Gulyás: Őszöd igazi hatása 2010 után következett

Gulyás: Őszöd igazi hatása 2010 után következett

A tíz évvel ezelőtt nyilvánosságra került őszödi beszéd igazi hatása nem 2006 és 2010 között volt, legfontosabb következménye 2010 után volt látható.

Ezt jelentette ki Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke csütörtökön a témában rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

Az ügy lényege és tanulsága az, hogy “alapvetően hazugságra politikát építeni nem lehet”, még akkor sem, hogy ha egyébként átmeneti sikert el lehet érni, hiszen a cinikus zártkörű beismerés lényege az volt, hogy másfél év alatt végig hazudva, az országot becsapva meg lehet nyerni egy választást – mondta Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd címmel, a Terror Háza Múzeumban tartott kerekasztal-beszélgetésén.

Galló Béla politológus, Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Megadja Gábor eszmetörténész, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója (b-j) a XXI. Század Intézet Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Házában 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Galló Béla politológus, Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Megadja Gábor eszmetörténész, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója (b-j) a XXI. Század Intézet Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Házában 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A szocialisták valóban megnyerték akkor a választást, de az őszödi beszéd legfontosabb következménye 2010 után volt látható: kétharmados parlamenti többséggel jobbközép kormány alakult, és ezzel a felhatalmazással gyökeres változásokat tudott elindítani, a baloldal pedig a mai napig nem állt helyre abból a “bűnből, amit Gyurcsány Ferenc a saját népével és a politikai oldalával elkövetett” – mondta.

Gulyás Gergely szerint a beszéd hiba volt, de az eredendő bűn az volt, amit az MSZP az országgal tett.

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i került nyilvánosságra, és ez országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány “végighazudta” az előző másfél két évet, négy évig nem csinált semmit, és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.

Kirabolta az MSZP-t 

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte: az őszödi beszédből kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc “ragadózóként, egyfajta zsákmányként tekintett a szocialista pártra, azt megszerezte, és azt akarta felhasználni személyes ambícióinak kiélésére”.

Mindezért kirabolta az MSZP-t, elvett tőle mindent, ami az identitását adta, amitől a párt működőképes volt, aztán otthagyta és kiszakított belőle amit tudott – mondta. Schmidt Mária kitért arra is, hogy az őszödi beszédnek és Gyurcsány Ferenc politikai tevékenységének hatására hosszú távon megváltozott a pártstruktúra Magyarországon.

Kijelentette: “Gyurcsány (…) azt példázza, hogy nem lehet a magyar nemzeti érdekeket valamiféle külső központok nagyon más indíttatású elképzeléseinek alárendelni”.  Nem lehet, hogy egy magyar miniszterelnök a legitimációt “ne a magyar emberek felhatalmazásában keresse, hanem a külföldi erőközpontok dicséretében” – tette hozzá Schmidt Mária.

Gyurcsány csak válságtünet volt

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az LMP volt társelnöke arról beszélt, hogy szerinte nem értékeljük helyesen a tíz évvel ezelőtti eseményeket, ha pusztán Gyurcsány Ferenc személyét “diabolizáljuk”, és az ő személyére fűzzük fel ezt az eseménysort.

Gyurcsány felbukkanása szerinte egy válságtünet volt. Schiffer András úgy vélekedett: a magyar modell arról szólt, hogy ország minél inkább legyen vonzó a külföldi befektetők előtt, miközben az ezredfordulóra kiderült, hogy a modell tartalékai kimerültek.  Gyurcsány ebből nem vett észre semmit – jegyezte meg.

Mint mondta, egy elhúzódó válságnak volt a nagyon látványos tünete, ami 2006 őszén történt, és a beszéd “brutálisan” pontosan azt az illúziót törte szét, hogy “bármilyen értelme van annak a voksnak, amit négyévente behúzok a szavazófülkében”.

Schiffer András szerint a 2006-os eseményekért elsősorban azok a felelősek, akik a beszéd nyilvánosságra kerülése után igyekeztek Gyurcsány Ferencet tisztára mosdatni.  Az első számú politikai felelős Lendvai Ildikó, aki akkor frakcióvezető volt – mondta.

Nem a beszéd miatt bukott meg  

Galló Béla politológus szerint az őszödi beszéd nagyon fontos politikatörténeti tény volt, de Gyurcsány Ferenc nem emiatt, hanem a kormányzása miatt bukott meg.

Megadja Gábor eszmetörténész, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója (b-j) a XXI. Század Intézet Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Háza Múzeumban 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Megadja Gábor eszmetörténész, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója (b-j) a XXI. Század Intézet Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Háza Múzeumban 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A miniszterelnökként eltöltött ideje a”politikusi féltehetségét”  bizonyítja. Tehetsége volt megragadni a hatalmat, de alkalmatlan volt a pártja és az ország vezetésére – mondta. Hozzátette: szerinte a társadalom döntő többsége az egész Gyurcsány-korszakra mint sikertelenségre emlékszik, és ennek releváns része volt az őszödi beszéd.

Megadja Gábor eszmetörténész arról beszélt, hogy szerinte az őszödi beszédnek semmi köze a beismeréshez, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenc értékeli, hiszen az zárt körben hangzott el, pont az érintettekkel nem közölte az igazságot.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »