Handó: növekedtek a bírói fizetések

Októbertől 5 százalékkal nőtt a bírói alapilletmény, ami valamennyi bírósági dolgozó bérezésének viszonyítási pontja. Januártól további 5, majd 2018-ban várhatóan újabb 5 százalékos emelés lesz, ezzel megszakadt a 12 éve tartó bérstop – mondta a 9 éves vezetői megbízatásának félidejéhez érkező Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Közlése szerint, miközben a privát és az állami szféra egyes területein jelentősen emelkedtek a bérek, az igazságszolgáltatásban olyan mértékűvé vált az elmaradás, ami esetenként a dolgozók megtartását, a működőképességet veszélyeztette. Rendkívüli helyzeteket kellett kezelni, az egyik törvényszéken például a jegyzőkönyvvezetők egyszerre álltak fel, hogy a helyi hipermarketbe menjenek árufeltöltőnek, mert ott 10.000-15.000 ezer forinttal magasabb jövedelmet kaptak – jegyezte meg az OBH elnöke.

További lépésekre lesz szükség

A béremeléssel javulhat a helyzet, de további lépésekre lesz szükség – emelte ki. Nem kerül le a napirendről a bírói életpályamodell sem, jelentős költségvetési vonzatokkal nem járó elemeit – az úgynevezett megtartó program keretében – továbbfejleszti az OBH, ilyen lehet a családbarát munkahely megteremtése, képzési lehetőségek biztosítása.

Az anyagi motiváció mellett szempont az is, hogy a munkavégzés körülményei méltóak legyenek a bírói hivatás tekintélyéhez, igazodjanak a felelősség súlyához. Nem szabad többé előfordulnia, hogy hideg tárgyalóteremben folyjon az ítélkezés, vagy omladozó falú folyosókon kelljen várakozniuk az ügyfeleknek – tette hozzá.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Éppen ezért a tárgyi erőforrások biztosítása is lényeges, e téren az elmúlt években nagy eredmények mutatkoztak: a bírósági költségvetés 2011-ben a 70 milliárd forintot se érte el, 2016-ban viszont már 90 milliárd – ismertette, hozzátéve, e forrásokkal mindig átgondoltan, takarékosan gazdálkodtak, ezért is nyerhették el “Az év vagyonkezelője 2015″ díjat. Jövőre ingatlanfejlesztésre ugyan 4 milliárddal kevesebb jut, de a Budapest Környéki Törvényszék elhelyezése a korábbi tervekhez képest milliárdokkal olcsóbb lesz.

Gyakoribbá váltak a távmeghallgatások

Informatikára viszont 3,4 milliárddal többet kapnak, egyre gyakoribbá válnak ugyanis a távmeghallgatások, amelyek infrastruktúrája uniós támogatással épül ki. Akár egy polgári ügyben is lehetőség lesz arra, hogy a tanú a hozzá legközelebbi bíróságon tehessen vallomást az ország másik végében zajló perben – említett példát Handó Tünde.

A tér- és időbeli kötöttségektől egyre inkább megszabaduló bíráskodás felé tett másik lépés az elektronikus jogosultság alapján történő iratbetekintés lehet. A bírósági igazgatás vezetője kiemelte: a hatalommegosztás a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom egyensúlyára épül, ennek működőképességéhez viszont – mint egy háromlábú széknek – egyformán teherbírónak kell lennie mindhárom ágazatnak. Tevékenységük kiegészíti egymást, együttműködésük szükségszerű, ennek pedig a finanszírozásban, ellátottságban is tükröződnie kell. Hiába a közigazgatás elektronizálása, ha a bíróságon továbbra is papíralapon, manuálisan folyik az iratkezelés. Az állampolgár joggal várja el, hogy a különböző állami szervezetek alapvetően hasonló színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak – jegyezte meg.

“Bíróság – Az igazság szolgálatában”

A bírósági rendszeren belül korábban súlyos gondokat okozó területi különbségeket az utóbbi években sikerült jelentősen enyhíteni – mondta. Míg öt-hat évvel ezelőtt egy fővárosi bírónál akár 160 ügy is lehetett egyszerre folyamatban – ami jóval az országos átlag feletti, gyakorlatilag kezelhetetlen mennyiség volt -, addig mára hatáskörök átrendezésével, a titkári, fogalmazói létszám több száz fős növelésével, technikai fejlesztésekkel 80 körülire tudtuk mérsékelni ezt a számot, ami már megfelel az országos átlagnak – mondta Handó Tünde. “Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el” – idézte Jókai Mórt az igazgatási vezető.

“Bíróság – Az igazság szolgálatában” címmel nemrég jelent meg az OBH-elnök 2012. január 1-jén megkezdődött kilencéves mandátumának félidejét összegző kiadvány . Eszerint 2012 és 2015 között a bírósági ügyérkezés országosan több mint 25 százalékkal, 338 ezerrel nőtt, miközben az ügybefejezések száma 2014 óta meghaladja az érkezésekét. A bíróságok 2015-ben 350 ezerrel több ügyet fejeztek be, mint 2011-ben. Az összes bírósági ügy 87 százaléka egy éven belül befejeződik, öt évnél tovább csak 0,4 százaléka tart.

A jövőről szólva Handó Tünde kiemelte: célja, hogy a bírósági működés legyen még átláthatóbb és még érthetőbb. A kodifikáció végső szakaszában lévő új eljárási törvényekkel, a polgári, a büntető és a közigazgatási perrendtartással összefüggésben az elnök elmondta: hivatalba lépése óta szorgalmazta azok megújítását. Mint mondta, az eljárási törvény a bíró mindennapos munkaeszköze, az “útvonalterv”, amelynek segítségével az egyes ügyekben eljuthat a helyes döntéshez, ezért fontos, hogy az minél kiérleltebb legyen.

A bírói szervezet a szaktárcával együttműködve intenzíven részt vett a tervezetek előkészítésében, így a jogelmélet mellett a bírói gyakorlat tapasztalatai is kellő súllyal érvényesülhettek – emelte ki Handó Tünde. Hangsúlyozta: az új eljárási törvények alkalmazása komoly felkészülést, képzést igényel a bírói szervezetben.

A közigazgatási bíráskodással kapcsolatos kodifikációról szólva az elnök elmondta: a minisztérium a bírósági szervezet jelentős átalakítására vonatkozó elképzeléseit a több éve zajló kodifikációs folyamat végső stádiumában, idén július végén ismerhette meg az OBH. Azóta próbál a lehetőségekhez képest tenni azért, hogy a jelenleg is létező, uniós rangsorolásban is “sikerágazatnak” számító közigazgatási és munkaügyi bíráskodás értékeit, eredményeit megőrző, az egységes bírósági szervezetrendszerbe illeszkedő, ténylegesen megvalósítható és működtethető megoldás szülessen.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »