Ha nincsen holokauszt, nincsen kultúra?

Valaha a Szombat című zsidó orgánumban Szántó T. Gábor azt írta, hogy Auschwitzban maga a tudás pusztult el. Az ember nem tud mit kezdeni e mondattal. Vagy egy hasonlóval, miszerint a holokauszt traumája egész kultúránkat áthatja.

Magyar Menedék - Badiny

Idézem az Octogon című portál minapi írását (Martinkó József: A holokauszt városi emlékműve Debrecenben):

„Teret építeni a hiánynak. Noha a különféle kollektív traumák, illetve a holokauszt egész kultúránkat átható traumájának ábrázolása rendkívül kiterjedt a világ építészetében, idehaza a kollektív amnézia, az elhallgatás évtizedei után csak lassan indult el valamiféle kísérlet arra, hogy érvényes építészeti narratíva formálódjék a téma körül.”

Nos, ahogyan az embernek, úgy a kultúrának is van bölcsője. Kultúránk bölcsője pedig az antikvitás.- A görög-római és a z ókeresztény világ. Tessék már megmondani, azt hogyhogy nem járta át a holokauszt? Tudom, viszolyogtató ilyesmikre reagálni, de úgy mégis minek leírni ilyen sületlenséget? Pontosan olyan ez, mint a marxista-szenilista létfelfogás: a történelmi materializmus előtt jóformán semmi sem volt.

De van a fentebbi írásban más megbicsaklás is:

„A holokauszt után hetven évvel rendkívüli nehézséget okoz mindenféle olyan jelhagyási kísérlet, ami a történtek megidézésére alkalmas. A kultúra folyamatosan változik, ám az utóbbi évtizedek legradikálisabb változása a tudásátadást, az információ formáját érintette. Azt tapasztaljuk, hogy ha nem alakult ki az elmúlt évtizedben az emlékezés és feldolgozás közös kódja, akkor ma már szinte lehetetlen ennek megalkotása. Városi terekben kellene létrehozni olyan szituációkat, amik elmúlt dolgokra utalnak, amiknek szereplői közül már csak kevesen vannak életben. Az „oral history”, a történtek hagyományos kutatása, dokumentálása és bemutatása egyre erőtlenebb közvetítőnek, médiumnak tűnik, hiszen az a közösség, aminek tragédiáját be kellene mutatni, eltűnt.”

Nem egyfajta elismerése ez annak, hogy a holokausztmemoárokon alapuló történelemszemlélet nagyon is ingoványos talajra épült? Az „oral history” mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket? De hogy a kiindulópontnál maradjunk: ha nincsen holokauszt, nincsen kultúra? Kínos kérdések, annyi bizonyos.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »