A kisebbségi hivatalos nyelvek használatát illetően Szerbiában többnyire rendelkezésre áll a megfelelő jogi háttér. A „papírforma” szerint a Vajdaságban élő magyarok vannak a legkedvezőbb helyzetben ebből a szempontból. A terepi tapasztalatok alapján azonban sok esetben a kisebbségi nyelvek használata a gyakorlatban nehézkes és következetlen.
Vajdaság 45 önkormányzata közül 30-ban a magyar nyelv is hivatalosnak számít. A tartomány fővárosában, Újvidéken van jogi kar, ahol az oktatás nyelve a szerb, de egy hatályos tartományi jogszabály értelmében a felvételi vizsgát az egyetemre magyar nyelven is lehetővé kellene tenni a magyar ajkú diákok részére. Erre azonban eddig még soha nem volt példa.
A vajdasági magyar diákok érdekvédelmi szervezeteként ismert Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) emiatt még 2015-ben indított eljárást az újvidéki jogtudományi kar ellen. Az újvidéki felső bíróság 2017 áprilisában elutasította a VaMaDiSz keresetét.
A diákszövetség azonban fellebbezett, és a napokban az újvidéki fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte a felső bíróság elsőfokú döntését, amelyben az állt, hogy az újvidéki jogtudományi kar nem követett el diszkriminatív cselekedetet. Új elsőfokú tárgyalást rendeltek el, amelyet október 13-ra tűztek ki. Technikai hibákra és szabálysértésekre hivatkozva küldték vissza elsőfokú újratárgyalásra az ügyet, nem pedig a döntés tényállásának helytelensége miatt, de az előállt helyzet így is egy újabb esélyt jelent. A VaMaDiSz elnöke szerint a megismételt eljárás során sok múlhat a tanúk kihallgatásán.
Sóti Attila elmondta, hogy a bíróság most kiterjesztette az egész ügyet a 2016-os és a 2017-es évre is, ezért felkérte azokat a fiatalokat, akik 2015 és 2017 között felvételi vizsgát tettek az újvidéki jogtudományi karon, jelentkezzenek, hogy tanúként idézhessék be őket.
A szerbiai joggyakorlat alapján az ügy jó eséllyel akár évekig is elhúzódhat, így aztán lehet, hogy még jövőre sem felvételizhetnek magyar nyelven a vajdasági magyar diákok az újvidéki jogi karon.
Olyan vélemények is megjelentek, hogy miért akarnak magyarul vizsgázni, ha aztán a tanulmányaikat úgyis csak szerb nyelven folytathatják. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a két ország jogi terminológiája sokban eltér egymástól, ezért a felvételi kérdéseket nem elég simán lefordítani, hanem komoly szakmai alapokon kellene átfogalmazni.
Mindez azonban nem lehet kifogás, és a vajdasági diákszövetség következetes kiállása a nyelvhasználati jogok érvényesítése terén példaértékű lehet az egész Kárpát-medencében élő nemzettársaink számára.
Tóth Péter (Vajdaság)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
