Gyula országa (kettős kereszt)

NIF: A románok hazudják a történelmüket, akárcsak a zsidók a tórájukat, ők is össze-vissza másolnak legendákat a szomszédos népektől, különösen a magyaroktól. A magyarok a magyartalanító akadémia koordinálása mellett megtagadják a saját történelmüket, vállvonogatva nézik, hogy a tótok bitorolják a kettőskeresztünket, a románok Gyulát átkeresztelik Dzselu (Gelu) névre és hazudnak maguknak hős és ősrégi történelmet. Meddig tűrjük ezt???

Divatossá vált Magyarországon a kettős keresztállítás.

Igazában senki nem tudja, bár sok elmélet van erre, hogy az Árpád-kori kettős keresztnek mi az eredete. Számomra mindez akkor vált világossá, amikor erdélyi utam célja a világörökség részét képező „román” fatemplomok megtekintése volt. Már az első templom freskóit nézve feltűnt a Nap és a Hold ábrázolása. Utána már ezt keresve, minden további templomban felfedeztem ezeket az ősi jelképeket. Az égbetörő barokk fatemplomok nyilvánvalóan nem román templomoknak épültek.

Átmenve Moldvába, ott hagymakupolás fatemplomokat találtunk A barokk fatemplomok Erdélytől Kárpátalján át a lengyel határig megtalálhatók. Ergo, hogy lehetnének ezek ősi román templomok, mint ahogy ezt a román pópák hirdetik, akikkel vitázva, lehurrogásban volt részem. Sajnos a művészettörténeti feldolgozások elsősorban a templomok külső díszeit, külső megjelenítését, szerkezetét emelik ki. Érdekes módon Erdélyben a román, Kárpátalján a ruszin barokk mestereit méltatják, holott egymásra kopírozható, azonos formákról beszélhetünk. Természetszerűen a csonka Magyarországon maradt szatmári részeken ezeket magyarok alkották.

Ezeket a templomokat Erdélyben zömmel már görög keleti, Kárpátalján zömmel görög katolikus felekezetek birtokolják Kérdés, hogy melyik felekezet volt ezeknek a templomoknak az eredeti birtokosa, építtetője? El kezdtem gondolkodni és világossá vált, hogy a bányavidékről (Nagybánya-Máramarossziget-.Borsa) Mária Terézia kitelepítette a székelyeket és helyükbe német bányászokat telepített be. A románok és ruszinok szabadon áramolhattak be, a magyarok nem. A templomok pedig Mária Terézia uralkodása előtt épültek. Honnan származnak hát a keleti kereszténységet hirdető, naiv festők görög betűs feliratokkal ellátott freskóikkal díszített barokk fatemplomok?

Gondolataimba merülve eszembe jutott Gyula országa. Szent István a krónikák szerint Magyarországhoz csatolta Gyula országát. Ezt a tényt Anonymustól Thuróczy Jánosig rögzítik a krónikák. „ Az ő nagyon nagy és gazdag országát egészében Hungáriához csatolta” (Képes Krónika). A krónikák felemlítik, hogy István lépését az indokolta, hogy Gyula nem tért meg Krisztus hitére. Holott bizonyított, hogy Gyula keresztény volt és lánya Sarolta, István édesanyja is. Gyula nem a római hit szerint volt tehát „krisztus híve.” Van még a krónikában egy figyelemre méltó mondat: Gyula „nem hagyott fel a magyarok zaklatásával sem.”  Felfigyelt-e valaki a Képes Krónika ezen mondatára? Kik lakták Gyula országát? Kik voltak a magyarok valójában? Árpád népe, vagy Gyula országának lakói? Ezt a kérdést hagyjuk itt válasz nélkül. Hogy létezett Gyula országa, ezt a görög katolikus vallás máig tartó léte bizonyítja, Ezen vallás máig élő kiterjedése mutatja Gyula országának hajdani határait. Mivel ez a felekezet kizárólagosan a hajdani Magyarországban létezett, egyedül Európában, ez pedig visszaigazolja Gyula országát. Teljesen nyilvánvaló, hogy amikor István idecsatolta Gyula országát, azt meghagyta bizánci hitben, de később A kötelezték azt a római pápa fennhatóságának elismerésére.

A különböző külhoni források magyarok  fejedelmeiként említik Gyulát és Kendét. Ezt a történészeink kettős fejedelemségként értelmezik Valóban erről van szó, vagy a krónikáink szerinti két országról?

Az erdélyi 8 „ősi román fatemplom” a világörökség része lett. Volt-e ez ellen magyar tiltakozás? Természetesen nem, mivel a mi akadémiánk „internacionalista” Mindezekből következik, hogy Gyula országa volt az ősi keresztény ország. A kettős kereszt pedig Gyula országát jelképezi. Az sem lehetetlen, hogy a külhoni krónikákban szerepölő kettős fejedelemség (Gyula és Kende) két ország külön-külön fejedelmeinek kell értelmezni? További kérdések /esetleges tudatlanságom mondatja velem) dokumentálta-e valaki ezeknek a fatemplomoknak a belső világát?  Amikor ott jártunk közülük számosat restauráltak ( román restaurátorok) Mi a garancia, hogy az eredetit állították helyre? Egy templomba nem engedtek be, mondván, hogy kamerákkal van ellátva belső tér. Egy másikba beengedett egy restaurátor (tudott magyarul, mert nálunk tanult). A megkopott freskókat lenullázták és újra pingálták, úgymond fotók alapján. Érdekelt-e ez a téma valakit Magyarország hívatásos tudósai közül? Filmre vették-e az eredetit? Nem. Vagy talán a Nap és a Hold ősi román és ruszin szimbólum? Ha valaki ezt állítja, bizonyára üdvözlik az akadémián. Nyilvánvaló, hogy a freskókon az ősi hitvilág és a korai kereszténység szimbóólumai jelennek meg. Kérdés, hogy a túlvilágra történő vízen keresztüli áttérés, kígyókkal, sárkányokkal történő megküzdés, stb., hová tartozik? Én ehhez nem értek, csupán lelkiismeretemtől diktálva írtam le ezeket a sorokat. A 24. órában járunk. Ideje lenne, hogy az ősi magyar hitvilág ismerői (Molnár V. József, Papp Géza és más szakértők), tüzetes tanulmányozásnak vessék alá az említett freskókat. Talán Kárpátalján van több keresni valónk.

Farkas József történész

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Történelmi visszatekintés, Visszaemlékezés Tagged: ellopott kettőskereszt, erdélyi fatemplomok, Gyula országa, Gyulát Gelunak átkereszelték, román ősi kincsek


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »