Gyurcsány csak egyetlen dolgot bán az őszödi beszédben

Gyurcsány csak egyetlen dolgot bán az őszödi beszédben

Bár állandósuló tüntetésekhez, rendőri erőszakhoz, kormányválsághoz és a baloldal támogatottságának mélyrepüléséhez vezetett a kiszivárgása, Gyurcsány Ferenc láthatólag mégsem bánja őszödi beszédét. Örülhet-e a baloldal, illetve a DK, és hogyan vált egy a hazugságról szóló szöveg igazságbeszéddé, majd egy kis párt krédójává?

„Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyha vitával fogunk elválni egymástól. Soha! Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha!” A mondatok Gyurcsány Ferenc tíz évvel ezelőtti, balatonőszödi beszédéből valók: azóta a baloldal két európai parlamenti és két országgyűlési választást vesztett el, és mélyponton van ma is, a közvélemény-kutatásokat lassan tíz éve vezeti a Fidesz–KDNP.

A 2006. május 26-ai beszéd hónapokkal későbbi kiszivárgása állandósuló tüntetésekhez, kormányválsághoz vezetett, és oda, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján rendőrök verték véresre az utcán emlékező embereket. A kiszivárgó hangfelvétel nyomán folyamatosan követelték Gyurcsány Ferenc lemondását, aki erre nem volt hajlandó, és csak 2009-ben adta át a helyét Bajnai Gordonnak.

A korábbi kormányfő aztán 2010-ben platformot hozott létre az MSZP-n belül, de miután nem sikerült saját elképzelései szerint átformálnia a pártot, több társával együtt 2011-ben kivált. Elemzők szerint jelenlétével azóta is hátráltatja a baloldalt, amelynek DK-n kívüli része már az őszödi beszédet is felejtené, ha tehetné.

Persze Gyurcsány Ferenc ettől még éppen gondolhatja, hogy mindezzel nem a baloldalt bántja, ahogy a kormányzati hazugságokról zárt körben elhangzott vallomását is tarthatja igazságbeszédnek. Az akkori miniszterelnök tíz év után értékelve ma is úgy látja, legfeljebb a csúnya beszédet kell bánnia.

Azóta is találgatnak, ki szivárogtatott

A rendszerváltás utáni politika egyik legjelentősebb beszédét Gyurcsány Ferenc egy hónappal a baloldal választási győzelmét követően, zárt frakcióülésen mondta el. Bár a volt kormányfő és néhány éve alakult pártja rendszeresen igazságbeszédként utal a szövegre, a Balatonőszödön elhangzottakról a nyilvánosság először hónapokkal később, szeptember 17-én értesülhetett. Az Index akkor arról számolt be, hogy a miniszterelnöknek esze ágában sincs lemondania, továbbra sem gondolja másként, mint amit beszédében elmondott, erről pedig szívesen nyilatkozik is. A nyilvánosságra hozatal után azt lehetett olvasni, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal nem vizsgálja, ki küldte szét az anyagot a sajtónak; azóta is visszatérő találgatások övezik a szivárogtató személyét. Végül mégis megindult a nemzetbiztonsági vizsgálat, 2009-ben pedig megállapították: nem végezhették az épületen vagy a kormányüdülőn kívülről a lehallgatást. Nem jogellenesen készült a felvétel, titkosszolgálati eszközöket nem használtak; azóta többször is felmerült, köztük MSZP-s politikusok, így Szanyi Tibor mostani elnökjelölt részéről is, hogy a szivárogtató Gyurcsány köreiből kerülhet ki. Az exkormányfő ezért 2011 júniusában levélben küldte el Mesterházy Attila akkori pártelnöknek, kik lehettek a szivárogtatók, utóbbi viszont a nyilvánosság előtt semmisítette meg levelét. Mesterházy úgy vélekedett, ha nincs megdönthetetlen bizonyíték, nem érdemes adni az információra.

Gyurcsány azóta is ködösít, ki lehetett a kiszivárogtató: 2012 szeptemberében például arról beszélt, szerinte egy nő és két férfi volt az. Aztán 2013 májusában Szabó Bálint DK-tag interjút adott a Heti Válasznak, benne gyakorlatilag egy komplett összeesküvést felvázolva. Szabó szerint az MSZP három vezetője, „Katalin, Imre és Ferenc” a három évvel később Bolíviában lelőtt Rózsa-Flores Eduardo lakásán hallgatta a beszédet, ő pedig erről azért tud, mert épp előtte látogatott el Rózsa-Floreshez. Korábban már elterjedt a Kapu főszerkesztőjének, Brády Zoltánnak a nyilatkozata alapján is, hogy részben Rózsa-Flores juttatta el a felvételt a sajtóhoz, ezt viszont nem sikerült bizonyítani. Gyurcsány reagált a Szabó-interjúra, meg is nevezve Baja Ferencet, Szili Katalint és Szekeres Imrét, akiket szerinte gyanúsítanak. „Gyűlölöm az árulást, és megvetem az árulókat” – jelentette ki, ami azt mutatta, hogy az „igazságbeszéd” nyilvánosságra kerülését árulásként fogja fel. Szabó bizonyítékokat ígért, de inkább kilépett a DK-ból, és ilyennel azóta sem állt elő. Ugyanakkor a Szegedi Törvényszék 2014-ben elmarasztalta őt a felperes Szili Katalinnal szemben, és nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. Az interjú után Szabó ugyanis már azonosítható módon beszélt Sziliről, utóbbi viszont Bajával és Szekeressel együtt tanúvallomásban cáfolta az alperes állításait. Szabó bizonyítékokat itt sem tudott hozni.

Költségvetési hiány, vizitdíj, trükkök százai

Ha árulásként is látja a kikerülést, Gyurcsány Ferenc mint akkor, azóta sem bánta meg beszédét, melyben frakciótársainak előadta: mindent megtettek, „nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk”. Mint mondta, azonnali kiigazításra van szükség. Később ugyan az állítólagos igazságbeszéddel szemben már azt állította, csak 2006 nyarán szembesült a költségvetési hiány mértékével, Őszöd alapján egyértelmű volt, hogy a választás előtt is tudtak róla, csak igyekeztek eltitkolni az adatokat. Veres János pénzügyminiszter maga vallott erről, mikor 2006 nyarán hirtelen ezermilliárd forinttal nagyobb lett a várható hiány a korábban jósoltnál. „Megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végeztetni korábban. Ugye az volt a tapasztalatunk az elmúlt években, hogy ha készült valakinek egy feljegyzése, és ez kikerült, akkor abból politikai ügy volt” – vallott 2006. június 8-án arról, hogy milyen szándékok is vezérelték őket korábban.

A trágárságokkal bőven tarkított őszödi beszédet az exkormányfő köre azóta igyekszik reformszövegként beállítani, amelyben Gyurcsány bejelenti, nem mehet úgy tovább, mint korábban. Az országos felháborodást kiváltó mondatok ugyanakkor arról szóltak, miként jutottak el „trükkök százaival” a győzelemig: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”

Igaz, a miniszterelnök remek jósnak bizonyult: a Fidesz–KDNP által kezdeményezett, két évvel későbbi népszavazáson rendkívül magas részvétel mellett 82,42 százalék döntött a vizitdíj eltörléséről. Őszödi beszédében Gyurcsány még úgy látta, a vizitdíj nem botrány, viszont „kényelmetlen politikailag, meg kifizetni. Mert politikailag lehet neki súlyos következménye. De őszintén szólva ez a következmény legfeljebb bennünket érint, ha idióták vagyunk.” A következmények nem is maradtak el: 2008. április 30-án felbomlott a koalíció az SZDSZ-szel, 2010-ben pedig kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben a Fidesz–KDNP. Három éve Gyurcsány már arról beszélt az ATV műsorában, hogy a népszavazás után le kellett volna mondania, nem pedig csak egy évvel később.

A rendőri erőszak sem volt elég a távozáshoz

A beszédnek mindenesetre azonnali következményei lettek: tüntetéssorozat indult Budapesten és vidéki nagyvárosokban is, szeptember közepétől esténként tízezrek gyűltek össze a Kossuth téren, követelve a kormányfő lemondását. Szeptember 18-án aztán a Magyar Televízió székházát is megrohanták és megrongálták, a tüntetők pedig a városban több helyütt is összecsaptak a rendőrökkel. Az ellenzék és az államfő is elítélte a beszédet: Sólyom László 18-án morális válságról beszélt, és úgy vélekedett, hogy a kormányfő újabb reakciói ezt csak fokozták. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor erkölcsi és politikai értelemben bukottnak nevezte Gyurcsányt, október 2-án pedig hetvenkét órás ultimátumot intézett a kormánypártokhoz, a miniszterelnök menesztését követelve. Ez nem teljesült, a Gyurcsány által kért bizalmi szavazáson pedig 207 igennel, 165 nem ellenében mellette álltak ki.

Rendőri erőszakról már az október 23-áig tartó időszakban is lehetett hallani, a tetőpontját a forradalom ötvenedik évfordulóján érte el. A Fidesz gyűléséről hazafelé tartókat egy irányba terelték a bejelentés nélkül tüntetőkkel, majd gumilövedékekkel, könnygázgránátokkal csaptak le az utcákon tartózkodókra. Többek közt Vértesaljai László jezsuita szerzetest és Révész Máriusz fideszes képviselőt is bántalmazták. A lapockatörés ellenére az SZDSZ-es Kuncze Gábor utóbb mártíriuszt emlegetve viccelődött – később azért bocsánatot kért –, a ma már DK-s elnökségi tag Debreczeni József pedig könyvet is írt 2006 őszéről, Révészt részegséggel megvádolva. Bár Bodoky Tamás akkori indexes főmunkatárs Túlkapások című könyvéből is egyértelműen kiderült, a rendőrök miként támadtak békés tüntetőkre, Debreczeni könyvének és a Gyurcsányt védőknek a narratívája szerint szervezett puccskísérlet történt a pesti utcákon, és valójában a Fidesz tolta a megemlékezőket a randalírozókra. Az Országos Mentőszolgálat akkor 141, az Egészségügyi Minisztérium 195 civil sérültről tudott. Akadt hasfali lőtt, mellkasi és nyaki nyílt seb, szemgolyóba hatoló idegen test, valamint kézujj traumás amputációja is. Ennek ellenére 2006 novemberében még ki is tüntette a Fővárosi Közgyűlés Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt, ezt aztán 2011-ben, a második Orbán-kormány alatt vonták vissza.

Hisznek Őszöd igazságában

A balatonőszödi beszéd megosztotta az elitet: Nádas Péter író például megvédte a szöveget, kijelentve, hogy „nagyszerű beszéd, a retorika egyik csúcsa”. Többen is a szöveg trágárságán akadtak fenn, Gyurcsány Ferenc pedig most közzétett videójában arról beszélt, hogy legfeljebb a „csúnya beszédet” bánja az egészből. A kormányfő távozása mellett volt ugyanakkor többek közt Tamás Gáspár Miklós filozófus, ahogy az Index-főszerkesztő Uj Péter is. Nagy visszhangot váltott ki az is, hogy Hajós András zenész a Hír TV-ben szólította fel Gyurcsányt lemondásra: „egy miniszterelnöknek akkor is le kell mondania, ha hazudott, akkor is, ha tudta, hogy mások a nevében hazudnak, de akkor is, ha nem tudta, hogy hazudnak.”

Természetesen nem csak Gyurcsány, hanem új pártja, a Demokratikus Koalíció is vállalta krédóként a beszédet: egy 2013-as kampányvideóban például a párt politikusai, Vadai Ágnes, Élő Norbert, Kakuk György és Szabó Attila szavalták a szöveg egyes részeit. Vadai a videó végén egyenesen azt mondta: „mi mindannyian tudjuk, a korszakváltás a magyar politikában Őszödön kezdődött. Mi hiszünk Őszöd igazságában, és erről meg fogunk győzni másokat is.” Látható tehát, nem véletlen, hogy a szerda este közzétett előzetes videóban a volt miniszterelnök már azt mondta: Őszödnek köszönheti a Demokratikus Koalíciót.

Tavaly nyáron Friderikusz Sándor TV2-s műsorában védte meg Gyurcsány az elhangzottakat: „azzal a négy mondattal együtt is nagyon-nagyon jó beszéd, ha tudjuk, hogy miről szól, de az a négy mondat így önállóan atomfegyver az ellenfeleim kezében” – utalt a hazudozós, böszmeséges, trágárkodó részre. Az elhangzottakat ismét csak szenvedélyes beszédnek értékelte, és úgy vélekedett, rendkívül progresszív szöveget mondott el. „Egy helyzettel szembenézni akaró erős fickó, aki használja a nyelv fegyvereit a társai meggyőzésére” – összegezte a történteket az exkormányfő, és hazugságnak nevezte az október 23-án történtekről szóló beszámolókat. „Túl voltunk a tévé felgyújtásával a legnagyobb botrányon, […] és jön a hazugság 2006. október 23-án a szemkilövetésről. Nem adjuk meg magunkat, ha igaztalanul vádolnak.”

A baloldal húzódozik, de hiába

A tízéves évfordulón láthatólag Gyurcsány ismét elmondja majd, hogy miért volt neki igaza: az első előzetes videón – melyben madárcsicsergést és virágos rétet is kapunk – csak annyit mond a tíz évvel ezelőttiekről, hogy „ajaj”, a másodikban pedig azt, hogy legfeljebb a csúnya beszédet bánja. Az elmúlt években úgy tűnt, baloldali politikustársai ezzel nem így vannak: Bajnai Gordon például 2013 júniusában kijelentette, a bizonytalan szavazók „olyan világot akarnak, amelyben nincs sem őszödi beszéd, sem felcsúti vezér”. Karácsony Gergely volt LMP-s politikus, zuglói PM-es polgármester 2013-ban a Beszélőnek azt mondta, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után úgy látta, súlyos válságban van a köztársaság, a 2006-os rendőri túlkapások pedig elfogadhatatlanok voltak. Ennek ellenére egy évvel később a DK-val közösen indult pártja az országgyűlési választáson.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója, Tóth Csaba az MNO megkeresésére elmondta: élesen elválik ebben a kérdésben a baloldal és a DK érdeke. Előbbi számára az őszödi beszéd komoly versenyhátrány, miután választói tömegek gondolják úgy, hogy a mostani kormánynál az előző „valami még rosszabb volt”. Számukra az őszödi beszéd ez utóbbinak, a még rosszabbnak a szimbóluma. Tóth szerint a népszerűségnövekedéshez valami újat kellene mutatni, ugyanakkor a baloldalon belül van egy szűkebb kör, amely abszolút pozitívan tekint a tíz évvel ezelőtt elhangzottakra. Ők a lakosságon belüli apró kisebbséget jelentik, de Gyurcsány rövid távú stratégiája most az, hogy a baloldalon belüli vezető szerepet átvegye. A Republikon stratégiai igazgatója kifejtette, Gyurcsányt többen a legerősebbnek, legkarakteresebbnek tekintik ezen a térfélen, ha pedig ismét sikeresen tematizál, újabb eléréseket szerezhet a baloldalon belül. Tóth Csaba úgy látja, az exminiszterelnöknek fontos lehet, hogy mikor a baloldalon belül másokra, konkrétan az MSZP elnökválasztására figyel a közvélemény, valahogy magára vonja a figyelmet.

A Policy Solutions stratégiai igazgatója lapunk megkeresésére úgy vélekedett: a Fidesz és Gyurcsány közt értelmezési verseny folyt az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta arról, mi is hangzott el ott. A Fidesz úgy látta, bizonyíték érkezett a választások elcsalásáról, az egykori kormányfő értelmezésében viszont ez igazságbeszéd volt. „Bár a társadalom többsége a fideszes értelmezést fogadta el, Gyurcsány több százezer támogatója a volt miniszterelnök legjobb beszédének tartja az őszödit” – fejtette ki Boros Tamás. Szerinte ezt a kultuszt erősítené időnként Gyurcsány, és most is azt mutatná be, hogy a 2006 körüli hibák és botrányok „eltörpülnek a mostani kormány hibái és botrányai mellett”. (Ezt támasztja alá a harmadik előzetes videó is, melyben Gyurcsány azt veti fel: „Mit jelentett a böszmeség akkor, és mit jelent most? Egészen mást!”) Boros szerint ez a fajta múltidézés a saját szavazóbázis megerősítéséhez és a „továbbra is érdekes” politikus imázsának építéséhez mindenképp jó, csak kétséges, saját körein túl ez mennyire érdekli az embereket.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »