Gyengül a kormány brüsszeli pozíciója

Gyengül a kormány brüsszeli pozíciója

A kvótaellenes népszavazás érvényessége és a kormányt támogatók tömege adna politikai tőkét Orbán Viktor külpolitikai terveihez. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint viszont nem segíti a miniszterelnök brüsszeli ambícióit, hogy az uniós közbeszéd meghaladta a kvótakérdést.

Gyengíti Orbán Viktor európai pozícióját a népszavazás érvénytelensége – mondta lapunknak Nagy Attila Tibor. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjét és Feledy Botond külpolitikai szakértőt azzal kapcsolatban kérdeztük, hogyan változhat a miniszterelnök európai uniós politikai helyzete a referendum tükrében.

Mérvadó

A két szakember egyaránt úgy összegezte válaszát: Európában a kvótanépszavazás érvénytelenségét tekintik mérvadónak, ez pedig nem kedvez a miniszterelnök személyes ambícióinak. Nagy Attila Tibor szerint a kormányfő elődeihez képest példátlan ismertségre tett szert a kontinensen. Megjegyezte, hogy ezt Orbán nemcsak a migránsválsággal érte el, hanem – emlékeztetett Nagy Attila Tibor – a kormányfő már 2014 előtt is rendszeresen beszélt interjúkban és külföldi előadásokban a keresztény Európáról.

Zárt körben elismerték, hogy Orbánnak igaza van

A múlt évtől azonban egyre többet nyilatkozott a nemzetközi színtéren, és – noha zárt körben, de – egyre több politikus kezdte elismerni, hogy ebben a kérdésben a magyar miniszterelnöknek igaza van. A referendumon viszont sikerült ugyan maga mögé állítania a szavazáson részt vevők nagy többségét, de az összlakosság többségének a felét már nem. Az ennek következtében eredménytelenül végződő voksolás már nem használ majd Orbán ázsiójának az elemző szerint.

„A politikusok az érvénytelenséget fogják az orra alá dörgölni, pedig nem kevés a 3,3 millió szavazat sem” – mondta. A külföldi lapok tudósításai is rendre az érvénytelenséget emelik ki, nem pedig a „nem” nagyarányú győzelmét. Nagy Attila Tibor úgy foglalta össze az eredményt a kormánypárt szempontjából, hogy félkudarc, félsiker született.

Már nem jelent kitörési pontot a menekültkérdés Orbán Viktor uniós politikai ambíciói számára – erről Feledy Botond, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója beszélt kérdésünkre. Ahogyan arra ugyanis több újságcikk is rámutatott: Orbán észlelte a meggyengült unióban keletkezett politikai vákuumot, s a menekültválságot kihasználva sikerrel erősítette meg pozícióit Brüsszelben.

Alkudozni kell

Az Európai Unióban elsősorban az érvényesség a mérvadó – folytatta Feledy Botond. A szakértő szerint a kormányt támogató tömegek súlya ezért a nyilvánosságon kívüli alkukban jelenthet politikai tőkét, az unió intézményeiben azonban a népszavazás nem ad nagy mozgásteret a kormánynak.

Felmerül, hogy lesz-e európai polgári kezdeményezés – tette hozzá Feledy. Van ugyanis rá lehetőség, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzzön egy legalább egymillió uniós polgár támogatását élvező kérdést, a szakértő szerint azonban ez kétélű fegyver. Az európai szintű kvótaellenes összefogáshoz a kormánynak a radikális jobboldali pártokkal kellene összefognia, azok azonban ritkán érdekeltek együttműködésben.

Nem látszik megismétlődni a stratégiai szituáció, amely tavaly szeptemberben a Budapesten átvonuló menedékkérők kapcsán felmerült – értelmezte Feledy Botond a kvótakérdés egyre gyengülő érdekérvényesítő hatását. A szakértő szerint ugyanis jelenleg Európa határain belül nincs jelentős menekültáramlás, s a megváltozott helyzet az uniós politikai párbeszédet is új mederbe tereli.

Új kérdés a napirenden, melyben Orbán már nem lehet meghatározó

Nem csak a kvóta, de az egész menekültválság aktualitása is eltolódott egy tágabb biztonságpolitikai dilemmába – tette hozzá a szakértő, aki szerint a közös uniós haderőről kezdődött vita is erre utal.

S bár Orbán ambicionálta a tervet, Feledy Botond megjegyezte: a közös védelmi képesség már nem az a kérdés, amelyben Magyarország vezető szerepet kaphat.

Mint mondta, korábban is adódott lehetőség Orbán Viktor számára, hogy sikerrel lépjen ki az uniós politikai színtérre. A 2011-es, soros magyar elnökség számtalan eredményt hozott – emlékeztetett rá Feledy. A lehetőséget azonban nem tudta kihasználni Orbán Viktor.

A médiatörvény és az alaptörvény körül Budapest és Brüsszel között kialakult feszültség megakadályozta ebben – tette hozzá.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »