Gyógyszerháború: USA tilalom a gödöllői Teva-termékekre

Importtilalmat rendelt el az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatósága, az FDA a 2012-ben 110 millió dollárból megnyílt gödöllői Teva-gyárban készült gyógyszerekre – adta hírül a Raps.org nevű egészségügyi híroldal. A tilalmat május 27-én rendelték el. A tengerentúli biotechnológiai lobbi hatalmas erőt képvisel, és mivel a piac folyamatosan bővül, így a vezető pozícióért való harc is egyre ádázabb.

Jellemző, hogy két gyógyszerrel szemben viszont nem áll fenn a tilalom; ugyanis mindkettő hiánycikk az Egyesült Államokban. Denise Bradley, a TEVA szóvivője közölte, a fertőzések kezelésére használandó Amikacin, illetőleg a kemoterápiás szer, a Bleomicin továbbra is ott lehet az amerikai gyógyszertárakban.

A május 27-én kiadott tiltást az FDA nem indokolta meg, mindössze egy úgynevezett 483-as formanyomtatványt kapott a Teva még januárban – illetve egyet még 2007-ben -, amellyel gyártási gyakorlat megsértésére szokta felhívni a figyelmet a hatóság, azonban konkrétumokról nem tudott beszámolni a gyógyszergyár szóvivője.

Bradley kijelentette, a gyógyszerek forgalmazását tovább folytatják az Egyesült Államokon kívüli piacokon.

Erő/politika

Korábban írtunk arról, hogy az izraeli központú Teva milyen komoly lobbierővel bír Európában. Jellemző, hogy ez a multi adta például a horvát miniszterelnököt, Tihomir Oreskovicot is. De például a magyar külügyminiszter-helyettes, Szabó László is korábban a Teva hazai vezérigazgatója volt.

Az emberek gyógyszereztetése persze globális szinten is megéri – főleg a Prozac hazájában.

Az amerikai biotechnológia szektor a csendes-óceáni térségben is igen aktív, a különböző szabadalmi jogokkal kiszorítják a piacokról az olcsóbb generikumokat, amelyek hatóanyagukat tekintve megegyeznek a referencia termékekkel, azonban már nem terheli őket a vállalatok extraprofitja.

“A multinacionális cégek – a szellemi tulajdon levédésén keresztül – valójában a szakmai hozzáértés “áruba bocsátására” építik stratégiájukat, noha a tudásnak normális körülmények között és minden időkben az emberi társadalmak közös javainak részét kell képeznie, illetve közös erőfeszítések árán, a köz gyarapodását kell szolgálnia”

– foglalta össze José Bové francia EP-képviselő a XXI. században az emberiségre váró egyik legnagyobb kihívás lényegét.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »