Ha elnyerjük az olimpiát, megy a logónk a kukába

Ha elnyerjük az olimpiát, megy a logónk a kukába

A citadellás emblémában csak ideig-óráig gyönyörködhetünk. Ha mi kapjuk a rendezést, jöhetnek a világcégek és a rongyrázás.

Április 14-én nagy csinnadratta közepette mutatták be a Gellért-hegy oldalában a budapesti olimpiai pályázat logóját. Az arculatról döntő nyolctagú zsűri és a projekt gazdája, Fürjes Balázs kormánybiztos is a szabadságot szerette volna első számú üzenetként hangsúlyozni, így a budapesti Szabadság-szobor, a Citadella lett a központi elem, melyet apró színes vonalakkal fogtak közre. Pályaműveket szinte bárki küldhetett be, több százan meg is tették ezt. A győztes a szakmai dicsőség mellett 1 millió forinttal gazdagodott.

Mint a logót bemutató cikkünkben is hangsúlyoztuk, ez az összeg elenyésző ahhoz képest, amennyibe egy világesemény hivatalos jelképe szokott kerülni. A londoni olimpiáé például forintra átszámítva 150 milliót kóstált. A mi egymilliós emblémánk ehhez képest valóban nem tétel, már ha tényleg nem kell többet elköltenünk arculattervezésre. Ez viszont nem valószínű.

Sokak figyelmét elkerülhette a pályázati útmutató első bekezdésének utolsó sora: „a Magyar Olimpiai Bizottság a Design Terminál szakmai partnerségével és a Magyar Telekom támogatásával nyílt pályázatot hirdet a budapesti pályázat kisarculatának megtervezésére”.

Vagyis nem a hivatalos olimpiai logó kiválasztásához küldhettek be pályaterveket a jelentkezők, hanem csak a benyújtott pályázatunkhoz, mellyel meg kell győznünk a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy nálunk lesz a legjobb helye a nyári játékoknak 2024-ben.

– Ez minden kandidálás esetében így történik – fejti ki érdeklődésünkre Rózsa Iván, a Budapest2024 kommunikációs vezetője. Ha 2017 szeptemberében Rómát, Párizst és Los Angelest megelőzve Budapest nyeri el a rendezés jogát, akkor minden kezdődik elölről, mármint ami a logótervezést illeti. Ez pedig azért fontos, mert a múltbeli tapasztalatokból kiindulva a második körben kezdődik a pénzszórás.

Logógyűlölők

A londoni játékok emblémáját a világhírű Wolff Olins cég álmodta meg a fentebb említett tarifán, de amit ezután kapott, azt nem tette zsebre. A 400 ezer font talán még kevesebb embert izgatott, többen inkább a formát kifogásolták, hogy miért ezt a „gyerekes”, „a náci SS-szimbólumára hajazó” logót választotta ki a bizottság. Csaknem 50 ezren írták alá azt az internetes petíciót, melyben a britek azt követelték, hogy dolgozzanak ki egy új tervet. A brazil Tátil Design de Ideias grafikai vállalat, mely a riói játékok arculatát tervezte, szintén számíthat támadásokra, csakúgy, mint szinte az összes korábbi tervező, mely nyert olimpiai tenderen. Őket 138 pályázó közül találták a legalkalmasabbnak, de nem egyedül dolgoztak, a betűtípusért a brit Dalton Maag felelt.

Rózsa Iván kiemelte: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről semmilyen előírás nincs arra nézve, hogy a győztes város kivel, milyen konstrukcióban tervezteti meg a végleges logót. Papíron még az is előfordulhat, hogy meghagyják a pályázati anyagban szereplő alkotást, de erre még nem volt példa. Hogy ki dönt majd a kivitelezésről? Az a bizottság vagy vállalat, amely az olimpiai szervezés jogát birtokolja. Külön logót kap egyébként a paralimpia is.

Egy dolog viszont már most borítékolható: ha a későbbi döntéshozó a korábbi olimpiák logóprojektjeiből fog kiindulni, és több százmilliós büdzsében gondolkodik, komoly gyűlöletcunamival kell majd számolnia.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »