztikus kor előtti időkre datálják és a legkorábbi Hathor ábrázolás lehet.

Hathor feltűnik a piramisszövegeken is, állítván, hogy a Király köténye tőle származik.

 

Tehenek láthatók a királyi övön a Narmer-paletta tetején.  ( Public Domain )

 

Hathor legbecsesebb szobrai közül néhány II. Amenhotep uralkodásának (Kr.e. 1427-1400) idejéből származik. Felnőttként ábrázolják a fáraót, amint Hathor előtt áll védelmet kérve tőle. Bár Hathort olykor nőként jelenítik meg tehénszarvakkal a fején, sokkalta gyakoribb, hogy ő egy gyönyörű, karcsú nőként jelent meg fejdísszel ékesítve egy pár tehénszarvval a fején, melyek egy napot fogtak közre.

Ani Halottaskönyvében ő olyan tehénként került ábrázolásra, aki üdvözli a túlvilágra térő megboldogultakat.

Az istennő jelképe a szisztrum volt, ami egy olyan hangszer volt, mely csörgődobra emlékeztető hangot hallatott.

A mitológiában gyógyító erőkkel bírt. Például ő gyógyította meg Hórusz szemét, miután Széth kinyomta azt. A történet szerint Hathor a sivatagban talált rá a könnyeit ontó Hóruszra. Elejtett egy gazellát és megfejte. A tejet Hórusz szemére öntötte és visszaállította a látását.

 

Hathor tehénként ábrázolva, amint nyakláncot visel és szent szemét mutatja – Ani papirusza.

 

Száz templom istennője

 

Egyiptom szerte szenteltek templomokat Hathor tiszteletére. Manapság a leghíresebb a Denderai Templom, amely úgy 60 kilométerre található Észak-Luxortól. Ott állt Hathor első szentélye a predinasztikus kortól kezdve. Khufu fáraó (Kr. e. 2589-2566 között) újjáépíttette. A szentélyt Hathornak szentelték, az Oszlop Úrnőjének, s fiának, Ihy-nek, aki egy szisztrum-zenész volt.

 

Az oszlopfőn Hathor fejét ábrázoló részlet

 

A Denderai Hathor Templom ( CC-BY 2.5 )

 

Ihy-t egy meztelen gyermekként ábrázolták, aki szisztrumot tart a kezében. A templomot több alkalommal is újjáépítették, végül egy ptolemaioszi korszakból származó nagy épület lett belőle. Sajnálatos módon, a templom építésére parancsot adó fáraó nem hagyott maga után kartust a nevével, így a személye ismeretlen. A templom befejezetlen, az épület nagy része előtt nincs pülonokból álló vagy nyitott udvara, amit egyébként Hüposztül Csarnoknak hívnak. A legutolsó része Tiberius császár uralkodása alatt (Kr. u. 14-34 között) készült el, ami arra enged következtetni, hogy Hathort még az utolsó ptolemaida királynő, VII. Kleopátra után is tisztelték.

 

Ilyen egy Hüposztül Csarnok ( CC BY-SA 3.0 )

 

Hathor kultuszának másik központja Philae Templomában volt. Ez főként Ízisz szentélyének számított, de Hathort is megtisztelték egy szentéllyel. Philae temploma mindkét istennő ábrázolását nagyban befolyásolta, így az egyiptomi történelem kései periódusában ezt a két istenséget gyakran egynek tekintették, mivel mindkettő istenanya volt. Amikor pedig gyönyörű nőként tűntek fel, úgy mutatták be őket, hogy egyaránt lehetett rájuk Íziszként is és Hathorként is tekinteni. A templom ugyanakkor egy olyan hely volt, ahol Hathorról a zene és a tánc istennőjeként is megemlékeztek.

 

Az Újbirodalom alatt Hathornak volt egy roppant népszerű motívuma Deir el-Medinában, abban a faluban, amit a kézművesek foglaltak el a Királyok Völgyében. A régészek több Hathornak szentelt kápolnát is előástak a faluban. Legtöbbjük I. Széthi és II. Ramszesz korából származik, de a legfiatalabb Ptolemaiosz-kori. Nefersenut sírköve egy kézművest ábrázol a fiával, mindkettő Hathor előtt térdepel adományt nyújtva néki.

 

Philae temploma ( CC BY-SA 2.0 )

 

A Középbirodalom idején (Kr. e 2055-1650) Hathort Bübloszban is imádták (Libanonban található). Az ásatások megerősítették azt a teóriát, miszerint kultusza nagy népszerűségnek örvendett, s Büblosz Úrnőjének hívták. A tiszteletére emelt templomokat Núbiában is megtalálták, ide értve Asszuánt, Kalabsha-t, Sinai-t (ez a Sínai-félsziget), Faras-t és Abu Szimbelt is.

 

Az istennő oltalma

 

Napjainkban Hathor egyike az ókori Egyiptom legnépszerűbb istennőinek. Ízisz, Szekhmet és Basztet mellett ő az ősi vallás, a nőiesség és a legendás ókori egyiptomi szépség egyik jelképe. A Sínai-félszigetre látogatva, sok turista vásárol türkizzel díszített ékszert. Az ókorban a Sínai-félsziget volt az egyik legfontosabb türkizlelőhelye az egyiptomiaknak. A bányászok hittek abban, hogy őket az istennő védelmezi, ezért gyakran gyönyörű köveket ajánlottak fel a templomaiban. Hathor gyönyörű arca legalább annyira igéző és rejtélyes, mint országának történelme.

 

Forrás: www.ancient-origins.net/

Fordította: Száraz György

Boldog napot! 


Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »