Határtalanul a Bodrogközben

Határtalanul a Bodrogközben

A Bodrogköz három folyó által közrefogott történeti táj, amelyet a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyó határol. Trianon a vidéket két ország – Magyarország és Csehszlovákia – részévé tette. A Felső-Bodrogközbe 33, az Alsó-Bodrogközbe 22 település került. Ma ez a tájegység mindkét ország legszegényebb országrésze, pedig ez nem volt mindig így. Egykor kereskedelmi utak, földesúri központok határozták meg, a Rákóczi családnak is errefelé voltak a birtokai.

Idén augusztus 20-án, Magyarország nemzeti ünnepén az Alsó-bodrogközi Cigándra kapott meghívót mind az 55 bodrogközi település. Ezen a napon két fontos eseményre került sor: felavatták Czigándi Varga Sándor szobrászművész alkotását, a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, amely a magyarság, s ezen belül a bodrogközi emberek összetartozást szimbolizálja. Ugyanezen a napon került sor Cigánd és Királyhelmec között a testvértelepülési megállapodás aláírására.

Szeptember 18-án folytatódott a történelmileg összetartozó táj településeinek találkozója. Ezúttal Királyhelmecen került sor Határtalanul a Bodrogközben címmel egy konferenciára, amelyen megjelent 17 Alsó- és 20 Felső-bodrogközi település polgármestere, valamint szervezetek képviselői és vállalkozók.

Őket Magyarország kassai főkonzulja, dr. Hetey Ágota, Abaúj-Zemplén országgyűlési képviselője, dr. Hörcsik Richárd, valamint a vendéglátó Királyhelmec polgármestere, Pataky Károly köszöntette. A konferenciát a CED Közép-európai gazdaságfejlesztási Hálózat Nonprofit Kft. helyi regionális képviselője, Drab Melinda szervezte meg.

A találkozó ötletgazdája Cigánd település volt, amelynek képviselői azzal keresték meg Királyhelmec polgármesterét: szeretnék, ha Felső-Bodrogköz települései is csatlakoznának kezdeményezésükhöz, amely az egykor egységes térség felemelkedését  hivatott képviselni és ösztönözni.

A főkonzulasszony köszöntőjében arra biztatta a térség felvirágoztatásán fáradozókat, hogy a határ, mint lehetőség vonzza a befektetőket, és törekvésükből akár kiemelt nemzetpolitikai program is lehet.

Már eddig is sikeresnek bizonyultak a határ menti projektek, a gazdaságfejlesztés, javult a szomszéd országokkal kialakított viszony. Minden eddigi együttműködésnek a szülőföldön történő boldogulás megteremtése a célja. Eddig, Magyarország jóvoltából, 4000 nyertes pályázat kapcsán összesen 40 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a Felvidéken. Ha az 55 bodrogközi település összefogása létrejön, Magyarország szakmai és anyagi támogatására számíthatnak a résztvevők.

Hörcsik Richárd történelminek nevezte ezt a találkozót, amely egy egységes bodrogközi fejlesztési terv kidolgozását ösztönzi, kitágítva ezzel a pénzügyi határokat, és létrehozva egy egységes gazdasági térséget. Eddig is történtek apró lépések vidékünkön, de ezúttal az érintettek egységben gondolkodnak, és ez a tény jóval jelentősebb sikert tartogathat számunkra – hangsúlyozta.

Hírdetés

A konferencia első előadója Ablonczy Dániel volt, Cigánd Város Önkormányzatának képviselője, és a Bodrogköz fejlesztési programjának összetevőiről, a konkrét feladatok megszervezéséről szólt. Elmondta többek között, hogy ezt a munkát jelentősen segíti a több új határátkelő megléte, valamint a Szabolcsot Borsoddal összeköt Tisza-híd átadása. Azt is sikerült elérniük, hogy Alsó-Bodrogköz  területe önálló járás legyen (Cigándi járás).

Érdemi változásokra van szükség, ezért rövid időn belül  ki kell dolgozni az egységes fejlesztési programot,  támogatása érdekében pedig lobbizni kell a politikusok körében. Anyagi források elérhetőek  az országos felzárkóztatási program keretén belül, az EU-s programok által, de pályázni lehet a V-4-es országok forrásaira is.

Szükség van egy jó szlogenre, amely mögé mindenki jó szívvel oda tud állni. A települések első embereit arra biztatta, hogy hozzák meg a saját településeik csatlakozásáról szóló döntést.

Az operatív munka helyszíne Cigánd és Királyhelmec lesz. Kell egy 2-3 főből álló menedzsment is, illetve olyan külsős tanácsadók, akik segítik a fejlesztési program elkészítését. Ebben, természetesen, fontos a gazdaság szereplőinek helye is. Amíg a kis- és középvállalkozók támogatása a családok megélhetését biztosítja, addig a nagyobb beruházók munkahelyeket teremtenek. Á.Tóth József és csapata már vállalta a brandépítést.

Ha minden a tervek szerint halad, idén ősszel elkészülhet a munkaanyag, az év végére pedig a két ország területén létrejött fejlesztési terv összefésülhető, és végleges formába önthető.

Lakatos Tibor, az Európa Terv Kft. ügyvezetője hatalmas kezdeményezésnek tartja ezt a munkát, és örömének adott hangot, hogy ennek maga is részese lehet.

Drab Melinda előadásában elmagyarázta a jelenlévőknek a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat tevékenységének lényegét és eredményeit. Bemutatta szolgáltatási portfóliójukat, legújabb szolgáltatásaikat, gazdaságfejlesztési programjaikat.

Megtudhattuk tőle, hogy 4 pályázati konstrukció teljes körű menedzselését végezték el, ezért összesen 73.2 milliárd forintnyi támogatást kaptak a pályázók.

A konferencia utolsó előadója a királyhelmeci Gönczy Bertalan volt, aki Felső-Bodrogköz azon rejtett értékeiről számolt be, amelyek komoly érdeklődésre tarthatnak számot a turisták körében. Természetesen nem úgy, mint eddig, hiszen jelenleg a térség templomai, kastélyai zárva tartanak, így nem látogathatóak.

A konferencia egy kisfilm bemutatásával zárult, amelyben a cigándi születésű Román Sándor táncművész, koreográfus, színházi rendező, érdemes művész, az ExperiDance Tánctársulat egyik alapítója, művészeti vezetője és résztulajdonosa, a RaM Colosseum igazgatója üzent a konferencia résztvevőinek azt kívánva, hogy egyszer még a világ elismerje és megismerje szülőföldje, a Bodrogköz értékeit.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »