Ha gazdag az arab, Orbánék tárt karokkal várják

Újabb szálra derült fény a letelepedésikötvények-kereskedelme kapcsán. Az egyetlen kötvényekkel kereskedő olyan cég, amelynek nincsen offshore háttere, az Egyesült Arab Emírségekben köti meg az üzleteit.

Újabb külföldi szálat fedezett fel az mno.hu a letelepedésikötvény-üzletben, miután kiderült, hogy a papírokat forgalmazó egyetlen magyar vállalkozás, az Arton Capital Hungary Kft. sem hazai cégén keresztül bonyolítja le az értékesítést.

A Kft. az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy (EBPMC) nevű cégén keresztül szerződik a pénzes külföldiekkel.

A lap értesülése szerint az EBPMC-t az Egyesült Arab Emírségek úgynevezett szabadkereskedelmi zónájában jegyezték be Masdarban. A cég ügyvezetője egy bizonyos Szabó J. Kinga, aki egyben a szintén az emírségekben található Ind Ex Middle East LLC nevű vállalat regionális igazgatója.

Az EBPMC szerepe az adóoptimalizálás során fontos, ugyanis a cég közbe iktatásával még kevesebb adót fizet az Arton Capital a magyar államnak. Jellemző, hogy a tulajdonosok, Balogh Radosztina Veselinova és Keremedchiev Milen Georgiev az elmúlt két évben 335 millió forintnyi osztalékot vettek ki csak a magyar cégből.

A letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban számos elvi és közpénz jellegű problémát tapasztalni.

Egyrészt, az a külföldi, aki 300 ezer euró (93 millió forint) értékben vásárol kötvényt a magyar államtól, az letelepedési engedélyt kap hazánkban, illetve a magyar hatóságok által kiállított dokumentummal szabadon mozoghat a schengeni övezetben – függetlenül attól, hogy kicsoda.

(Az mno.hu információi szerint az EBPMC esetében a fenti összeget az Abu-Dzabiban lévő Mashreq Bankban vezetett számlára kell átutalni, emellett további hatvanezer euró, vagyis átszámítva 18,6 millió forint szolgáltatási díjat is ki kell fizetni a közvetítővállalkozásnak).

A másik probléma, hogy ezek az üzletek elsősorban a közvetítőcégek számára hoznak hasznot, például eddig 3784 kötvényt adtak el, ezáltal 86–103 milliárd forint bevételhez jutottak a többségében offshore helyszíneken bejegyzett vállalkozások, ám ebből csak 34 milliárd forint közpénz, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények után. Furcsa módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítő cég.

Emlékezetes, hogy a magyar kormányfő lánya, Orbán Ráhel valamilyen titulusából kifolyólag szintén gazdag arabokkal tárgyalt Bahrein-ben.

Ennyit az értékelvű politizálásról.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »