Ha torrentezik, ennek örülni fog

Ha torrentezik, ennek örülni fog

A Kúria egy perben úgy döntött, hogy védi a torrentezőket.

Múlt hét szerdán hozott döntést arról a Kúria, hogy hiába kérik az internet-szolgáltatóktól a torrentezők adatait a hatóságok, nem fogják megkapni – írja az Sg.hu.

A legfelső bírói plénum egy internetszolgáltató elleni perben döntött, amelyet egy filmeket letöltő magánszemély adatainak kikérésére indítottak. Az ítélet lényege, hogy a felhasználó beleegyezése nélkül nem lehet kiadni az adatait.

A magyar jogrendszerben elvileg nincs precedens, ám cél a jogbiztonság fenntartása, ehhez pedig egységes ítélkezésre van szükség. A Kúria döntései ezért precedensértékűek, ebben az esetben a bíróság az Európai Unió Bíróságának korábbi döntései mentén ítélkezett.

Népszerű a torrentezés

A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális netes forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáféréshez az elmúlt évben, 38 százalék nem élt ilyenekkel, bár negyedük egyáltalán nem tud különbséget tenni törvényes és törvénytelen felület között – közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) elemzésére hivatkozva.

Az MTI május 11-ei cikkében azt írta, a jelentés szerint a magyar fiatalok 21 százaléka legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami 4 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A 14 és 24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés Magyarországról kiemeli, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem is figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha illegális felületről is elérhető.

A válaszokból kiderült: a magyar fiatalok több mint 25 százaléka nem tudja eldönteni, hogy az adott tartalom letöltésére legális vagy illegális felületet használ, ez az arány az EU-ban 22 százalék. A magyar felhasználók körében a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az EUIPO jelentése szerint.

Nem annyira népszerű, mint máshol

Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese elmondta: optimizmusra ad okot, hogy az európai átlagnál csekélyebb mértékben használnak a magyar fiatalok illegális felületeket, ugyanakkor aggályos, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni legális és illegális oldalak között.

Az illegális forrásokat használó magyar fiatalok körében tavaly a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83 százalékkal, majd a zene 64, végül a játékok következtek 51 százalékkal. Utóbbi jóval meghaladta az EU 29 százalékos átlagát – írták.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »