Ha ők nem takarják be őket, nem élik meg a reggelt

Ha ők nem takarják be őket, nem élik meg a reggelt

A hétvégén hazánkra lecsapó extrém hidegnek egy jelentős pozitív hozadéka mindenféleképpen volt, kiderült, még mindig van annyi tartalék a magyar társadalomban, hogy képes legyen segíteni a szerencsétlen sorsú embertársain. Akár még az állam helyett is. Különösen figyelemreméltó volt a Budapest Bike Maffia (BBM) elnevezésű civilszervezet, amely kedd estig két és féltonna tartós élelmiszert osztott szét az utcán élők között, vagy juttatott el hajléktalanszállókra. A BBM alapítójával, Havasi Zoltánnal az elmúlt napok tapasztalatairól, illetve a segítségnyújtás mögötti motivációról beszélgettünk. Vigyázat, ők nemájtatos hippi gyerekek!

Prekoncepcióval készültünk, és nem is kellett csalatkoznunk, valóban öntudatos, segítő- és cselekvőkész civilekkel (ha tetszik, polgárokkal) találkoztunk a Budapest Bike Maffia Üllői úti főhadiszállásán, illetve Tűzoltó utcai szendvicskészítő-bázisán. Ha ezek az emberek az energiájukat, szabadidejüket és pénzüket nem fordítják a Krízishelyzetre, akkor bizony még több tragédiával szembesülhettünk volna – még több honfitársunk szenvedhetett volna fagyhalált a főváros utcáin a mínusz 20 Celsius fokban.

“Kedd estig közel 2500 takaró, 1000 polifoam matrac, és mintegy 2,5 tonna tartós élelmiszer érkezett felajánlásként hozzánk a múlt pénteki felhívásunkat követően”

– meséli Havasi Zoltán.

A legkülönfélébb helyekről érkező felajánlásokat önkéntesek szortírozzák (volt, hogy luxusautóval érkezett adomány, de egy étterem is külön a hajléktalanok számára küldött levest), majd az Age of Hope által rendelkezésre bocsájtott autókkal a menhelyekre szállították ezen készletek nagyobb részét. Azonban sok hajléktalan nem volt hajlandó még ilyen időben sem behúzódni a szállókra (több oka lehet ennek, de ebből szempontból ez mindegy is), őket viszont a Menhely Alapítvány szociális munkásainak segítségével keresték fel, és vittek nekik ételt – és a mi a legfontosabb: takarókat.

“Egy elképesztően nagy összefogás alakult ki”

– folytatja Havasi. Például egy térképen jelölték be, hol láttak hajléktalan embert az utcán, így az esti krízisautózással könnyebb volt megtalálni őket. De páratlan élmény az is, ahogy egy kis szobában több tucatnyian készítették a szendvicseket, amiket aztán szintén a szállókra, és az utcára vittek ki – az elmúlt napokban egyébként több ezren keresték meg a BBM-et, hogy felajánlják a segítségüket.

Visszatérve az utcára: a civilszervezet vezetője elmondta, körülbelül 250 hajléktalannal találkoztak, és minden ötödiknek nem volt megfelelő védelme a hideg ellen;

„a takarókkal életeket mentettünk!”

A Budapest Bike Maffia egyébként már öt éve működik, igyekeznek segíteni a hajléktalanoknak. Így a terep, a fontosabb csomópontok nem ismeretlenek az önkéntesek számára. Egyébként azt tapasztalta – a felhívásukra ugyan, de tőlük függetlenül -, sok budapesti vitt ételt a hajléktalanoknak, azonban a meleg öltözék és fekvőhely bizony sok esetben hiányos volt.

Ha az önkéntesek nem visznek takarót, akkor ezek az emberek megfagytak volna? – kérdezzük Havasi Zoltánt.

Ha a civilek most nem ajánlják fel ezeket, akkor az eleve leterhelt, anyagilag nem megbecsült, három műszakban dolgozó szociális munkásoknak nem lett volna kapacitásuk erre – sóhajt fel az ötletgazda.

“Én takartam be úgy embert, hogy tudtam, ha ezt nem teszem meg, reggelre meghalt volna”

– érzékelteti a budapesti valóságot. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az extrém hideg a hétvégén csapott le, mert így sokkal többen értek rá az utcán, vagy az adományok szétosztásában segíteni.

De ez a segítségnyújtás az állam feladata lenne – jegyezzük meg.

Igen, az lenne, de ha már politikáról beszélünk – amitől távol tartom a szervezetet -, a humánum soha nem politikai kérdés, csapja le a magas labdát Havasi. Úgy érzi, apatikus állapotban vagyunk, de szerinte az emberek készek segíteni, hasznosak akarnak lenni, és céljuk egy jobb társadalomban élni. Visszacsatolva a Budapest Bike Maffia küldetésére: nemcsak a hajléktalanok és a szegénysorú emberek megsegítése a cél, “szeretnék egy olyan társadalom részese lenni, ahol mosolygós emberek élnek, akik segítenek egymásnak” – fogalmazott, hangsúlyozva:

„nem vagyunk ájtatos hippi gyerekek, csak tesszük a dolgunkat, mert úgy hisszük, így tudunk egy jobb társadalomért cselekedni”.

Havasi úgy látja, ha az állam jól működik, akkor elnyeri a civilek bizalmát, így közösen tudnak dolgozni.

„A civilszervezetek nagyon fontosak, mert tükröt tartanak, ha a másik fél kellően kooperatív, tapasztalt, akkor felismeri, az esetleges kritika megfontolandó, annak érdekében, hogy a döntések a társadalom előnyére szülessenek meg”

– magyarázta. Az államnak sokkal több pénzt kellene a szociális ágazatba fektetnie – aktualizálta az elméletét.

Szerintünk az aktivisták hozzáállása két üzenettel is szolgált: egyrészt a magyar társadalomnak mutattak példát, másrészt – remélhetőleg – felhívták a figyelmet a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára is.

Hitelesek vagyunk, egész egyszerűen tettekkel tudunk segíteni! – összegezte Havasi Zoltán azt a nem mindennapi teljesítményt, amelyet az elmúlt napokban végzett (sőt még szerda este is folytatódik az akció) a Budapest Bike Maffia.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »