Habony, Magyar Gárda és „fordított” cigányozás

Habony, Magyar Gárda és „fordított” cigányozás

Rasszizmussal vádolta meg az újságírókat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a negyvenharmadik Kormányinfón, amikor Farkas Flórián és az Országos Roma Önkormányzat ügyeit firtató kérdésre azzal vágott vissza, hogy a politikussal az-e a baj, hogy cigány. Habony Árpád tanácsaira szerinte nincs szüksége a kormánynak, a migránsoktól a törökök nélkül is meg lehet védeni Európát, a tiltakozó tanároktól pedig nem kell bocsánatot kérnie senkinek, hiszen többet keresnek, mint korábban.

Nix kvóta!

A magyar kormány célja, hogy ne legyen kötelező betelepítési kvóta – kezdte szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóját Lázár János. Erről egyébként a többi uniós vezetővel együtt Orbán Viktor éppen ma tárgyal Brüsszelben, és akár valamiféle döntés is születhet. A törökországi merényletek kapcsán is kijelentette: hiba úgy tenni, mintha nem lenne terrorveszély Európában és Magyarországon. Igaz, az ebben illetékes szervek ezt másképp látják. A törököknél maradva kifejtette: nem feltétlenül szükséges Európának megállapodnia az országgal a migráció kérdésében, hiszen a balkáni útvonal lezárásával – a törököktől függetlenül – részben már megoldódott a helyzet. Így nem biztos, hogy bölcs döntés összesen 6 milliárd eurót kifizetni és további engedményeket tenni Erdogannak valamiért, amire nem feltétlenül van szükségünk.

Azt valószínűleg Lázár is érzékeli, hogy például Görögországot és részben Olaszországot (uniós tagállamokként) kevéssé nyugtatja meg a Balkán kiürülése, de ezt a szálat sem hagyta elvarratlanul. Leszögezte: most elsősorban Görögországnak kell segíteni, azt kell támogatni, hogy ott épüljenek ki a megfelelő körülmények, befogadóállomások. Ehhez a magyar kormány akár pénzzel is kész hozzájárulni. A magyar–román határon egyébként egyelőre nem lesz kerítés (noha a miniszter szerint ez a megoldás máshol is sikeres volt), de felkészülünk arra, hogy bármikor lezárhassuk azt a szakaszt is. Több befogadóállomás nem létesül hazánkban, a meglévőket is bezárjuk. Szentgotthárdon és Körmenden őrzési pontok maradnak. A kvótaellenes népszavazást már idén ősszel meg lehet tartani, Lázár arra nem adott egyértelmű választ, hogy ha az unió végül elveti a kötelező betelepítést, akkor is az urnákhoz hívják-e a választópolgárokat.

Pukli nem jó politikus

A miniszter természetesen nem ment el szó nélkül a tiltakozó pedagógusok mellett sem. Pukli Istvánról, a Teleki Blanka Gimnázium vezetőjéről, a mozgalom egyik arcáról azt mondta, hogy iskolaigazgatóként tiszteli, politikusként azonban – egyelőre – nem. Merthogy Lázár úgy véli, az utcákon politikai célzatú megmozdulásokat láthatunk, aki szakmai alapon szeretne vitatkozni, és valóban a gyerekek jövője érdekli, az ott ül a köznevelési kerekasztalnál. A pedagógusok ultimátumáról elmondta: természetesen lehet tüntetni és lehet sztrájkolni is, a törvények betartása mellett, bocsánatot kérnie viszont nem ennek a kormánynak kellene, hiszen összességében százmilliárdokkal emelték a tanári fizetéseket. Igaz, Pukli sem a keresetek ügyében várna mea culpázást Orbán Viktortól és Áder Jánostól, a tiltakozásnak nem a béremelés a célja, még akkor sem, ha a politikai vezetés rendre úgy tesz, mintha ez lenne a helyzet. Mindenesetre a problémákat nem a munkabeszüntetések és demonstrációk fogják megoldani Lázár szerint.

Érdekes gondolatmenetet hallhattunk az iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központról, a Klikről: a szervezet létrehozása után a Fidesz óriási többséggel nyert a választásokon, tehát a hivatalmonstrum megszülése nem volt rossz döntés – magyarázta a miniszter. Persze egy szabadon választott politikai elemző erről jó eséllyel valami olyasmit mondana, hogy a voksok leadásakor az állampolgárok nagy többségének meg sem fordult a fejében a Klik.

És ha már az állampolgároknál tartunk…

Önmagában is beszédes, hogy mennyire nem tudja sem lenyelni, sem kiköpni a kormányzat Habony Árpádot. Lázár többször is egyszerűen csak magyar állampolgárként emlegette a Fideszhez és személyesen Orbánhoz közismerten közel álló spin doctort, tehát még csak tanácsadónak sem  minősítette. Arról az Index és a Heti Válasz is írt a közelmúltban, hogy a lapunk által is többször vizsgált letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek mögött felsejlik Habony alakja vagy érdekköre. Mint azt korábban megírtuk, ez óriási üzlet. Erről a kancelláriaminiszter csak annyit mondott, hogy az említett orgánumok tudhatóan kormányellenesek, ezért nem szabad készpénznek venni, amit írnak, mert csak a Fideszt akarják Habonyon keresztül ekézni. A „magyar állampolgárral” pedig nem azért nem kötnek szerződést, mert személye vállalhatatlan vagy politikailag veszélyes lenne, ahogy erről Kósa Lajos beszélt korábban, és még csak nem is a hasba rúgós rendőrségi ügye miatt, hanem azért, mert a tanácsaira egyszerűen nincs szükség. Egyébként Lázár is találkozott már Habonnyal, akkor „nagyon kedves volt”, és „nem bántotta” a politikust.

Az a baj, hogy cigány?

Szögezzük le, csak a rend kedvéért: nem, Farkas Flóriánnal természetesen nem az a baj, hogy cigány, a sajtónak (s így lapunknak is) egészen másféle aggályai voltak a politikussal kapcsolatban. (Erről többek közt itt, itt, itt és itt írtunk bővebben.) Lázár János szerint mégis úgy tűnik, mintha Farkast származása miatt „piszkálnák”, pedig az Országos Roma Önkormányzat furcsa ügyeiben sem ellene, hanem ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás.

Pénz, bürokrácia, Déli pályaudvar és félkatonai szervezetek

Több területet érintett még a miniszter szőr mentén:

Az uniós forrásokkal kapcsolatban érdemi bejelentés volt, hogy az előttünk álló ciklusban a pályázatokon nyertes vállalkozások számára még az eurók beérkezése előtt előleget biztosít az állam, akár hitelből is. Vagyis a cégek nem a folyamat legvégén, hanem már az elején forráshoz jutnak, így az állam előfinanszírozza a projekteket, ezzel is pörgetve a beruházásokat és így a gazdaság egészét. A Farkasok nevű szélsőséges félkatonai szervezetet a Magyar Gárdához hasonlította Lázár, és hasonló sorsot is jósolt számukra. A hivatali ügyintézés gördülékenyebbé válásával kapcsolatban szkeptikus volt a miniszter, szerinte túl rózsaszínűek a számok, neki magának pedig a hivatalos közlésekkel ellentétes „népi tapasztalatai” vannak. Áprilisban mindenesetre megkérdezik a polgárok véleményét is arról, hogy hogyan lehetne a kormányablakok és okmányirodák működésén javítani. Július 1-ig az agglomeráció működteti a budapesti elővárosi közlekedést, de az állam finanszírozza, ezt követően az állam veszi át mindkét funkciót. Az állítólag oldalanként 40 millió forintot kóstáló olimpiai PwC-tanulmányról Lázár azt mondta: erre szükség van, mert Budapestnek most valódi esélye van a tendergyőzelemre, a nemzetközi tanácsadócégek pedig egyszerűen ennyiért dolgoznak. A budai Vár átépítésének, felújításának legfontosabb aspektusa, hogy a magyar fővárosba kerülhessen Habsburg Ottó hagyatékának jó része. A kormány a 2020–30-as években költözhet oda. A halászok már nem dolgozhatnak a folyókon, ezért kompenzációt nem kapnak, de a tudásukat hasznosíthatják más területeken. Például lehalászhatják az invazív fajokat, hogy az őshonosak terjeszkedhessenek. Amiket aztán a horgászok foghatnak ki. „Tisztul a kép” a megszüntetésre ítélt háttérintézmények ügyében, döntés még nincs. Mindenképpen állami beavatkozásra van szükség a tejágazatban, ellenkező esetben három éven belül bedőlhet az egész. Egyeztetések zajlanak a megfelelő szereplőkkel.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »