Hatással van a Hold az alvásra

Önkéntesek segítségével német kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy a holdfázisok váltakozásának van-e valamilyen hatása az éjszakai alvás minőségére. Az eredmény szerint a közhiedelemmel ellentétben nincs.

A közvélekedés szerint a Hold hatással van az emberre mint fiziológiai lényre. Sokan panaszkodnak például álmatlanságra telihold környékén. A Max Planck Institute of Psychiatry (München) kutatói azonban új vizsgálatuk alapján nem tudták megerősíteni a korábbi tanulmányok által is vallott nézetet, miszerint a holdfázisok váltakozása és az éjszakai alvás „minősége” között korreláció lenne. A kutatók állításukat több mint ezer önkéntes alvási adatainak elemzése alapján tették.

Az eredmény az orvostudományi és gyógyszerészeti publikációs szokások visszásságaira is rávilágít, ugyanis a nullhipotézist, miszerint nincs összefüggés, valószínűleg már korábbi kutatások is igazolták, de ezeket az eredményeket – mint a koncepcióval össze nem illőket – nem hozták nyilvánosságra.

Az új vizsgálat szerint nincs statisztikailag kimutatható összefüggés a Hold fázisváltozásai és az éjszakai alvás minőségét jellemző paraméterek között.

Számos kutatás kereste már létező adatbázisok újbóli elemzésével a választ arra a kérdésre, hogy a Hold bármilyen módon befolyásolja-e az alvást. Az eredmények erősen változó képet mutattak, mivel az alvásra gyakorolt hatást csak ritkán mérték valamilyen objektív módon, például EEG segítségével.

Néhány munka szerint a holdfázisok váltakozása a nőkre van nagyobb hatással, más tanulmányok szerint pedig inkább a férfiakra. Egy 30 önkéntes adatain alapuló 2013-as és egy 50-es mintán végzett 2014-es vizsgálat egyetértett abban, hogy a telihold környékén rövidebb az éjszakai alvás összideje, mint máskor. Más paraméterek tekintetében azonban ellentmondó eredményekre jutottak. Az egyik szerint például a REM-fázis kezdete – főként ebben a periódusban álmodunk – újhold környékén késik, a másik azonban a legnagyobb csúszást ebben éppen telihold környékén tapasztalta.

A kis elemszámú minták által okozott véletlen lehetőségének kiküszöbölésére a müncheni kutatók most 1265 önkéntes 2097 alvással töltött éjszakájának adatait elemezték. A kutatás vezetője, Martin Desler (MPIP, Donders Institute for Brain, Cognition and Behaviour, Nijmegen) neurológus szerint a nagy minta ellenére sem tudták reprodukálni a korábbi vizsgálatok eredményeit, azaz nem tudtak statisztikailag szignifikáns összefüggést kimutatni az emberi alvás paraméterei és a Hold fázisváltozásai között.

A csoport olyan korábbi kutatásokat is beazonosított – például egy több mint 20 ezer éjszaka adatain alapuló kumulatív analízist –, amelyek arra utalnak, hogy az eredmények közötti ellentmondás leginkább annak köszönhető, hogy a vélt korrelációt nem alátámasztó adatokat egyszerűen nem is publikálták, azok az íróasztalfiókban végezték. Úgy tűnik, egyre inkább az a tendencia – főként az orvosi és gyógyszerkutatások esetében –, hogy csak a pozitív kísérleti eredményeket és szignifikáns megállapításokat hozzák nyilvánosságra, míg a negatívakat vagy nem meggyőző erejűeket nem.

Desler szerint a holdfázisok alvásra gyakorolt hatásának tanulmányozását célzó eddigi kutatások korábbi, eredetileg más célokat szolgáló vizsgálatok adatainak újbóli elemzésén alapultak. A retrospektív adatelemzés nyilvánvaló korlátainak meghaladása és az alapkérdés végső megválaszolása csak egy nagy mintán elvégzett, gondosan tervezett, célzott vizsgálattal volt lehetséges.

Csatolt_cikkek: Olvasta már?Nyugodt alvás utazás közbenAlvásból sosem elég – ennyi az ideális alvásidőRovatok: TudományTelepülés: VilágCímkék: Hold, tudomány, alvás, kutatók, eredményForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »